UNIVERZUM
a világ, ami körülvesz minketKét robottávcső épül Magyarországon
Csillagászati jelenségek megfigyelésére két új, 80 centiméter tükörátmérőjű automatizált távcső épül Magyarországon. A távcső többek között alkalmas lesz szupernóva-robbanások, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások vizsgálatához a Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által meghirdetett Stratégiai kutatási-fejlesztési műhelyek kiválósága című pályázati felhívásban az MTA …
Stephen Hawking határidőt szabott
Míg a NASA szerint az űrben körülbelül 4600 bolygó lehet alkalmas az emberi élet számára, Stephen Hawking a túlnépesedést tartja az egyik legégetőbb problémának és sürgetné a költözést. „Tovább kell vándorolnunk az űrbe az emberiség jövőjéért. Nem gondolom, hogy túlélhetünk további 1000 évet, anélkül, hogy hátra ne hagynánk törékeny bolygónkat.”– mondta a neves elméleti fizikus …
Holdraszállítási szerződést kötött a Puli Space
Az Astrobotic elnevezésű amerikai vállalat leszállóegységén foglalt helyet holdutazásához a Puli Space magyar űrprojekt. A Puli Space a harmadik Google Lunar XPRIZE (GLXP) csapatként foglalt helyet holdutazásához az Astrobotic leszállóegységén. A Puli csapatvezetője Pacher Tibor tájékoztatása szerint az Astrobotic Technology Inc. és a Puli Space Technologies Kft. a Tel Avivban zajló GLXP találkozón jelentették be, hogy aláírták …
Sikerrel becsült csillagközi távolság
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói sikerrel becsülték meg a távolságot csillagközi felhők között, és ezrével fedeznek fel keletkező csillagokat a legnagyobb európai távcsövek segítségével. Amikor az égboltot fürkésszük úgy tűnik, mintha egyes felhők más felhők előtt, hozzánk közelebb lennének, azt azonban nehezen lehet megbecsülni, hogy mennyivel. …
Korszakalkotó égi mechanikai eredmény az ELTE-n
Az ELTE kutatói, Newton és Lagrange kétszáz esztendőnél is régebbi eredményei után, először találtak új egzakt megoldást a csillagászat és az űrkutatás egyik, központi jelentőségű kérdésére. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Csillagászati Tanszékének kutatói – Érdi Bálint professor emeritus és Czirják Zalán doktorandusz – először találtak explicit, egzakt analitikus megoldást az égi mechanikai …
Tolvaj lenne a Nap? – avagy a kilencedik bolygó történetének folytatása
Amerikai csillagászok, Michael Brown és Konstantin Batygin idén januárban jelentették be, hogy meggyőző bizonyítékokat találtak egy, a Naprendszer szélén megbúvó kilencedik bolygó létezésére. A meggyőző érvek után több tudós és csillagász is kapcsolódott a projekthez, így láttak napvilágot a legújabb feltételezések is. A svédországi Lund Obszervatórium egyik kutatója, Alexander Mustill és munkatársai úgy vélik, sőt …
Magyarországra hoznák a kozmikus fület
Ez a terve a gravitációs hullámok felfedezésén dolgozó magyar tudósoknak. Az évszázad egyik tudományos világszenzációjában, a gravitációs hullámok februári felfedezésében részt vevő, és ezzel világhírűvé vált magyar tudósok (Márka Szabolcs, Mára Zsuzsa, Bartos Imre) Magyarországon építenék fel az újabb nagy jelentőségű érzékelőt, az úgynevezett kozmikus fület. Bartos Imre arról beszélt, hogy ez az eredmény csak a …
Valóban lenne egy kilencedik bolygó?
