Okostelefonok és környezettudatosság


Az okostelefonok és a környezettudatosság kapcsolatát vizsgálják a fiatalok körében.
Olvasási idő: 4 perc

A Gyöngyösi járásban készült felmérés arra keresi a választ, hogy a fiatalok életében mennyire van jelen a környezetvédelem és az okostelefonok használata.

Szeberényi András, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (SZIE GTK) doktorjelöltje, olyan átfogó felmérést készített, amely a környezettudatosság jelenlétét vizsgálja a fiatalok okostelefonok által uralt világában. Arra kereste a választ, hogy a fiatalok hogyan viszonyulnak a környezeti problémákhoz, mennyire érdekli őket a globális klímaváltozás vagy a természet megóvása, hol hallottak ezekről először és szoktak-e olvasni ilyen témájú híreket.

Korunk egyik nagy kérdése, miként lehet érdekessé tenni olyan fajsúlyos témákat, mint a környezetvédelem vagy megújuló energiaforrások használata olyan fiatalok számára, akiknek mindennapjaiba már beivódott az okostelefonok és a közösségi média használata. Főleg, mert a mostani iskolásokat a jövőben még inkább érinteni fogják az egyre fokozódó környezeti problémák. Így fontos, hogy a környezettudatosság kapcsán megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek.

Úgy tűnik, hogy a kíváncsiság megvan bennük, a környezettudatosság erősítéséhez azonban sokkal több nekik szóló online tartalomra is szükség volna.

Manapság e korosztály hétköznapjait teljesen átszövi az okostelefonok és laptopok használata. A kutatás szerint arról, hogy fiatalok pontosan mikor és mennyit szörföznek a neten, vagy milyen tartalmakat böngésznek kevés információnk van. Az online térben töltött idő legalább annyira lehet hasznos, mint amennyire ártalmas.

Az összetett kutatómunka során a fiatal kutató nemcsak arra volt kíváncsi, hogy a 14-25 éves korosztály az okostelefonok segítségével milyen mobilapplikációkat és közösségi médiafelületeket használ, hanem arra is, hogy a fiatalok hogyan viszonyulnak a környezeti problémákhoz. Mennyire érdekli őket a globális klímaváltozás vagy a természet megóvása, hol hallottak ezekről először és szoktak-e olvasni ilyen témájú híreket.

A 39 kérdést tartalmazó kérdőívet összesen 516 nyolcadik osztályos diák, 752 középiskolás és 304 egyetemi hallgató töltötte ki a Heves megyéhez tartozó Gyöngyösi járásban. Szeberényi András, aki maga is gyöngyösi származású, hangsúlyozta, hogy azért esett a választása ezekre a korcsoportokra, mivel a mostani 14-25 éves generációt a jövőben még inkább érinteni fogják az egyre fokozódó környezeti problémák. Ezzel egy időben viszont azt a tudást is elsajátíthatják – akár online –, amely megoldást jelenthet a kialakult környezeti nehézségekre. A Gyöngyösi járás azért kiváló kutatási helyszín, mert az általános iskolától az egyetemig mindenféle szintű oktatási intézmény jelen van a térségben. Emellett találhatunk itt erőművet és tájvédelmi körzetet is, ami lehetővé tette számos specifikus kutatási kérdéskör bevonását.

A felmérés során kiderült, hogy a környezettudatos életmódról a megkérdezett fiatalok 28,1%-a óvodában, 41,5%-uk pedig alsó tagozatban hallott először.

Az, hogy ki mit ért környezettudatosság alatt, igen változatos.

  • 76,3%-a például szelektíven gyűjti a hulladékot,
  • 65,1%-uk igyekszik spórolni az energiával és a vízzel,
  • néhányan a saját kerti zöldségek termesztését, a biotermékek vásárlását és az elektromos autók elterjedését is ide sorolták.

Főleg a középiskolások közül említették többen azt is, hogy önkéntes akciók keretében rendszeresen szednek szemetet, a palackozott ásványvizet pedig csapvízzel helyettesítik. A diákok tehát összességében környezettudatosnak ítélik magukat és próbálnak hozzájárulni a környezetvédelemhez.

