Greta Tintin Eleonora Ernman Thunberg a svéd származású fiatal klímaaktivista a közelmúltban ünnepelte 20. születésnapját.

Ez az apropója annak, hogy, időszerűvé vált egy összefoglaló Greta Thunberg eddigi, aktivistaként töltött éveiről. Az egyik legfontosabb fogalom, amikor az ifjú hölgy neve felmerül: a klímaszorongás. A klímaszorongás egy olyan jelenség, ami egyre több embernél jelentkezik, méghozzá általában fiatalok körében. A szorongásos tüneteket többnyire az ökológiai témák okozzák.

A klímaszorongás az aktivistánál nyolcéves korában jelentkezett, amikor először szembesült a globális felmelegedéssel és annak következményeivel. Viszont az ő életében sokkal mélyebb hatású volt. Már csak azért is, mert Asperger-szindrómában, kommunikációs zavarban, illetve kényszerbetegségben szenved. Édesanyja, az ismert svéd operaénekes a Scener ur hjärtat című (szó szerinti fordításban: Jelenetek a szívből) könyvében mesél arról, hogy az Asperger-szindrómásként megélt klímaszorongás miatt Greta 11 évesen „itt a világvége” lelkiállapotba került. Nagyon sokat sírt az iskolából hazaérve, alig evett és akkor is csak három étel közül volt hajlandó választani.

A 3-4 évig tartó depressziója alatt a család elkezdett egyre környezettudatosabban élni. Greta édesanyja fokozatosan hozta létre azt a környezetkímélő háztartást, ami együtt járt a szelektív hulladékgyűjtéssel és a tudatos fogyasztói magatartás kialakításával. Az operaénekesnő lemondott arról is, hogy fellépéseire repülőgéppel utazzon, ha ez éppen nem volt máshogy megoldható, akkor visszamondta szereplését. De lánya kedvéért édesapja is vegetáriánus életmódra váltott. Mindezt először nem a környezetért tették, hanem inkább azért, hogy boldogabbá tegyék Gretat.

A nehéz lelkiállapotból végül sikerült kiutat találnia, illetve a kétségbeejtő problémái megoldásához erőt és motivációt gyűjtenie.

2018-ban a svéd Svenska Dagbladet újság esszéíró versenyt a Vi vet – och vi kan göra något nu angolul: We know – and we can do something about it művével nyerte meg, mely meg is jelent az újságban. A cikk publikálása után Bo Thorén kapcsolatba lépett vele és meghívta környezetvédő csoportjának gyűléseire. Ő volt az is, aki felvetette, hogy iskolás gyerekek is tüntethetnének a klímaválság ellen. Az ötlet és a floridai Marjory Stoneman Douglas High School gimnázium tinédzser aktivista mozgalma megihlette Gretat, az iskolatársait mégis hiába próbálta a sztrájkra buzdítani. Mivel kezdetben nem csatlakoztak hozzá, egyedül tüntetett táblájával minden pénteken a svéd parlament előtt, ezzel hívva fel az emberek figyelmét a globális felmelegedés súlyosságára. Később diákok, tanárok álltak az ügye mellé, így a kezdeményezés rövid idő alatt egy egész mozgalommá nőtte ki magát, ami a Fridays for Future nevet kapta.

2019-ben, 12 másik jelölttel együtt, azokért az erőfeszítéseiért, amely arra késztette a világ vezetőit, hogy felnyissák szemüket a globális klímaválság tekintetében, a 15 éves klímaaktivistát Nobel-békedíjra jelölték. Még ugyanebben az évben a Fridays for Future sikerének köszönhetően elhívták az ENSZ klímaváltozásról szóló konferenciájára, ahol sokkoló beszédet mondott, amire mai napig sokan hivatkoznak.

Az ekkor még csak 16 éves lány indulatosan, a sírás szélén állva kérte számon a csúcstalálkozón megjelent politikusokat.

