Nagyon kevesen gondolnak bele abba, hogy a zaj okozta károsodás élethosszig tartó hatást jelenthet a gyermekekre.

Bár a gyerekek természetüknél fogva néha zajosak, ha jobban belegondolunk a gyerekek egészsége és a zaj, vagy a zajártalom nagyon is összefügg. A hosszabb ideig fennálló zajártalom ugyanis hatással van a korai gyermekkori fejlődésre, a tanulmányi eredményekre és az egészségre is. Kezdjük rögtön az élet legelején! A terhes nők, a magzatok, az újszülöttek, a csecsemők és a kisgyermekek a leginkább érzékenyek a zaj által kiváltott egészségügyi veszélyekre, ezért a lehető legnagyobb védelmet kellene biztosítani számukra. (A hallórendszer a terhesség korai szakaszában kezd kifejlődni.) A jó hír az, hogy a gyerekek felépülnek a rövid távú expozíciókból, így csak az állandó zajszennyezési folyamatokat kellene orvosolni.

Egy terhes nőkön végzett tanulmány megállapította, hogy a zajszennyezés alacsonyabb születési súlyhoz vezethet. A repülőgépek zajának való krónikus kitettség gyermekekre gyakorolt hatásairól szóló tanulmányok és statisztikák pedig egyértelműen megállapították, hogy a zajexpozíció károsítja a kognitív teljesítményt. A GeoHealth folyóirat a zajszennyezésnek való kitettség fokozott kockázatának tekinti a gyerekeknél az asztmát és a hörghurutot is. A zajszennyezésről ugyan nem állítják, hogy lelki problémák okozója, de feltételezik, hogy felgyorsítja és felerősíti a lappangó mentális zavarok kialakulását.

A beszélni tanuló csecsemők és gyermekek számára a zajos környezet megnehezítheti a beszéd megértését.

Sok gyerek akkor is ki van téve a bekapcsolva hagyott tévék háttérzajának, ha nem nézi azt aktívan. Amikor a tévét bekapcsolva hagyják, vagy nagy a háttérzaj, akkor a csecsemők és a kisgyermekek nem koncentrálnak annyira a tevékenységükre. Vagy nem sokáig foglalkoznak a játékokkal. Ma már azt is figyelembe kell venni, hogy egyes speciális érzékenységű gyermekeket – mint például az autizmus spektrumzavar (ASD), figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD), érzékszervi feldolgozási zavarok – zavarhatnak olyan hangok, zajok, amelyek általában nem zavarják az ilyen állapotok nélküli gyermekeket.

Egyre többen gondolják úgy, hogy az éjszakai zajszennyezés rosszabb, mint a nappali expozíció. Mert, ha valaki nem tud aludni a zaj miatt, az negatív egészségügyi következmények sorozatát okozhatja. De az alvászavarok különösen károsak azért is, mivel a gyermekkori alvás nélkülözhetetlen a testi fejlődéshez, beleértve az izomzat és a csontok növekedését.

A zajszennyezés különösen nagy veszélyt jelent a fejlődő gyermekek számára.

A gyerekek életének első tíz évében az agy fejlődése és az érzékszervek finomodása intenzíven zajlik, ami miatt a zajszennyezés kockázatokat jelenthet az egészségükre, mentális és fizikai fejlődésükre egyaránt. Ráadásul a felnőttekhez képest a gyerekek érzékenyebbek lehetnek a zajhatásokkal szemben, mivel nőnek és fejlődnek. Így a zajszennyezés kognitív zavarokat okozhat, amelyek hatással lehetnek a figyelemre, a koncentrációra, a memóriafejlődésre és az iskolai teljesítményre. Kutatások szerint a rendszeresen nagy zajnak kitett gyermekeknél gyakoribbak a figyelemzavaros tünetek és a szorongásos zavarok.

Az iskolai környezetben mért magasabb zajszint hátrányosan befolyásolja a gyermekek olvasási képességeit és szövegértési teljesítményét. A zajnak való kitettség továbbá depresszióhoz hasonló tünetek kialakulásához is vezethet. A tartós zajexpozíció miatt a gyermekeknél gyakrabban fordulhatnak elő pszichoszomatikus tünetek, mint például fejfájás, fáradtság, alvászavarok és emésztési problémák. Az állandó stressz csökkentheti a gyermekek energiaszintjét, ami visszatarthatja őket a fizikai aktivitástól, és így hozzájárulhat a túlsúly és az elhízás kialakulásához.

Egyes csoportok érzékenyebbek a zajra, más csoportok veszélyeztetettebbek. Mivel a gyerekek több időt töltenek ágyban, mint a felnőttek, jobban ki vannak téve az éjszakai zajnak. Lehetnek földrajzi, társadalmi és gazdasági különbségek is. Röviden szólva szerencsésebbek azok, akik csendesebb környezetbe születtek. A kevésbé tehetős családok gyermekei, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy csendes lakónegyedekben éljenek, vagy nem rendelkeznek megfelelően szigetelt otthonokkal, valószínűleg aránytalanul többet szenvednek másoknál.

A szülők is tehetnek a csendesebb életért. A nagy hangerőn játszott játékok, zenelejátszók, táblagépek hozzájárulhatnak a zajszennyezéshez és a halláskárosodáshoz (például fülhallgatóval használt eszközök). A gyerekeknek csendesebb környezetre van szükségük a tanuláshoz, mint a felnőtteknek. Ha van lehetőségünk tenni a csendes környezetért vagy gyermekünk kevésbé zajos életéért, akkor azt szakértő hangszigetelő megoldások alkalmazásával és szakértők segítségével is megtehetjük.