A hírolvasási szokások alapján azonban kiderült, hogy önmaguktól csak nagyon kevesen tájékozódnak a témában.

A legtöbben inkább filmekkel, zenékkel (63,4%), sporttal (53,5%) és divattal (44,1%) kapcsolatos híreket olvasnak, de csak 4,5%-uk olyan, aki ténylegesen el is olvassa a hír jelentős részét.

A fiatalok hírolvasási szokásait bemutató diagram.

Mindez arra enged következtetni, hogy ismereteik többségére a tantárgyi órák keretein belül tesznek szert.

A fiatal kutató szerint az online kommunikáció eszközeivel sokat lehetne fejleszteni a fiatalok hozzáállásán a környezettudatosság irányába.

A felmérés alapján a fejlesztéshez minden feltétel adott, hiszen a megkérdezett fiatalok 97,9%-ának birtokában van saját okostelefon, sőt jócskán vannak olyanok is, akiknek iskolai teendőikhez laptop (71,7%), grafikai programokhoz, videoszerkesztőkhöz és játékokhoz pedig jobb teljesítményű asztali számítógép (64,6%) is rendelkezésükre áll. A mobilapplikációk többségét jelenleg csetelésre és interaktív idegennyelv-tanulásra használják a diákok. A közösségi médiafelületeken a középiskolások, bevallásuk szerint, naponta 0,5-4 órát, a leghíresebb videomegosztón pedig napi 1-6 órát is eltöltenek.

Alkalmazás használatával töltött idő (napi szinten)
 

Általános iskola
8. osztályosok

Középiskolások Egyetemi hallgatók
Facebook 30 perc – 2 óra 45 perc – 4 óra 1 óra – 4 óra
YouTube 30 perc – 2 óra 1 óra – 6 óra 1 óra – 2 óra
Instagram 15 perc – 2 óra 30 perc – 3 óra 45 perc – 3 óra
Snapchat 15 perc – 1 óra 15 perc – 1 óra 15 perc – 30 perc
Pinterest 15 perc – 30 perc 15 perc – 45 perc 15 perc – 30 perc
Twitter 0 perc – 30 perc 15 perc – 30 perc 0 perc – 30 perc

A táblázatból látszik, hogy az online kommunikáció és a közösségi média a középiskolások célcsoportját éri el leginkább.

Ezt a korosztályt lenne képes a legnagyobb mértékben ösztönözni a környezettudatosság szempontjából a digitális tér és annak eszközei. Az általános iskolások és az egyetemi hallgatók a 14-18 éves korosztálynál jelentősen kevesebbet használják a felsorolt platformokat. A leghatékonyabb felületek közé tartozik a Facebook, a YouTube és az Instagram. Ezeken a közösségi média felületeken könnyen elérhető mindhárom felsorolt fiatal korosztály, akiknek a legfontosabb volna tartalmat gyártani a környezetvédelemmel kapcsolatban. Így már nem csak a tanórákon hallanának erről a témáról, hanem a mindennapi tevékenységeik során is elérhetővé válna számukra. Ezáltal még közelebb kerülnének a környezettudatosság kérdéséhez, ami az egész világot érinti. A téma a mindennapok részévé válhatna, hiszen könnyebben megérthetnék, hogy mekkora problémával áll szemben az emberiség, aminek ők lesznek az örökösei.

Szeberényi András végső következtetése szerint mindez nemcsak elgondolkodtató adat, hanem híd is a következő generáció felé. Oktatóvideókkal és erre a célra fejlesztett mobilapplikációkkal ugyanis meg lehetne szólítani a fiatalokat és át lehetne adni számukra a környezeti problémák leküzdésére szolgáló alternatívákat.

A környezettudatosság, az online kommunikáció és a területiség hármasát ötvöző kutatást Dr. Ritter Krisztián, a SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet egyetemi docense segítette.

Kíváncsiak lennénk, hogy ugyanez a kérdéssor az ország más területein milyen eredményeket mutatna.



Previous Autonóm járművek digitális tesztkörnyezete
Next Prosztatarák: sokszor túl késői a felismerés

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük