Leíró kutatás – Mi az, és miért fontos a kutatásban?


Leíró kutatás – Mi az és miért fontos a kutatásban?
Olvasási idő: 3 perc

A leíró kutatás egy olyan alapvető eszköz a különböző tudományterületeken dolgozó kutatók számára, amely értékes betekintést nyújt egy populáció, csoport vagy jelenség jellemzőibe, viselkedésébe és trendjeibe. Szinte minden szakterület használja.

Az összehasonlító és kísérleti kutatás mellett a tudomány területén alkalmazott három kutatási modell egyike. Ebből a szempontból nézve, a leíró kutatás egy igen hatékony induktív kutatási módszer, eszköz minták azonosítására és új ismeretek átadására egy adott témával vagy szakterülettel kapcsolatban. Úgy, hogy a körülményeinek megfigyelése és leírása a változók manipulálása nélkül történik. Éppen ezért a leíró kutatás fő célja a fent említettek részletes és pontos leírása, általában különféle adatgyűjtési technikák, például felmérések, interjúk és megfigyelések segítségével.

Minták vagy trendek azonosítása a való világban.

A leíró kutatás például segít azonosítani a viselkedésben vagy más jelenségekben kialakuló mintákat, trendeket és útmutatást nyújt a további kutatásokhoz vagy beavatkozásokhoz. Az empirikus adatgyűjtésből kiindulva, az adatokat elemezve, általánosítva juthatunk el például egy elméletig. így a leíró kutatás hipotéziseket vagy elképzeléseket is kidolgozhat olyan lehetséges okokról vagy tényezőkről, amelyek egy adott jelenséget vagy populációt befolyásolnak. Szerintünk az egyik legfontosabb célja a megértés elősegítése. Tulajdonképpen akkor használják, amikor kevés információ áll rendelkezésre a jelenségről.

A leíró kutatásnak többféle típusa van

Naturalista megfigyelés

Elsősorban állatok vagy emberek életében természetesen előforduló különböző események megfigyelésére szolgál. Nem véletlen, hogy széles körben használják biológusok és etológusok, akik az állati viselkedést tanulmányozzák a különböző fajok megértéséhez. Az egyik legismertebb kutató, aki erre a módszerre specializálódott, Dr. Jane Goodall. Az előnye a megbízhatóság, ami alapvetően azt jelenti, hogy egy megfigyelési vizsgálat eredményeit egy másik tudósnak meg kell ismételnie és ugyanarra kell jutnia. Természetesen egy megfigyelés lehet közvetett vagy közvetlen. Dr. Jane Goodall nézhetne közvetetten felvételek, könyvek, videó, magnó, fénykép, dokumentumok segítségével csimpánzokat, de ő a közvetlen módszer alkalmazására tette le a voksát. Részese lett a majmok életének.

Ha az ember úgy igazán kutat valamit, persze, hogy közvetlenül akarja látni a dolgokat. Ám az ilyen típusú megfigyelés esetében nagyon fontos figyelni arra, hogy a megfigyelő személye vagy puszta jelenléte ne változtassa meg a jelenség lefolyását. Ha mégis ez történik, akkor az adatok nem validálhatók.

Esetjelentések, esettanulmányok és esetsorozatok

Az ilyen jellegű megfigyelési kutatások egy egyén vagy egy kisebb csoport tanulmányozásán alapulnak. Az esetjelentések és esetsorozatok olyan leíró tanulmányok, amelyek egy vagy több konkrét állapot, történés, helyzet, esemény esetének megfigyelését és jelentését foglalják magukban. Ezt a módszert Sigmund Freud, a történelem egyik első és leghíresebb pszichológusa részesítette előnyben. Az esetjelentések az egészségügyben jellemzően például egyetlen beteg klinikai anamnézisét, tüneteit és kezelését írják le, míg az esetsorozatok hasonló állapotú betegek csoportját vizsgálják. Ezek a vizsgálatok értékes információkkal szolgálhatnak ritka betegségekről vagy a váratlan kezelési eredményekről. Ezek a vizsgálatok azonban korlátozottak az ok-okozati összefüggések megállapítására vagy a nagyobb populációkra történő általánosításra.