„Ez így teljesen rossz. Nekem nem kéne ma itt állnom. Az iskolapadban lenne a helyem, az óceán másik felén. És mégis mindannyian hozzám jöttök egy kis reményért? Hogy merészelitek? Elloptátok az álmaimat és a gyerekkoromat az üres szavaitokkal. És mégis, én még a szerencsések közé tartozom. Az emberek haldokolnak. Egész ökoszisztémák dőlnek össze. Egy tömeges kihalás szélén állunk. És mégis csak a pénzről meg a gazdasági növekedés meséiről tudtok beszélni.”

E súlyos kezdő mondatok után a politikusok munkásságának további bírálata következett. Amiből kiderült, hogy nem elegendő, ha az elkövetkezendő tíz évben a felére csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, mert ez csak 50 százalék esély arra, hogy a felmelegedés 1,5 Celsius fok alatt marad.

„Az 50 százalék nem elfogadható nekünk, akik együtt fogunk élni a következményekkel.”

Beszédét az új generáció nevében egy olyan fenyegetéssel zárta, amelyet az idő előrehaladtával egyre komolyabban kellene venni.

„De a fiatalok már kezdenek rájönni erre. A jövő generációinak szeme rajtatok van. És ha ti úgy döntötök, hogy cserbenhagytok minket, soha nem fogunk megbocsátani. Nem engedjük, hogy ezt megússzátok. Itt és most mi meghúztuk a határt. A világ kezd felébredni. És jön a változás, ha tetszik nektek, ha nem.”

Mivel kibocsátásmentesen szeretett volna eljutni a klímakonferenciára, a repülők és a szintén túl sokat fogyasztó tengerjáró hajók helyett az odafelé vezető utat versenyvitorlással (így 15 napjába telt átkelni az Atlanti-óceánon), a visszautat katamaránnal tette meg. A köztes időben, az ENSZ konferencia után, három hónapig turnézott az USA-ban, környezet védelme érdekében. Különböző beszédeket és előadásokat tartott, hogy felhívja az emberek figyelmét, a klímaválságra és annak kiváltó okaira.

2019-ben a Time magazin az év emberének választotta.

2020-ban az emberiségért tett erőfeszítések kategóriában elnyert Gulbenkian-díjjal járó 1 millió eurós pénzjutalmat, amit különböző környezetvédelmi csoportok számára adományozott. Emellett 2021-ben Vogue címlapján szerepelve ironikus módon a divatipar károsságát és kizsákmányolását kritizálta.

A COVID időszakában a klímaaktivista mozgalma is háttérbe szorult kicsit és az online térre korlátozódott. Helyette a pandémiás helyzetben bizonyította segítőkészségét és kötelességtudatát, hiszen többször óriási pénzösszegeket adományozott világszervezetek részére. A járvány hozta szabályozások és a veszélyhelyzet eltörlését, mérséklését követően Greta Thunberg nevét ismét többször lehetett hallani.

2021-ben a Glasgowban tartott ENSZ éghajlatváltozás konferenciája (COP26) helyett az épülettel szemben, a folyó túlpartján zajló tüntetésre érkezett. Itt kemény szavakkal illette a konferencián jelenlévő politikusokat. Állítása szerint, a világ vezetőinek lépései sehová sem vezettek és így már a civil aktivisták feladata, hogy elhozzák a változást.

A 2022-es COP27 konferencia előtt felszólította Egyiptomot, hogy engedje szabadon a politikai hadifoglyokat és elindított Twitteren egy petíciót az ügyért. A konferencián azonban ez alkalommal sem vett részt. Először ugyan azt mondta, hogy nagyobb kompetenciával rendelkező szakértők vannak jelen, később viszont már úgy fogalmazott, hogy a konferencia csak egy tökéletes alkalom a zöldremosásra (greenwashing), a hazudozásra és a csalásra.

2023 januárjában egy németországi demonstráció kapcsán hívta fel magára a figyelmet. A környezetvédők és a környékbeli emberel egy szénbánya bővítése ellen tiltakoztak, ami Lützerath – egy lakatlan, néhány épületből álló település – lerombolásával jár. Az összegyűlt tömeget, a német rendőrök és kommandósok, természetesen hiába szólították fel a bánya területének elhagyására. A következmény: Greta Thunberget és társait a rend őrei elhurcolták, megküzdve az óriási sárral. Az incidensről készült fotók és videók mémként járták be az internetet, és még az is felvetődött, hogy a kis dagonya megrendezett volt.

Greta Thunberg elengedése után néhány nappal később már a Világgazdasági Fórum (WEF) éves találkozóján szólította fel a globális energiaipar vezetőit, hogy vessenek véget olyan befektetéseknek, amivel a fosszilis tüzelőanyagok használatát támogatják.

Habár törekvései pozitív értékeket képviselnek, ahogy ez a fentiekből is látszik, fellépése mégis mindig heves visszhangot vált ki.

Ennek egyik oka az lehet, hogy Greta az enyhe Asperger-szindrómájából kifolyólag teljesen más szemlélettel tekint a világra. A szakértők szerint az ilyen személyek számára minden helyzet fekete vagy fehér. Saját magáról mondott véleménye szerint, ennek a mentalitásnak köszönheti sikerét és, hogy rengeteg fiatal figyelmét fel tudta hívni a globális felmelegedésre, a károsanyag-kibocsátásra, a hulladék felhalmozódására és ezen túl cselekvésre ösztökélte őket. Fontos tisztában lenni azzal, hogy célja nem reményadás az emberek számára, hanem hogy pánikot keltsen, olyat, melyet ő is átélt kiskorában és ezzel késztesse az embereket cselekvésre, a bolygó megmentésére.

A pánik nem segít a klímaválság helyzetén!

Greta Thunberg remekül felnyitja az emberek szemét, azonban senkinek nem szabad pánikba esni. A folyamat valóban elindult, környezetvédelmi szabályokat és döntéseket kell hozni, új innovációkra van szükség. Azonban tudatosítani kell magában mindenkinek, hogy mind a média, mind a politika érdekében az események felnagyítása állhat, amely szinte apokalipszisnek mutatja be a világot. Ezzel sikerülhet az emberiséget, főleg a fiatalokat nagyobb kontroll alatt tartani és esetlegesen elvonni a figyelmet a világ más történéseiről.

Greta Thunberg nevével egy új, negatív fogalom is összefonódik.

Amikor Greta Thunberg úgy döntött, hogy repülő helyett vitorlást, katamaránt vagy például vonatot választ, egy új Svédországból indult kifejezést és az ahhoz tartozó negatív előítéletet is megteremtette. Az úgynevezett repülésszégyen, a flygskam miatt ma már egyre több nő és fiatal tartózkodik a repüléstől. Ebből is látszik, hogy Greta Thunberg erős befolyásoló erővel bír az érzelmek terén. Ez a fogalom lehet az első példa az úgynevezett greenshamingre, amivel már most nagyon sokan foglalkoznak, közülük legtöbben pszichológusok. Egyfajta csoportnyomásról van szó, ami megszégyenítéssel jár, ha az ember nem elég környezettudatos. Sokan már most kellemetlennek érezik, ha környezetvédők társaságában előkerül egy nejlon zacskó vagy újonnan vásárolt tömeggyártott ruhát viselünk. (Ez a nyomás valószínűleg sajnos a későbbiekben tovább fog fokozódni.)

A fiatal klímaaktivista sem tartózkodik, figyelemfelkeltés céljából, az érzelmi ráhatástól, a durva beszédtől, a szélsőségbe hajló viselkedéstől. Egy nemrég elkészült norvég kutatás (The Greta Thunberg Effect: A Study of Norwegian Youth’s Reflexivity on Climate Change) Greta Thunberg fiatalokra gyakorolt hatásával foglalkozik. Annak, aki követi a téma híreit vagy Greta Thunberg social media platformjait meglepő, kissé talán csalódáskeltő lehet az eredmény. Kiderült, hogy habár a fiatal svéd lány nagy hatással volt a fiatal generációkra – legfőképpen 2019-ben, az iskolasztrájkok ideje alatt – és rengeteg ember figyelmét felhívta a globális felmelegedésre (akik el is kezdtek a témában tájékozódni) ennek ellenére, mégis hiányzik valami, a tényleges cselekvés kiváltásához. Ez lehet a küzdeni vágyás vagy az elégséges eszközök hiánya.

