Fontos mérföldkő az Ariel küldetésben

Tovább...

Szeptemberi égbolt – érdekességek

Tovább...

Szegedi fejlesztésű kísérletek a BME műholdján

Tovább...

Komondor és puli az űrben – Canes venatici

Tovább...

Űrkutatás a Szegedi Tudományegyetemen

Tovább...

UNIVERZUM

a világ, ami körülvesz minket

A kiadott hírek szerint az MTA CSFK, az ELTE, illetve az NKE kutatóiból álló csoport felfedezte a világegyetem eddig észlelt legnagyobb szabályos alakzatát, egy hatalmas, kilenc gamma-kitörésből (GRB) álló gyűrűt. A gyűrű átlagos átmérője az égbolton 36 fok, ami 70-szer múlja felül a teliholdét és tőlünk 7 milliárd fényévre van. Ebben a távolságban a 36 …

A Föld jövőbeli fejlődésére is lehet következtetni a bolygónknál idősebb, most felfedezett Kepler 452/b jelű planéta vizsgálatával. Jon Jenkins, a Kepler-űrteleszkóp adatait elemző kutatócsoport vezetője szerint a Kepler 452/b az első, a Földet alig meghaladó méretű bolygó, amely a Naphoz hasonló csillag lakhatósági zónájában kering, azaz az égitest felszíni hőmérséklete kedvez a folyékony víz jelenlétének. Így …

2004-ben a csillagászok a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban a vártnál jóval hidegebb területet fedeztek fel, melynek létezésére egészen mostanáig nem tudtak kielégítő magyarázatot adni. Ám egy magyarok által vezetett kutatócsoport meggyőző elmélettel állt elő és tanulmányukat az egyik legrangosabb asztrofizikai folyóiratban, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society áprilisi számában publikálták. Univerzumunk kezdetben forró plazmából állt, …

Új elmélettel álltak el oxfordi tudósok a Föld keletkezéséről: egy Merkúr-szerű égitest csapódhatott be a fiatal Földbe, és ez adta bolygónk magjának a mágneses mező létrehozásához szükséges radioaktív elemeket. A Nature tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint ez az összeütközés magyarázza a földmag bizonyos elemeinek mennyiségét, és megoldást kínál a Föld mágneses mezejének rejtélyére. A tudósok szerint …

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati Intézetének kutatói a Kepler-űrtávcső segítségével a világon elsőként mérték meg sikeresen két nagyon távoli, a Neptunuszon túl keringő égitest forgását adta hírül az MTA. A kutatás eredményeiről, amely új módszert adhat az úgynevezett Kuiper-objektumok megismeréséhez, az egyik legrangosabb csillagászati folyóirat, az Astrophysical Journal Letters is beszámolt. A Kepler-űrtávcsövet eredetileg a …

A Nap a Tejútrendszer kései gyermeke mondják a Texasi A&M Egyetem csillagászai, akik csaknem kétezer, a mi galaxisunkhoz hasonló csillagvárost térképeztek fel. A kutatásról a The Astrophysical Journal legújabb számában jelent meg egy tanulmány, amely arról számol be, hogy a projekt keretében egyaránt végeztek vizsgálatokat a látható fény, az ibolyántúli és az infravörös tartományban, a felvételeket …

A Kepler-űrtávcső négy évet átfogó fotometriai adatsora alapján öt földméretű bolygót azonosítottak egy ősi, 11,2 milliárd éves csillag körül. A Napnál mintegy 25 százalékkal kisebb Kepler-444 katalógusjelű objektum 117 fényévre található tőlünk. Ám, mivvel viszonylag fényes, így már binokulárral is észlelhető. Az öt bolygó méretei a Merkúr és a Vénusz átmérője közé esnek, azonban olyan …

A Rosetta Plasma Consortium az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont részvételével a világon elsőként követte nyomon egy üstökös magnetoszférájának kialakulását. A Science-ben megjelent cikk magyar szerzői Németh Zoltán és Szegő Károly – közölte az MTA. A Rosetta űrszonda a napközeli maximális aktivitás időszakáig kíséri a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököst. Kezdetben a napszél (a Napból érkező szuperszonikus töltöttrészecske-áramlás) áthatol az üstökös …

Hello Kitty lesz Japán nagykövete és egy kormány által finanszírozott feladatot teljesít majd az űrben. A projekt elindítása Shinzo Abe japán miniszterelnök lépése annak érdekében, hogy a rózsaszín orrú fehér cica elősegíthesse a high-tech ipar és a gazdasági mérnökök számának növekedését. A négy centiméter magas Hello Kitty figura a Hodoyoshi-3 műhold fedélzetén tartózkodik. A műhold …

A világűrbe induló járatok kikötőjének 2018-ra kellene elkészülnie a tervek szerint. A nyolc lehetséges helyszín között hat skóciai, egy walesi és egy angliai is van – jelentette be Robert Goodwill brit légiközlekedési miniszter a Farnboroughban rendezett nemzetközi repülőgépipari szakvásáron. Az űrkikötő emberekkel induló missziók és kereskedelmi műholdak, sőt űrturisták forgalmát is bonyolítaná. A skót partokon fekvő …

2014. július 21-én volt az Apollo-11 Holdra szállásának 45. évfordulója. Az első alkalomé, amikor emberek jártak a Holdon. Az Apollo-11 űrhajó és legénysége, Neil Armstrong, Edwin Eugene Aldrin, Jr. (Buzz Aldrin) és a Michael Collins 1969. július 16-án, helyi idő szerint 9:32-kor szállt fel a Kennedy űrközpontból, Cape Canaveralból. Sokan cáfolják, sokan nem hiszik, de azért …

Több mint 10 évig tartó utazás után sikeresen elérte a Rosetta európai űrszonda a Csurjumov-Geraszimenko üstököst. A Rosetta tíz évig, öt hónapig és négy napig tartó utazás, 6,4 milliárd kilométer megtétele és a Nap ötszöri megközelítése után érte el az üstököst, amelyre később leszállóegységet juttat el. A Rosetta magyar idő szerint augusztus 6-án 11 órakor hajtotta …

Kenti fizikusok letesztelték, mi történne akkor, ha egy mikroszkopikus fosszíliát tartalmazó kődarabot a Földről az űrbe lőnénk és az elérné a Hold felszínét. Ennek érdekében Mark Burchell professzor és a kenti egyetem Asztrofizika Központjának kutatója szimulálta azt a körülményt, amely a fosszilizálódott kovamoszatokat érné, ha a Földtől egészen a Holdig jutnának. A csapat a fosszilis köveket …

A természetben előforduló leghidegebb hőmérsékletet 1995-ben fedezték fel, egészen pontosan a Bumeráng-köd belsejében, mely a Kentaur csillagképben található, gázból és porból álló felhő. Fizikusok megállapították, hogy a hőmérsékleti skálának is létezik alsó határa, mely az abszolút nulla fok, azaz -273,15°C (azaz, -459.67°F). Teljesen mindegy, milyen mértékben hűtünk le valamit, annak hőmérséklete soha nem érheti el …

Csendes beletörődéssel vették tudomásul az oroszok, hogy május 16-án este megint mellélőttek, és így a legújabban felküldeni próbált Proton-M hordózórakétájuk mellett mostmár az űrkutatásuk is mélyrepülést vett. A sikertelen rakétaindítások már-már megszokottá váltak Oroszországban, az újabb Proton-M hordozórakéta felrobbanása azonban az egész orosz űrkutatásra katasztrofális hatással van – vélte a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lapban …

MENU

Back