Rosszul kezeli a stresszt a Z generáció?


Rosszul kezeli a stresszt a Z generáció?
Olvasási idő: 2 perc

Az 1995 után született generáció tagjai nehezebben dolgozzák fel az egyetemi tanulmányokkal járó stresszt, mint a korábbi nemzedék egyetemistái.

Legalábbis ez derült ki az ELTE PPK kutatóinak 2004 és 2020 között végzett kutatásából. Mindenkinek más lehet a tapasztalata, de a kutatók azt mondják, hogy jelenleg a felsőoktatás tele van kihívásokkal. Főleg a Z generáció számára. Az időhiány, a túlterheltség, a tökéletesre törekvés mind-mind stresszforrást jelentenek a hallgatók számára, ami gyakran gátolja a sikeres tanulmányokat. A PPK kutatói és munkatársaik ezért 2004-ben átfogó kutatást indítottak arra vonatkozóan, hogy a mai fiatalok mennyire vannak felvértezve a nehézségekkel szemben. Továbbá egyúttal szerettek volna új perspektívákat kínálni az oktatóknak és az egyetem munkatársainak is arra, hogyan tudják segíteni a fiatalokat a napi stressz leküzdésében.

A vizsgálatban a két legfiatalabb, ’digitális bennszülötteknek’ is nevezett, generációra fókuszáltak. Az 1981 és 1995 között született Y generáció tagjai többségükben már gyermekkorukban találkoztak az internettel, amely mára mindennapjaik részét képezi. A legfiatalabb, Z generáció tagjai 1995 és 2012 között jöttek világra és gondolkodásukat, tanulási módszereiket erősen befolyásolja, hogy bármikor, bárhol hozzáférnek az internethez.

A kutatásban összesen 4731 elsőéves hallgató vett részt Magyarország különböző felsőoktatási intézményeiről.

Az első adatokat Oláh Attila és munkatársai vették fel 2004-ben, az akkor 18 évesek körében, Takács Rita és kollégái pedig a 2013 és 2020 között egyetemet vagy főiskolát kezdő diákoknál végezték el a méréseket. A résztvevők a szemeszter elején töltötték ki az Oláh Attila által kidolgozott pszichológiai immunkompetencia kérdőívet. A teszt által mért pszichológiai immunitást olyan személyiségtényezők befolyásolják, amelyek lehetővé teszik a feszültség és stresszhatások eredményes leküzdését. Ezek például a pozitív gondolkodás, az öntisztelet, a rugalmasság, a leleményesség vagy az ingerlékenység kontroll.

Az erősebb pszichológiai immunkompetenciával rendelkezők kreatívabban és rugalmasabban kezelik a kihívásokat, leggyakrabban úgy, hogy más, új értelmet adnak nekik.

A két csoport válaszait elemezve a kutatók azt találták, hogy mindkét nemzedék pozitív kihívásként tekint az új helyzetekre, nagy a tanulás iránti vágya, azonban a legfiatalabb generáció tagjai jóval türelmetlenebbek. Az Y-hoz hasonlóan a Z generációs fiatalok is nagyon kíváncsiak, azonban kevésbé kitartóak. Ennek egyik oka az lehet, hogy ők számítógép előtt nőttek fel és hozzászoktak az azonnali válaszokhoz. Emellett rengeteg információt kellene feldolgozniuk, túl sok kitűzött cél, lehetőség áll előttük, ezért nehezebben köteleződnek el. Ha valami nem megy nekik, akkor könnyebben váltanak.

Az eredmények arra is rámutattak, hogy a 2013 után egyetemet kezdőknek fejlődniük kell abban, hogy kontrollálni tudják az érzéseiket stresszes helyzetekben, mert idősebb társaiknál kevésbé ellenállóak a kihívásokkal szemben. Nagyobb problémát okoz számukra, hogy a negatív érzéseket konstruktív válaszokká alakítsák. Ez pedig a társas kapcsolataikra is kihat. A kutatók szerint esetükben elsősorban az alkalmazkodási képesség fejlesztésére lenne szükség.

A több évtizeden átívelő kutatás konklúziója, hogy a diákok pszichés ellenálló képessége az évek során csökken. Ezért szükség van olyan beavatkozások és módszerek bevezetésére, amelyek támogatják a Z generáció tanulóinak önszabályozási képességeit, és segítik a stressz negatív hatásainak kiküszöbölését a felsőoktatási környezetben.



Previous Folyamatos a digitalizáció a világunkban
Next Agyi kapcsolatok és fontos biológiai következtetések

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.