Kutatások szerint komoly egészségügyi következményei lehetnek a zajártalomnak.

Amíg világszerte egyre több panasz érkezik az önkormányzatokhoz az egyre elviselhetetlenebb zajszint miatt, az Európai Unió folyamatosan keresi a lehetőségeket a zajszennyezettséggel járó következmények csökkentésére. A WHO egy felmérése szerint a zajártalom miatt bekövetkező halál vagy rokkantság miatt körülbelül több mint 500 000 egészséges évet veszítünk el Európában.

Hazánkban a folyamatosan növekvő autópálya és autóút építéseknek köszönhetően már körülbelül 32 000 kilométeres úthálózattal és 8 000 kilométeres vasútvonallal rendelkezik, de sokan nem tudják, hogy a megfelelő eszközök – mint például egy modern zajárnyékoló fal – akár egy teherautó zaját is elnyelheti. Amíg bő harminc éve közel kétmillió személygépjármű és tehergépkocsi rótta közútjainkat, 2013-ban ennek a számnak már a többszöröse terheli azokat. Ez nem csak a bővülő úthálózatot teszi próbára, hanem a környéken élők türelmét is kikezdi.

Kutatások szerint a zajnak számos egészségügyi hatása van. Fokozza a stresszt, zavarja az éjszakai pihenést, így állandó fáradtsághoz és agresszív dühkitörésekhez is vezethet. De ezen kívül kedvezőtlen hatással van a tanulásra és a hosszú távú memóriára is. A számos rossz hatásra már korábban felfigyeltek az illetékes hatóságok, ezért számos kutatást és megoldási javaslatot dolgoztak ki. Magyarországon évente több száz zajvédelmi tárgyú lakossági panaszbejelentés érkezik a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekhez. A szomszéd fűnyírójának zaja mellett persze sokan panaszkodnak az autópályák, autóutak és vasúti zajokra is. A jelenleg legoptimálisabb megoldás – amelyre a szigorú európai és hazai szabályozásoknak köszönhetően ma már alapkövetelmény a környezetvédelmi hatástanulmány készítése, amely a zajárnyékoló falak építésének szükségességét szabályozza – a zajvédő falak kiépítése, ám ez önmagában nem elég, a fal megfelelő kiépítése mellett, magának a falnak a minősége is alapvetően meghatározó.

„Nagyon leegyszerűsítve a zajárnyékoló fal megakadályozza azt, hogy a keletkezett zaj a védett területre jusson” – mondja Bite Pálné Dr. Pálffy Mária, a Magyar Mérnök Kamara tagja és a környezetvédelmi ellenőrzésekkel foglalkozó, és igazságügyi szakértőként is dolgozó Vibrocomp Kft. ügyvezetője. „Hazánkban az első zajárnyékoló fal kísérleti jelleggel az 1. számú főút mellett épült még 1981-ben, amelyet saját szabadalom alapján építettek az akkori kivitelezők. Ezt az 1983-as jogszabályozás követte, amely meghatározta a zajárnyékoláshoz szükséges – és még a mai napig használatban lévő – határértéket is. A kilencvenes évek elején épült jelentős mennyiségű zajárnyékoló fal, amelyek akkor még fémszerkezetűek voltak, ezáltal később nagy részét megrongálták, ellopták. Ez követően született az a döntés, hogy a közutak mellé kizárólag csak úgynevezett vandálbiztos zajárnyékoló építhető, amely gyakorlatilag már a mai, modern falak előfutára volt, csak ma már sokkal nagyobb szerepet kap magának a falnak a minősége is” – tette hozzá a szakértő.

„A vandálbiztonság mellett nagyon sok egyéb minőségi követelménynek is meg kell felelni, amelyet laboratóriumi körülmények között végzünk” – teszi hozzá Nepp Dániel a Leier Hungária Kft. Durisol üzletágának vezetője. „Napjainkban szigorú kormányrendelet határozza meg azt, hogy milyen esetekben szükséges a zajárnyékolás. Már az engedélyezési fázisban el kell végezni a környezetvédelmi vizsgálatokat, és a zajértéket úgy kell meghatározni, hogy az 30 évre előrebecsülve is határértéken belül maradjon. A megfelelő zajárnyékolás és zajvédelem hosszú távú, elemi érdekünk. A sok éves zajárnyékolási tapasztalatunk alapján biztosan állíthatjuk, hogy a minőségi zajárnyékoló falaink az országos közutak, vasúthálózatok mellett, élményparkok, játszóterek, továbbá főutak közelében található lakóházak, bölcsődék és óvodák zajszigetelésére is megoldást kínálnak” – mondta el a Leier szakértője. A szakemberek szerint a zajvédelmi határértékek betartása érdekében – elsősorban a vasút mellett – a zajárnyékolás egyre hangsúlyosabbá fog válni. Az új utak kivitelezését pedig már a tervezéskor úgy határozzák meg, hogy lehetőleg elkerülje a lakott területeket. Erre egyrészt a nagyobb forgalom, másrészt az 1984 óta változatlan zajvédelmi határérték miatt van szükség. Abban mindkét szakember egyetért, hogy a jövőben kiemelten fontos nagyobb figyelmet fordítani a zajárnyékoló falak építésénél és kivitelezésénél az esztétikai szempontokra. Külföldön építészek, tájképtervezők bevonásával készülnek már a mutatós látványtervek, amely gyakorlat bevezetésére, itthon is törekedni kellene.

Ezzel nem csak megóvnánk otthonunkat a káros zajterheléstől, hanem olyan falakat építhetnénk fel védelmünk érdekében, amelyek kiválóan illeszkednek az adott környezetbe, megtörik a monotonitást és modern megjelenést sugallnak.