Felmérések, kérdőívek, fókuszcsoport

Ez a típus egyben egy adatgyűjtési módszer is. A felmérés, a kérdőív lehet olyan szabványosított kérdések sorozata, amelyek akár szemtől-szembe, akár telefonon, írott vagy online módon zajlanak. Arra szolgálnak, hogy jobban megértsék az interjúalanyok meggyőződését, viselkedését és gondolatait. Ily módon egy bizonyos számú résztvevőt választanak ki, amelyek a kutató számára releváns teljes népességet képviselik. A kockázata: nem tudja biztosítani, hogy a válaszok igazak legyenek.

Keresztmetszeti vizsgálat

A keresztmetszeti vizsgálatok olyan leíró jellegű vizsgálatok, amelyek egyetlen időpontban gyűjtenek adatokat. Ezek a tanulmányok segítenek leírni bizonyos állapotok vagy viselkedések előfordulását egy populációban, és azonosítani a lehetséges kockázati tényezőket vagy összefüggéseket más változókkal. Viszonylag gyorsan és egyszerűen elvégezhetők, de ezeknek is korlátozott a képessége az ok és okozat meghatározására.

Ökológiai kutatás

Az ökológiai vizsgálatok például olyan leíró jellegű tanulmányok, amelyek a kitettségek és a kimenetelek közötti összefüggéseket vizsgálják a populáció szintjén. Gyakran használnak összesített adatokat (például népszámlálási vagy adminisztratív nyilvántartási adatokat) a konkrét expozíciók és az egészségügyi következmények közötti kapcsolat tanulmányozására. Segíthetnek hipotézisek megfogalmazásában, valamint minták vagy tendenciák meghatározásában a populáció szintjén. Korlátozottan képesek figyelembe venni az egyéni tényezőket vagy meghatározni az ok-okozati összefüggéseket.

Mit várhatunk el egy leíró kutatástól?

  • A leíró kutatás által szolgáltatott információnak igaznak, pontosnak és szisztematikusnak kell lennie.
  • A leíró kutatás során a kutatók igyekeznek a lehető legobjektívebbek lenni.
  • Csak precíz leírás van következtetések nélkül. Alapvető kérdései, hogy mi a jelenség és annak mi a jellemzője. Hol történik, mikor és hogyan.
  • A leíró kutatásban nincs semmilyen összehasonlítás.
  • Megfigyelhető és ellenőrizhető jellemzőket rögzít.
  • Feltehetőleg újdonság és eredeti lesz a téma, mert nincs értelme leíró tanulmányt készíteni olyan dologról, amelyet már mindenki ismer vagy.
  • A felmérés általában mennyiségi adatokat szolgáltat.
  • A leíró kutatás nem tartalmaz változókat.

A leíró kutatás előnyei és hátrányai

Egyrészt részletes információkat szolgáltat, hiszen a leíró kutatás részletes és pontos leírást nyújthat egy témában, másrészt segíti a megértést. Éppen ezért alapot jelenthetnek további kutatások számára. Mivel sok esetben gyors és egyszerű, így az adatgyűjtés költséghatékony módja lehet. De olyan is van, hogy hosszú és költséges a folyamat.

Ha a hátrányokat nézzük, akkor a legtöbben azon a véleményen vannak, hogy a leíró kutatásnak korlátozott képessége van az ok és okozat meghatározására. Ráadásul gyakran kis, specifikus mintákat használnak, amelyek nem mindig reprezentatívak. A leíró tanulmányok gyakran nem képesek az összes lehetséges zavaró változót ellenőrizni, ami megnehezíti a következtetések levonását.



Previous A flatterjelenség és megszelídítése
Next Űrpaprika – Paprika az űrben

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

húsz + 17 =