Fontos mérföldkő az Ariel küldetésben

Tovább...

Szeptemberi égbolt – érdekességek

Tovább...

Szegedi fejlesztésű kísérletek a BME műholdján

Tovább...

Komondor és puli az űrben – Canes venatici

Tovább...

Űrkutatás a Szegedi Tudományegyetemen

Tovább...

UNIVERZUM

a világ, ami körülvesz minket

Ma már sajnos triviális ténynek számít, hogy a rossz hulladékkezelés számos problémát jelent a Földön. Bár a világűrben még nem régóta vagyunk jelen, az általunk termelt űrszemét, már ott is komoly probléma. Az űrszemét definíciója pontosan megegyezik a földi hulladékéval. Olyan mesterséges eredetű tárgyakról, alkatrészekről van szó, amelyek további hasznosítása már nem lehetséges, technikai vagy …

Magyar idő szerint ma 17:15 körül sikeresen Mars körüli pályára állt az Egyesült Arab Emírségek Űrügynökségének (UEASA) első Mars-szondája, az Al-Amal, azaz a Hope űrszonda (remény). Egyesült Arab Emírségek Mars-missziója ezzel ötödikként, csatlakozik a vörös bolygót elérő országok csoportjához. A Hope űrszonda mellett szintén ebben a hónapban, Kína és az Egyesült Államok Mars-missziói is elérik …

Óriási elismerést kapott a világ vezető űrügynökségétől (NASA) a Puli. Pacher Tibor, a Puli Space vezetője amellett, hogy nagyon boldog és büszke, úgy érzi megérdemelték a sikert. Egyet kell értenünk vele. Hihetetlen közösségi munkával, küzdelmes tíz évvel a hátuk mögött érték el ezt az eredményt. A mérőeszközt megalapozó alkalmazott tudományos munkát a holdi környezetről és …

2018. november 26-án landolt a sokat emlegetett Mars bolygó felszínén az InSight (szabadfordításban: Bepillantás) névre keresztelt NASA űrszonda. Célja, hogy szeizmikus mozgásokat vizsgáljon a vörös bolygó (Mars) vonatkozásában. Ennek apropóján tette közé 2019-ben az amerikai űrügynökség a szonda által felvett zajokat. Az űrkutatásbeli különlegességből, techtonikai mozgásokra következtetnek a tudósok. Az InSight eszköztárában három olyan fontos …

Ismét itt egy érdekes égi jelenség. Láthatjuk a betlehemi csillag ragyogását. A Jupiter és a Szaturnusz együttállását Nagy Együttállásnak vagy Nagy Konjunkciónak nevezik. Ezt a jelenséget figyelhetjük meg ma az égbolton, ha megfelelő lesz az idő. A Jupiter Nap körüli keringési ideje közel 12, a Szaturnuszé 30 év. A keringésidők pontos figyelembevételével azt mondhatjuk, hogy …

Ahogy a holdra szállás az egyik legnépszerűbb téma az összeesküvéshívők között, úgy az egyszerű laikusok körében is méltán tart számot érdeklődésre a látszólag roppant egyszerű kérdés. Miért nem mentünk vissza? Persze a kérdésfeltevésben van egy alapvető különbség a két csoport között. Míg előbbiek az űrkutatás és az égi kísérőnk közötti néma csendet burkolt beismerésnek tekintik, …

Az űrbányászatról szóló cikkünkben említettük, hogy egyes aszteroidák és kisbolygók tetemes mennyiséget tartalmazhatnak ebből az emberiség számára igencsak értékes nemesfémből. De vajon, hogy került az oda? A „hogyan került a világűrbe” kérdés megválaszolásához az univerzum, illetve a Föld keletkezéséig kell visszamennünk. Az arany a természetben, elemi állapotban termésarany és ércásvány formájában lelhető fel. Előbbi jelenti …

Az emberiség a SpaceX vezér, Elon Musk régóta dédelgetett álmának közelébe jutott, amikor 2020. május 30-án, rakétája új fejezetet nyitott az űrutazás történelmében. Musk ugyanis elkerülhetetlennek tartja az emberiség kirajzását az anyabolygóról a tágabb univerzumba, sokbolygós civilizációvá avanzsálva fajunkat. Amire a technológiai fejlődés, az energiafelhasználás és a túlélési ösztön predesztinál bennünket. A SpaceX és többi, …

Már a kezdet kezdetén sejthető volt, hogy az űrkutatás a jövőben jócskán meg fog majd térülni. Pláne azoknak, akik nem maradnak le a versenyben. Mert bár az űr végtelen, a kibányászható ércek száma szintúgy. A megtérülési ráta pedig igencsak szelektált. A Föld népei hosszú évszázadok alatt tökéletesítették a bányászatot és hoztak létra újabbnál újabb eljárásokat, …

A NASA/ESA Hubble űrteleszkópja és az Európai Déli Obszervatórium VLT (Very Large Telescope) Chilében található teleszkópja találtak valamit, ami arra enged következtetni, hogy a jelenlegi sötétanyag-elmélet még nem teljes. Ez a hiányzó összetevő talán megmagyarázhatja, hogy a tudósok miért fedeztek fel egy váratlan ellentmondást a sötétanyag klaszterekben való eloszlásában a Hubble megfigyelések során és az …

Ritka, hogy két telihold legyen egy hónap alatt.  Ennek alkalmából a második teliholdat kék holdnak nevezik, De aki azt várja, hogy valóban kék lesz az csalódni fog, mert valójában nem tűnik kéknek, hiszen az esemény nem egy szemmel látható jelenség. (A Hold csak akkor látszik kéknek, ha a Föld légkörében hatalmas mennyiségű részecske van, például …

Egy távoli csillag körül keringő, eddig ismeretlen típusú objektumra bukkantak brit csillagászok. Feltételezéseik szerint a Jupiterhez hasonlatos gázbolygó magja lehet, ebben az esetben először nyújthat betekintést ezeknek az órásoknak a belsejébe. A Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonlatos gázbolygóknál a hidrogén és héliumgáz vastag burka alatt szilárd mag bújik meg. Eddig azonban semmilyen ismeretekkel nem rendelkezett …

A csillagászok körében hónapok óta várt C/2020 F3 NEOWISE üstökös július harmadikán elérte a napközelséget. A C/2020 F3 üstököst március 27-én fedezték fel a Föld felszínétől körülbelül 326 mérföldnyire, azaz 524,65 kilométerre. A NEOWISE üstökös az őt felfedező műholdról kapta a nevét. Arról az űrteleszkópról, amit a NASA indított 2009-ben. (Ez egy Föld-közeli objektumok széles …

A marsi víz kutatásáról elsőre mindenkinek egy jövőbeli, ember által lakható bázis lehetséges megvalósítása jut eszébe. Pedig a víz – egyszerű összetétele (H2O) ellenére – legalább olyan fontos és érdekes a kozmokémikusok számára a Mars kialakulásának, belső szerkezetének és történetének megértésében, mint az űrutazásról ábrándozóknak. A Nature Geoscience folyóiratban nemrég megjelent cikk az Atommagkutató Intézet …

Többek között a Nap mágneses aktivitásának és a napkitörések előrejelzésének vizsgálatára nyert csaknem 3,2 millió eurós támogatást a Space Weather Awareness Training Network projekt (SWATNET). Ebben a projektben az Eötvös Loránd Tudományegyetem is részt vesz. Az űridőjárás fizikai folyamatait vizsgáló, fiatal kutatók bevonásával zajló nemzetközi program négy évig tart majd. Az ELTE Természettudományi Karának Csillagászati …

MENU

Back