Mi így emlékezünk Stephen Hawkingra


Stephen Hawking határidőt szab az emberi faj fennmaradásának

Stephen Hawking (1942. január 8., 2018. március 14.) brit tudós, teoretikus fizikus, professzor és több tudományos mű szerzője volt.

Sietve szögezzük le, hogy nem kívánunk írni betegségéről, házasságáról, válásáról és gyerekeivel való kapcsolatáról sem, ezt úgyis megteszi majd a bulvár sajtó helyettünk. Mi azt gondoltuk, úgy emlékezünk, hogy összegyűjtünk és közreadunk néhány gondolatot:

 

Emberiek, emberi természet

„Észrevettem, hogy még azok az emberek is, akik azt állítják, hogy minden előre elrendeltetett, és azon semmit nem változtathatunk, körülnéznek, mielőtt átmennének az úttesten.”

„A civilizáció hajnala óta, az ember arra vágyik, hogy megértse a világ alapjául szolgáló rendet. Kell hogy legyen valami nagyon különleges az univerzum határainak természetében. És mi lehetne különlegesebb annál, mint hogy nincsen határ. És nem lehetnek határai az emberi törekvésnek sem. Mindannyian mások vagyunk. Akármilyen rossznak tűnik is az élet, mindig lehet tenni valamit, célba lehet érni. Amíg van élet, van remény.”

„Minden értelmes ember önfejűnek tűnik időnként.”

„Bár nekünk, emberi lényeknek fizikai korlátaink vannak, szellemünk szabadon bejárhatja az egész világmindenséget.”

„Az emberi vonás, amin a leginkább változtatnék, az agresszió. A barlanglakó ősemberek korában ez előnyt adhatott a túléléshez, a több élelem, élettér vagy egy társ megszerzéséhez, akivel utódot lehetett nemzeni, de manapság félő, hogy mindannyiunkat elpusztít.”

„A hírnév olyan állapot, amikor minket több ember ismer, mint ahányat mi ismerünk.”

„Mi csak egy fejlett majomfajta vagyunk, egy nagyon átlagos csillag, kisebb bolygóján. De megtudjuk érteni a világegyetemet. Ez tesz bennünket valami nagyon különlegessé.”

„Amikor legközelebb valaki panaszkodik, hogy hibáztál, mondd neki, hogy ez jó dolog is lehet. Hiszen tökéletlenség nélkül nem létezhetnénk.”

 

Körülöttünk lévő világ

„A mennyország egy tündérmese azoknak, akik félnek a sötéttől.”

„Az emberiség évmilliókon át úgy élt, mint az állatok. Aztán történt valami, ami elszabadította a képzeletünk erejét. Megtanultunk beszélni és megtanultunk hallgatni. A beszéd lehetővé tette, hogy átadjuk egymásnak az ötleteinket, és lehetővé tette, hogy együtt dolgozzunk a lehetetlen kidolgozásán. Az emberiség legnagyobb eredményei beszélgetés útján születnek, a legnagyobb hibái pedig azáltal, ha nem beszélünk. Nem szabadna így lennie. A legnagyobb vágyaink is valósággá válhatnak a jövőben. A rendelkezésre álló technológiával a lehetőségeink határtalanok. Csak meg kell bizonyosodnunk róla, hogy beszélünk.”

 

Tudomány

„A fizika összes elmélete ideiglenes, amennyiben mind hipotézis csupán: sosem lehet bizonyítani őket. Akárhány ízben egyeznek is a kísérletek eredményei az elmélet jóslataival, sosem lehetünk biztosak benne, hogy a következő eredmény is alátámasztja majd az elméletet.”

„Moore törvénye szerint a számítógépek minden másfél évben megduplázzák a sebességüket és memóriájukat. A veszély az, hogy a számítógépek intelligenciát fejlesztenek ki és átveszik az uralmat. Az embert fékezi a lassú biológiai evolúció és nem tud majd versenyezni a mesterséges intelligenciával.”

„Mi mindannyian, tudósok, filozófusok, hétköznapi emberek együtt boncolgathatjuk: miért létezünk, mi és a Világegyetem. Az emberi értelem leghatalmasabb diadala lesz, ha erre a kérdésre választ találunk –  mert akkor megismerjük Isten gondolatait.”

„Ha valaki tudja, miként működik az univerzum, akkor bizonyos értelemben uralja az egész mindenséget.”

„Mielőtt megértenénk a tudományt, természetes azt hinni, hogy Isten teremtette a Világegyetemet. Most már azonban a tudomány meggyőző magyarázatot kínál erre. Mindent tudunk, amit Isten tudhatna, ha létezne. De nem létezik.”

„A fizika kicsit más, mint az orvosok világa. A fizikában nem számít, melyik iskolába jártál vagy kinek vagy a rokona. Csak az számít, amit megcsinálsz.”

„A fizika összes elmélete ideiglenes, amennyiben mind hipotézis csupán: sosem lehet bebizonyítani őket. Akárhány ízben egyeznek is a kísérletek eredményei az elmélet jóslataival, sosem lehetünk biztosak benne, hogy a következő eredmény is alátámasztja majd az elméletet.”

„Alapvető különbség van a vallás – melynek alapja a hatalom – és a tudomány – melynek alapja a megfigyelés és az értelem – között. A tudomány fog nyerni, mert az működik.”

„Ha az egész Világegyetem összeomlana, akkor valamikor a jövőben be kellene következnie a Nagy Reccsnek, ami ugyanúgy a végtelen sűrűség állapota lenne, mint amilyen az Ősrobbanás volt.”

 

Stephen Hawking tanácsok

„Mindig a csillagokra nézz és soha ne a lábaidra. Próbáld megérteni, hogy mit látsz és csodálkozz el rajta, mi hozhatta létre a világegyetemet. Bármennyire is nehéznek tűnik az élet, mindig tehetsz valamit és mindig sikeres lehetsz valamiben. Fontos, hogy soha ne add fel!”

„A fogyatékkal élők számára azt tanácsolom, hogy olyan elfoglaltságot keressenek maguknak, amelyeket a betegség nem befolyásol. Ne éljetek fogyatékkal a lelketekben és az elmétekben!”

„Mindig dolgozz! A munka az, amely értelmet és célt ad, nélküle üres lenne az életünk.”

„Ha olyan szerencséd van, hogy rátalálsz a szerelemre, emlékezz rá, mid van, ne hajítsd el!”

„Mindenki elérhet valamit, ha kellő erővel próbálkozik.”

 

Az Independent tájékoztatása szerint Stephen Hawking a hatvanadik születésnapján azt kérte rokonaitól, hogy a fekete lyukak kapcsán végzett kutatásai során felállított képlete, az úgynevezett Hawking-egyenlet álljon a síremlékén.

Hawking-egyenlet

 

Cikkek még: Stephen Hawking határidőt szabott



Previous Csimpánzok tanítják a gépeket
Next Biológia által inspirált mikrorobotok

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.