Szpikulák – Még közelebb a Nap koronájához

Tovább...

Óriási mágneses plazmapulzusok Napunk légkörében

Tovább...

Meghalt Alekszej Leonov szovjet űrhajós

Tovább...

A Jupiter különös magja

Tovább...

Spock bolygója, a Vulkán

Tovább...

UNIVERZUM

a világ, ami körülvesz minket

Még közelebb jutott Erdélyi Róbert, az ELTE és a Sheffieldi Egyetem professzora az asztrofizikusokat és az alkalmazott matematikusokat már másfél évszázada zavarba ejtő csillagászati rejtély megoldásához.  Egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként nagy felbontású és érzékenységű távcsővel végzett megfigyelései során bebizonyosodott, hogy a korábban már megfigyelt plazmapulzusokat mágneses átkötődés generálja a napfelszínen, majd ezek a szpikulák az energiát át …

Magyarország méretű örvények óriási mágneses plazmapulzusok gerjesztésében vesznek részt Napunk légkörében. Erdélyi Róbert (ELTE és Sheffieldi Egyetem csillagászprofesszora) vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport elsőként figyelte meg azokat a hatalmas mennyiségben előforduló, nagy energiájú, akár több Magyarország méretű plazmapulzusokat, amelyek energiát képesek szállítani a Nap felszínétől annak felsőbb légkörébe. Ez a napfizikában áttörőnek számító eredmény. A csillagászok régóta …

85 éves korában Moszkvában elhunyt Alekszej Leonov szovjet űrhajós, az orosz légierő nyugalmazott marsallja. Gagarin után ő volt a leghíresebb szovjet űrhajós. Leonov (1934. május 30-án született nyolcadik gyerekként) hajtotta végre 1965. március 18-án a Voszhod–2 űrhajóból az űrbe kilépve az első űrsétát, amely azt jelentette, hogy az első volt a világon, aki elhagyta az űrhajót 12 …

Évmilliárdokkal ezelőtti gigantikus frontális bolygóütközés lehet a magyarázata a Jupiter különös magjának. Az amerikai űrkutatási hivatal (National Aeronautics and Space Administration – NASA) Juno-missziójának adatait a Rice Egyetem és a kínai Szun Jat-szen Egyetem csillagászai tanulmányozták. A Jupiter a Naprendszer első évmilliói idején, nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt ütközhetett egy kialakulóban lévő bolygóval, ez magyarázhatja azokat …

Gene Roddenberry, a Star Trek alkotója sok tekintetben látnok volt, most úgy tűnik, pontosan megjósolta Spock bolygójának, a Vulkánnak a helyét. A csillagászat egyik legfiatalabb altudománya az exobolygó-kutatás. Az 1990-es évek óta ez egy új, izgalmas szakterület, ami rohamosan fejlődik és más csillagok körüli bolygók vizsgálatával foglalkozik. Segítségével lehetővé válik, hogy a tőlünk több tíz vagy száz fényévnyire lévő csillagok …

A Durhami Egyetem asztrofizikusai számítógépes szimulációjának eredménye azt mutatja, hogy katasztrofális galaktikus ütközés során kétmilliárd év múlva összeütközhet a Tejútrendszer és a Nagy Magellán-felhő. Az ütközés felébresztheti galaxisunk szunnyadó fekete lyukát, amely ekkor elkezdené elnyelni a környező gázokat és akár tízszeresére is növekedhet. A tudósok szerint megvan az esélye annak, hogy a kezdeti ütközés meglódíthatja …

Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával. Felfedezésük hozzájárul a víz Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredetének megértéshez. A Kobei Egyetem, a Japán Űrügynökség és a Tokiói Egyetem kutatói eredményeiket a japán csillagászati társaság közleményeinek honlapján ismertették. A Föld a …

Kevés izgalmasabb dolog foglalja le úgy az ember képzeletét, mint a végtelen világűr, tele színes és egyedülálló jelenségekkel.

Kedélyborzolólag hatott a hónap eleji bejelentés, amely szerint Magyarországnak önálló űrkutatásért felelős miniszteri biztosa lesz. A bejelentés nyomán beindult az internetes ,,mémgyár”, ami nem csoda, hiszen a gondolatot amúgy is alaposan kifigurázták a Munkaügyek című, hazai gyártású tévés komédiában. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a magyarok elfelejtették már Farkas Bertalant, vagy az utóbbi évek …

Számos példa igazolja, hogy a csillagászati információk megszerzésében mennyire hasznos módszer a képalkotó polarimetria. A polárszűrőkkel fölszerelt távcsövekkel vizsgálható például a Föld légköre, a napkorona, a Naprendszer bolygóinak és holdjainak felszíne, a távoli csillagok, galaxisok és ködök. A csillagászokhoz az égi információ nagy része a fényen keresztül érkezik. E fény jöhet közvetlenül a Napból. A …

ELTE-s kutatók csillagászati polarimetriával igazolták a régóta vitatott Kordylewski-porhold létezését. Egy képalkotó polariméterrel fölszerelt földi távcsővel ELTE-s kutatók (Slíz Judit, Barta András és Horváth Gábor) most új, polarizációs bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére. A magyar kutatók úgy vélik, hogy a porhold polarimetriai észlelése rehabilitálja Kordylewski méltatlanul elfeledett és sokak által …

Olasz fizikusok egy új kísérletbe fognak, melynek célja olyan feltételezett részecskék felkutatása, mint a sötét foton és egy lehetséges ötödik kölcsönhatás hordozói. A PADME (Positron Annihilation into Dark Matter Experiment – pozitron annihilációja a sötét anyagba) kísérlet, amelynek helyszíne a Nemzeti Atommagfizikai Intézet (INFN) laboratóriuma a Rómán kívül eső Frascatiban, egy vékony gyémánt céltárgyat fog …

A „vörös rögöknek” nevezett objektumok a galaxisok különleges, ritka típusát alkotják, ezek az ősrobbanás utáni első évmilliárdban létrejött, első nagy tömegű galaxisok maradványai. Legtöbbjük a világegyetem története során összeolvadt más galaxisokkal, néhány azonban megmaradt ősi állapotában. Werner Norbert, az MTA-ELTE “Lendület” Forró Univerzum Kutatócsoport vezetője egy nemzetközi csapattal a Chandra-röntgentávcső megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak …

Ausztrália bejelentette, hogy megalapítják az ország első űrügynökségét. Habár a hangsúly a tér kereskedelmi hasznosításán van, a kutatók azt remélik, hogy tisztán tudományos erőfeszítések is lesznek majd a tevékenységek között. A kormány azt tervezi, hogy 38 millió ausztrál dollárt ad kezdő tőkeként az ügynökség felállítása és működtetése érdekében. Az első hírek szerint a geológus, Megan Clark …

A földön kívüli élet kutatásában a tudósok mindenféle kőzetet is megvizsgálnak.  A Mars például olyan földtani jellemzőkkel rendelkezik, amelyek arra utalnak, hogy egyszer volt  – és még mindig van – a felszín alatt folyékony víz. A Szaturnusz, valamint a Jupiter holdjai esetében lehetséges, hogy az óceánok jégrétege alatt van élet.  A Vénusz Légköri Manőverező Platform, más …

MENU

Back