A Manchester Egyetem kutatói a csimpánzok számítógépes szimulációit használják arra,

hogy javítsák az állatok járásával kapcsolatos megértésünket, és a szimulációs technológia használatát is.

A várakozások szerint a kutatások a főemlősök járásának vizsgálata mellett, arra is választ adhatnak majd, hogyan történik a stabilitás megőrzése, miközben a fákon is élnek az alanyok.

Bill Sellers professzor, a Föld és környezettudományi tanszékről úgy gondolja, hogy az állati csontvázból kiindulva a gépi tanulással rendelkező számítógépek jobban tudják rekonstruálni az állatok mozgásának különböző formáit és mindig pontos mérést végeznek. Így a gépi tanulási célok egyszerű módosításával most sokkal pontosabb szimulációkat lehet létrehozni. Most ezt a folyamatot éppen arra használják, hogy csimpánzmozgást alakítsanak ki és képesek legyenek feltárni, miért és hogyan történik bármilyen mozgás.

A csimpánz modell egy felnőtt hím csimpánz teljes testű CT vizsgálatából jött létre. A vizsgálat segítségével a csapat egy vázizmust és egy bőrtani vázlatot hozott létre. A csontváz modellt ezután a szimuláció közös pozícióinak, izomútvonalainak és végtagjainak meghatározására használták. Ezután elemezték a csimpánz lépéseit, és megfigyelték milyen az állatok (beleértve az embereket is) mozgásának mintázata séta közben.

Az evolúciós biomechanikában – az evolúció vizsgálata mozgási folyamatokon keresztül – gyakran azt gondolják, hogy minden állat testtartása úgy alakult ki, hogy a mozgás során a legkevesebb energiát használják. A csimpánz modell segítségével azonban a kutatócsoport azt bizonyította, hogy ez nem így van.

Sellers szerint a technológia fejlődésével a mozgásszervi modellek egyre kifinomultabbá váltak – a korábbi szimulációs modellek rendkívül irreálisak a járási mintákhoz képest –, ezért ezekhez kell igazítanunk gondolkodásmódunkat és kutatásunkat.

A kutatók azt találták, hogy a szimulációban oldalirányú stabilitás növelésével növekszik az energiai ráfordítás, de a megvalósított sétáló mozgásban ez nem realizálódott egy csimpánz izom- és vázrendszeri modelljében. A csimpánz modell által megvalósított járási mechanizmus jelentősen növelte az oldalirányú stabilitást, ami nagyon valószínű, hogy egy fontos evolúciós fejlődés eredménye.