De a világban tapasztalható egy egészen másfajta hozzáállás is.

Ilyenkor a pánik, a klímaszorongás és a tehetetlenségből fakadó düh keríti hatalmába az embereket, aminek eredménye például a múlt félévben elkövetett két bűncselekmény, amely a Just Stop Oil klímaszervezet nevéhez fűződik. Először tavaly októberben a Londoni Nemzeti Múzeumban kiállított Vincent van Gogh A napraforgók c. festményére borított paradicsomlevest két fiatal, majd a falhoz ragasztózták magukat, így tüntetve az olajvállalatok működése ellen. Csak a festményt védő üvegnek köszönhető, hogy a műtárgy nem sérült meg. Ez nem mondható el a szervezet ezután elkövetett újabb akciójáról, amikor ismét egy van Gogh kép esett áldozatul két klímaaktivistának. Ezúttal egy festmény keretéhez ragasztották magukat, körülbelül 2000 fontnyi kárt okozva az alkotásban. A tárgyaláson azzal védekeztek, hogy ezáltal a kép még értékesebbé vált, de a bíróság nem értett egyet, így a két fiatalt börtönbüntetésre ítélték.

Fontos a figyelemfelkeltés, az üzenetküldés, a cselekvés, de ugyanolyan fontos lenne a megbecsülés, a meglévő értékeink védelme és a régebbi korok értő tisztelete. Legalább ennyire fontos, hogy a bolygónk, a fajok és az emberi nem fenntartásában szerepet vállaljunk, szükség van azokra az emberekre, akik ezt kreatív, figyelemfelkeltő módon eszünkbe juttatják. Viszont az egyértelmű kriminalitás és mások szégyenbe hozása (greenshaming) nem szabadna, hogy az eszköztárban szerepeljen!

Greta Thunberg tagadhatatlanul a klímaaktivizmus és környezetvédelem arcává vált.

Elérte, hogy az emberek és még inkább a fiatal generációk tagjai globálisan foglalkozzanak a Föld védelmével. Mégsem sikerült kardinális változásokat megvalósítania. A Z-generációban kiváltott klímaszorongás néhány embernél, akik a felnőtt lét küszöbén állnak apokaliptikus jövőképet eredményezett. Nagyon sokuk már most nem biztos abban, hogy normális élet vár rájuk. A krízist csak súlyosbította a vírushelyzet okozta bezártság, stressz és depresszió.

Talán megnyugtató tény lehet, hogy Brendan O’Neill a Spiked újságírója már 2019-ben azt írta, hogy az „erdőnyereség” időszakát éljük, ugyanis 1982 óta 618 000 négyzetkilométernyi zöld területtel bővült a bolygó, továbbá a Nagy Korallzátony élővilága is látványosan helyreállt.

Mindez nem azt jelenti, hogy a környezetvédelmi kérdéseket el lehet bagatellizálni! Kiemelten kell foglalkozni a szén-dioxid-kibocsátás, a szemétégetés, az élővilág pusztítása, az olajszennyezés, az üvegházhatás kérdésével, és mivel a lista sajnos túlságosan hosszú még lenne mit sorolni. De a pánikolás, pánikkeltés, öncélú figyelemfelkeltő megmozdulások biztosan nem segítenek hozzá a helyzet javulásához.

Bár folyamatos törekvéseket és célt látunk a környezetkímélő gazdaság létrehozására, amely által minden élőlény megfelelő körülmények között létezhet, úgy tűnik, hogy még sem a kellő technológia, sem a szükséges döntések. De még az átütő sikert hozó mozgalmak sem születtek meg! Egy olyan utat kell kiépíteni, amelyben mindezek egyesülnek!