Több kutató és szakember már régóta esélyesnek tartja egy kilencedik bolygó létezését, amely most úgy tűnik, akár igaz is lehet. Michael Brown és Konstantin Batygin csillagászok még januárban olyan jelekre bukkantak, amelyek valóban feltételezik egy kilencedik bolygó létezésének eshetőségét. Michael Brown, ismertebb nevén a Plútógyilkos (Plutokiller) már többek számára ismerős lehet, hiszen 2006-ban az ő …
Egy lépéssel közelebb az időutazás
2016. február 11-én a LIGO Tudományos Együttműködés bejelentette, hogy 100 évvel Einstein teóriájának megszületése után, immár bizonyítékunk is van a gravitációs hullámok létezésére. A világ legérzékenyebb gravitációshullám-detektorai 2015 szeptemberében érzékelték két távoli, összeolvadó fekete lyuk jelét. Ezen esemény tudományos jelentőségének, illetve a gravitációs hullámok mibenlétének megértéséhez először a téridő fogalmát érdemes tisztázni. Einstein rávilágított, hogy a …
Nanoműholdak az űrkutatásban
Úgy tűnik, hogy a nanoműholdak egyre fontosabbak lesznek az űrkutatásban. A Mars megfigyelésétől a Földre veszélyt jelentő aszteroidák felkutatásáig számtalan lehetőség van az alkalmazásukra és a bennük rejlő potenciált is sokan igyekeznek kiaknázni. Ez a helyzet a Mektory Űrközpontban, az észt főváros, Talinn műszaki egyetemén, ahol a diákok az első nanoműholdjuk Föld körüli pályára állítását készítik elő. A Mektory …
Luxembourg bányászná a világűr nyersanyagkészletét
Aszteroidák és az azokból kinyert nyersanyagok kereskedelmi hasznosítását tenné lehetővé elsőként Európában egy most készülő törvény segítségével Luxembourg. Az aszteroidák nagy mennyiségű nemesfémet és ritka alkáli földfémeket tartalmaznak, amik a Földön igen értékesnek bizonyulnának, ezért is lenne fontos a kitermelésük. Ezt a tervet már tavaly novemberben felvetette Luxembourgban Etienne Schneider gazdasági miniszter. A miniszter szerint az idei …
Hatalmas égi gyűrűt fedeztek fel a magyarok
A kiadott hírek szerint az MTA CSFK, az ELTE, illetve az NKE kutatóiból álló csoport felfedezte a világegyetem eddig észlelt legnagyobb szabályos alakzatát, egy hatalmas, kilenc gamma-kitörésből (GRB) álló gyűrűt. A gyűrű átlagos átmérője az égbolton 36 fok, ami 70-szer múlja felül a teliholdét és tőlünk 7 milliárd fényévre van. Ebben a távolságban a 36 …
Kepler 452/b – Következtethetnek a Föld fejlődésére
A Föld jövőbeli fejlődésére is lehet következtetni a bolygónknál idősebb, most felfedezett Kepler 452/b jelű planéta vizsgálatával. Jon Jenkins, a Kepler-űrteleszkóp adatait elemző kutatócsoport vezetője szerint a Kepler 452/b az első, a Földet alig meghaladó méretű bolygó, amely a Naphoz hasonló csillag lakhatósági zónájában kering, azaz az égitest felszíni hőmérséklete kedvez a folyékony víz jelenlétének. Így …
A világegyetem titokzatos hideg foltja magyar szemmel
2004-ben a csillagászok a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban a vártnál jóval hidegebb területet fedeztek fel, melynek létezésére egészen mostanáig nem tudtak kielégítő magyarázatot adni. Ám egy magyarok által vezetett kutatócsoport meggyőző elmélettel állt elő és tanulmányukat az egyik legrangosabb asztrofizikai folyóiratban, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society áprilisi számában publikálták. Univerzumunk kezdetben forró plazmából állt, …
Új elmélet a Föld keletkezéséről
Új elmélettel álltak el oxfordi tudósok a Föld keletkezéséről: egy Merkúr-szerű égitest csapódhatott be a fiatal Földbe, és ez adta bolygónk magjának a mágneses mező létrehozásához szükséges radioaktív elemeket. A Nature tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint ez az összeütközés magyarázza a földmag bizonyos elemeinek mennyiségét, és megoldást kínál a Föld mágneses mezejének rejtélyére. A tudósok szerint …
Hozzászólások
krisz
krisz
Dénes
Dénes
Dénes