A kertek, parkok lucfenyőinek (Picea abies (L.) Karst.) pusztulását mérték fel a debreceni HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) kutatói.

A Magyarországon vitatottan őshonos lucfenyők pusztulását lehetne magyarázni egyszerűen azzal, hogy hazánk e fafaj számára nem ideális élőhely. Természetes módon csupán az Alpokalján fordul elő. Viszont az elmúlt évtizedekben sok kerttulajdonos sikeresen ültett és nevelt lucfenyőket Magyarország minden táján, beleértve az Alföldet is. Sokan a karácsonyra vásárolt gyökeres csemetékből neveltek fákat. Az utóbbi években azonban szemtanúi lehettünk a gyakran tekintélyes méretű fenyőfák látványos pusztulásának.

Mivel a kérdés sokakat foglalkoztatott, a pusztulás okának kiderítéséhez a lakosság segítségét kérték a kutatók. Kérdőíveket küldtek ki az ország összes településére, illetve adatokat gyűjtöttek a magánkertekben és közterületeken elpusztult fákról.

Hogyan került a lucfenyők pusztulásának témája az Atommagkutató Intézet asztalára?

Az alapító igazgató, Szalay Sándor professzor már 1954-től az intézet interdiszciplináris működését szorgalmazta. Így az atommagfizika és a fizika hagyományos területei mellett olyan határterületi kutatások is lehetőséget kaptak, amelyek művelését lehetővé tették az intézet szellemi és eszközbeli erőforrásai. Szalay Sándor maga is példát mutatott erre, amikor kimutatta a huminsavak szerepét a mecseki uránelőfordulás kialakulásában.

Az intézet megalapítása óta folyik a környezet múltbéli és jelenkori változásainak kutatása, amely hagyományt az ATOMKI Környezetkutató Központja viszi tovább. A lucfenyő elterjedésének változása érzékenyen jelzi a klímatörténeti eseményeket. Az ATOMKI kutatói a tavak és lápok üledékében vizsgálják a lucfenyő maradványait annak megállapítására, hogy a faj elterjedési területe hogyan változott a lehűlések és felmelegedések idején. A kutatók figyelmét is felkeltette, hogy 2023-ban ugrásszerűen megnőtt az örökzöldjüket vesztett, kiszáradt fenyőfák száma. Hogy képet kapjanak a pusztulás mértékéről, kérdőívet küldtek szét az ország településeire 2024 januárjában.

A lakosság együttműködése felülmúlta a várakozást.

A validált válaszok alapján 888 választ kaptak 329 településről, ami Magyarország településeinek több mint 10%-át (összesen 3155) jelenti. Minden megyéből érkeztek válaszok, ami megbízható képet ad a Kárpát-medence lucfenyő-pusztulásáról. Pusztulást 269 településről jeleztek, 60 településen (18,2%) nem jelentettek lucfenyőkárt vagy -pusztulást. Az ország teljes területét lefedő visszajelzések alapján több mint négyezer fenyőfát regisztráltak, amelyeknek 59,1%-a halt el 2023-ban.

Az adatokat térképen ábrázolták, a kapott mintázatot pedig összevetették az elmúlt évek időjárási változásait követő térképekkel. Statisztikai eszközökkel végzett gondos elemzés eredményeként azt találták, hogy azokon a területeken kiugró mértékű a pusztulás, ahol jelentős volt a megelőző évek nyári középhőmérsékletének emelkedése, továbbá az éves csapadékmennyiség csökkenése.

A szárazság gyors vízvesztést okozott, a fák nem jutottak elegendő vízhez. Amikor ez az állapot hosszú ideig áll fenn, akkor a fa kevesebb gyantát tud termelni. Kedvező körülmények között a gyanta sebgyógyító és fertőzésgátló védelemként bőséggel képződik a fenyőfélékben. Szárazság hatására megszakad a fákban a jótékony gyantaoszlop, illetve csökken a gombákkal és egyéb kártevőkkel szembeni ellenállóképesség.

A fák pusztulásának, elhalásának 2023-ban tapasztalt mértéke egy hosszú távú változás intenzívebbé válásának köszönhető.

Úgy tűnik, hogy a Kárpát-medence éves középhőmérséklete elérte azt a küszöböt, amelyet a lucfenyő élettanilag már nem tud elviselni. Bár hazánkban ültetett növényként van jelen, ez a jelenség a klímaváltozás egyik indikátora. Olyan, mintha ez az érzékeny fafaj előre jelezné a közelgő változásokat.

A szárazföldi medencék – mint a Kárpát-medence is – első ránézésre védett helyeknek tűnnek, valójában különösen ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Amíg globális megoldást nem találnak, a regionális és pontos klímamodellek által támogatott helyi intézkedések kulcsfontosságúak lesznek.

A kutatók a tanulmányukat publikálták, amely egyben a cikk forrása is.