NEOWISE üstökös szabad szemmel?

Tovább...

Bizonyíték különböző bolygókezdemények létére a Mars képződésének korai fázisában

Tovább...

Az űridőjárást vizsgálják az ELTE kutatói

Tovább...

A Hold szénionokat bocsát ki a teljes felszínén

Tovább...

4 milliárd éves nitrogéntartalmú szerves molekulák a Marson

Tovább...

UNIVERZUM

a világ, ami körülvesz minket

A csillagászok körében hónapok óta várt C/2020 F3 NEOWISE üstökös július harmadikán elérte a napközelséget. A C/2020 F3 üstököst március 27-én fedezték fel a Föld felszínétől körülbelül 326 mérföldnyire, azaz 524,65 kilométerre. A NEOWISE üstökös az őt felfedező műholdról kapta a nevét. Arról az űrteleszkópról, amit a NASA indított 2009-ben. (Ez egy Föld-közeli objektumok széles …

A marsi víz kutatásáról elsőre mindenkinek egy jövőbeli, ember által lakható bázis lehetséges megvalósítása jut eszébe. Pedig a víz – egyszerű összetétele (H2O) ellenére – legalább olyan fontos és érdekes a kozmokémikusok számára a Mars kialakulásának, belső szerkezetének és történetének megértésében, mint az űrutazásról ábrándozóknak. A Nature Geoscience folyóiratban nemrég megjelent cikk az Atommagkutató Intézet …

Többek között a Nap mágneses aktivitásának és a napkitörések előrejelzésének vizsgálatára nyert csaknem 3,2 millió eurós támogatást a Space Weather Awareness Training Network projekt (SWATNET). Ebben a projektben az Eötvös Loránd Tudományegyetem is részt vesz. Az űridőjárás fizikai folyamatait vizsgáló, fiatal kutatók bevonásával zajló nemzetközi program négy évig tart majd. Az ELTE Természettudományi Karának Csillagászati …

A Hold szénkibocsátására utaló bizonyítékok kétségbe vonják az égitest születésének teóriáját. A Jokota Soicsiro, az Oszakai Egyetem kutatója és munkatársai a Kaguja holdszonda adatait dolgozták fel és bemutatták az azokból levont következtetéseket. A tudósok felfedezték, hogy a Hold szénionokat bocsát ki teljes felszínén. Az elmúlt években elfogadottá vált az az elmélet, amely szerint a Hold …

A marsi meteoritokban 4 milliárd éves nitrogéntartalmú szerves molekulákat fedeztek fel. A Marsot feltáró és a marsi meteoritmintákat elemző tudósok az élet szempontjából elengedhetetlen szerves vegyületeket (nitrogént hordozó szerves anyagokat) találtak egy 4 milliárd éves marsi meteoritban. Egy új, nagy térbeli felbontású in situ N-kémiai specifikációs módszerrel olyan szerves anyagokat találtak, amelyeket akár helyben szintetizáltak, …

A Napot eddig még nem soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbiter műhold február 10-én indult hétéves útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. A projektben Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az ELTE csillagászprofesszora is részt vett. A magyar kutató a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd az égitestből kiáramló plazmát. A tudósok először 1999-ben vetették …

A hozzánk legközelebbi exobolygók alaposabb vizsgálatára indították 2019. december 18-án a Cheops űrtávcsövet. Az Európai Űrügynökség legújabb kutatószondájának célja a Földhöz hasonló bolygók azonosítása. Méghozzá olyan környezetben, ahol az élet kialakulása számára is adottak a feltételek. A felbocsátás óta eltelt hetekben végrehajtották az első pályamódosítást, 2020. január 8-án pedig első alkalommal kapcsolták be a Cheops …

Teljesítette futópróbáját A NASA marsjáró fél évvel a vörös bolygóra tervezett indulása előtt. A NASA pasadenai bolygókutató központja arról tájékoztatta az embereket, hogy az amerikai űrkutatási hivatal marsjárója a december 17-én elvégzett tesztek előzetes értékelése szerint a 10 órán át tartó maratoni próbán tökéletesen teljesített. A rover minden rendszere összhangban működött, a marsjáró előre és hátra …

Még közelebb jutott Erdélyi Róbert, az ELTE és a Sheffieldi Egyetem professzora az asztrofizikusokat és az alkalmazott matematikusokat már másfél évszázada zavarba ejtő csillagászati rejtély megoldásához.  Egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként nagy felbontású és érzékenységű távcsővel végzett megfigyelései során bebizonyosodott, hogy a korábban már megfigyelt plazmapulzusokat mágneses átkötődés generálja a napfelszínen, majd ezek a szpikulák az energiát át …

Magyarország méretű örvények óriási mágneses plazmapulzusok gerjesztésében vesznek részt Napunk légkörében. Erdélyi Róbert (ELTE és Sheffieldi Egyetem csillagászprofesszora) vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport elsőként figyelte meg azokat a hatalmas mennyiségben előforduló, nagy energiájú, akár több Magyarország méretű plazmapulzusokat, amelyek energiát képesek szállítani a Nap felszínétől annak felsőbb légkörébe. Ez a napfizikában áttörőnek számító eredmény. A csillagászok régóta …

85 éves korában Moszkvában elhunyt Alekszej Leonov szovjet űrhajós, az orosz légierő nyugalmazott marsallja. Gagarin után ő volt a leghíresebb szovjet űrhajós. Leonov (1934. május 30-án született nyolcadik gyerekként) hajtotta végre 1965. március 18-án a Voszhod–2 űrhajóból az űrbe kilépve az első űrsétát, amely azt jelentette, hogy az első volt a világon, aki elhagyta az űrhajót 12 …

Évmilliárdokkal ezelőtti gigantikus frontális bolygóütközés lehet a magyarázata a Jupiter különös magjának. Az amerikai űrkutatási hivatal (National Aeronautics and Space Administration – NASA) Juno-missziójának adatait a Rice Egyetem és a kínai Szun Jat-szen Egyetem csillagászai tanulmányozták. A Jupiter a Naprendszer első évmilliói idején, nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt ütközhetett egy kialakulóban lévő bolygóval, ez magyarázhatja azokat …

Gene Roddenberry, a Star Trek alkotója sok tekintetben látnok volt, most úgy tűnik, pontosan megjósolta Spock bolygójának, a Vulkánnak a helyét. A csillagászat egyik legfiatalabb altudománya az exobolygó-kutatás. Az 1990-es évek óta ez egy új, izgalmas szakterület, ami rohamosan fejlődik és más csillagok körüli bolygók vizsgálatával foglalkozik. Segítségével lehetővé válik, hogy a tőlünk több tíz vagy száz fényévnyire lévő csillagok …

A Durhami Egyetem asztrofizikusai számítógépes szimulációjának eredménye azt mutatja, hogy katasztrofális galaktikus ütközés során kétmilliárd év múlva összeütközhet a Tejútrendszer és a Nagy Magellán-felhő. Az ütközés felébresztheti galaxisunk szunnyadó fekete lyukát, amely ekkor elkezdené elnyelni a környező gázokat és akár tízszeresére is növekedhet. A tudósok szerint megvan az esélye annak, hogy a kezdeti ütközés meglódíthatja …

Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával. Felfedezésük hozzájárul a víz Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredetének megértéshez. A Kobei Egyetem, a Japán Űrügynökség és a Tokiói Egyetem kutatói eredményeiket a japán csillagászati társaság közleményeinek honlapján ismertették. A Föld a …

MENU

Back