Már magyarok is dolgoznak a James Webb-űrteleszkóppal


A Szegedi Tudományegyetem kutatói is megkezdik a munkát az emberiség eddigi legjobb űrteleszkópjával.
Forrás: NASA
Olvasási idő: 2 perc

A Szegedi Tudományegyetem kutatói is megkezdik a munkát az emberiség eddigi legjobb űrteleszkópjával.

Július 11-én, hétfőn Joe Biden elnök jelenlétével nyilvánosságra hozta a James Webb Űrteleszkóp egyik első képét a washingtoni Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón. Ezzel a NASA 10 milliárd dolláros James Webb-űrteleszkópja tudományos ciklusát hivatalosan 2022. július 11-én kezdte meg. 

Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is kutatási időt nyertek az emberiség eddigi legjobb és legnagyobb űrteleszkópjára. Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják majd a régóta várt Webb-űrteleszkóp segítségével. 2021. december 25-én startolt minden idők egyik legnagyobb költségvetésű tudományos programja, a James Webb infravörös űrtávcső küldetése. A James Webb-űrtávcső (JWST) egy hónap alatt érte el a végső pozíciójának számító, a Földtől mintegy másfél millió kilométerre lévő Nap-Föld L2 Lagrange-pontot, és a több hónapnyi üzembeállási és kalibrációs szakaszt követően 2022. július 11-én kezdte meg a több mint egy évig tartó tudományos programjának első szakaszát.

A NASA James Webb űrteleszkópja az eddigi legmélyebb és legélesebb infravörös képet készítette a távoli univerzumról. A Webb első mélytereként ismert SMACS 0723 galaxishalmaz képe tele van részletekkel. A kutatói közösség bő másfél évvel ezelőtt több mint 1170 darab távcsőidő-pályázatot nyújtott be a James Webb-űrtávcső első, 2022 nyara és 2023 vége között megvalósuló tudományos mérési időszakára. A beadott pályázatok negyede nyert mérési időt, a nyertes pályázati anyagok között találkozhatunk szegedi vezetéssel, illetve közreműködéssel készült programokkal is, ezzel pedig Európa élmezőnyébe került a Szegedi Tudományegyetem.

Elismerésre méltó, hogy magyar csillagászok is bekerültek az első körben távcsőidőt elnyerő kutatók elitjébe – köztük Dr. Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet, Asztrofizikai Kutatócsoport munkatársa.

Aki társ-témavezetőként egy, közreműködőként pedig további három nyertes pályázat révén használhatja majd a James Webb-űrtávcső adatait.

A szegedi kutató és munkatársai többek között arra a kérdésre keresik majd a választ, vajon „kozmikus porgyárak”-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások, vagy sem. A kozmikus porszemcsék számos asztrofizikai folyamatban, többek között a molekulaképződésben és a bolygókeletkezésben is nagyon fontos tényezőnek számítanak. Szintén nyertes pályázatok társ-témavezetőjeként, illetve közreműködőjeként találkozhatunk két, ugyancsak Szegeden végzett kutató, Gáspár András és Apai Dániel nevével; ők jelenleg mindketten az Arizonai Egyetem munkatársai. Gáspár András a JWST MIRI (Mid-InfraRed Instrument) nevű műszerének fejlesztési és üzemeltetési munkálataiban korábban is, most is részt vesz.

A világűrbe küldött, eddigi legnagyobb tükörátmérővel rendelkező eszköz válaszokat adhat többek között az Univerzum első galaxisainak kialakulására, vagy más csillagok potenciálisan lakható bolygóinak feltérképezésére is.

A James Webb-űrtávcső (JWST) egy hónap alatt érte el a végső pozíciójának számító, a Földtől mintegy másfél millió kilométerre lévő Nap-Föld L2 Lagrange-pontot
Forrás: NASA


Previous Matekfóbia – minden harmadik gyereket érinti
Next A lakosság segítségét kérve mérik fel az inváziós szipókás rovarfajok elterjedését és kártételét

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.