Öt földméretű bolygó egy ősi csillag körül


Öt földméretű bolygó egy ősi csillag körül

A Kepler-űrtávcső négy évet átfogó fotometriai adatsora alapján öt földméretű bolygót azonosítottak egy ősi, 11,2 milliárd éves csillag körül.

Öt földméretű bolygó egy ősi csillag körülA Napnál mintegy 25 százalékkal kisebb Kepler-444 katalógusjelű objektum 117 fényévre található tőlünk. Ám, mivvel viszonylag fényes, így már binokulárral is észlelhető. Az öt bolygó méretei a Merkúr és a Vénusz átmérője közé esnek, azonban olyan közel keringenek a csillagukhoz, hogy 10 napnál rövidebb ideig tart megtenniük egy fordulatot körülötte. Ebben a távolságban a felszíni hőmérséklet meghaladja a Merkúr napsütötte oldalának hőmérsékletét, ezért a szakértők nem feltételezik az életet. Sőt, a kutatók szerint felfedezésük azt bizonyítja, hogy földméretű bolygók az univerzum teljes, 13,8 milliárd éves története során bármikor kialakulhattak, megteremtve az élet lehetőségét már az ősi galaxisokban is.

A Kepler-444 méretét asztroszeizmológiai módszerekkel határozták meg. A Kepler-444 a Tejútrendszer legősibb csillagai közé, a galaxisunkban kialakult első csillaggenerációba tartozik. A bolygók már közel 7 milliárd évvel a Naprendszer születése előtt is létrejöttek, azaz a bolygórendszerek már nagyon régen alkotóelemei a Galaxisnak. Eddig úgy gondolták, hogy a bolygók keletkezéséhez szükség van az első csillaggenerációk által termelt fémekre (hidrogénen és héliumon kívül minden egyéb elem fém a csillagászatban), amelyek által beszennyezett intersztelláris anyagból a későbbi csillagok is kialakultak.

A Kepler óriási adatbázisa alapján úgy tűnik, hogy az 1,7 földátmérőnél kisebb planéták kőzetbolygók, a nagyobbak pedig inkább gázbolygók. A Kepler-444 kísérőinek méretei 0,4 és 0,74 földátmérő közé esnek, így minden bizonnyal kőzetbolygók. A legkülső keringési ideje 9,7 nap, míg a legbelsőé 3,6 nap. A keringési idők rezonanciában állnak egymással, így a rendszerben gyakran fordulnak elő együttállások és fogyatkozások.

A következő lépés az öt bolygó tömegének pontos meghatározása, aminek ismeretében kiszámolható átlagsűrűségük és összetételükre is következtetni lehet.



Previous Biodiverzitás - magyarok kulcsszerepben
Next Régészet csúcstechnológiával

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.