Először figyelték meg egy gázóriás magját

Egy távoli csillag körül keringő, eddig ismeretlen típusú objektumra bukkantak brit csillagászok. Feltételezéseik szerint a Jupiterhez hasonlatos gázbolygó magja lehet, ebben az esetben először nyújthat betekintést ezeknek az órásoknak a belsejébe. A Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonlatos gázbolygóknál a hidrogén és héliumgáz vastag burka alatt szilárd mag bújik meg. Eddig azonban semmilyen ismeretekkel nem rendelkezett …

0 184
Share
NEOWISE üstökös szabad szemmel?

A csillagászok körében hónapok óta várt C/2020 F3 NEOWISE üstökös július harmadikán elérte a napközelséget. A C/2020 F3 üstököst március 27-én fedezték fel a Föld felszínétől körülbelül 326 mérföldnyire, azaz 524,65 kilométerre. A NEOWISE üstökös az őt felfedező műholdról kapta a nevét. Arról az űrteleszkópról, amit a NASA indított 2009-ben. (Ez egy Föld-közeli objektumok széles …

0 4.9k
Share
Bizonyíték különböző bolygókezdemények létére a Mars képződésének korai fázisában

A marsi víz kutatásáról elsőre mindenkinek egy jövőbeli, ember által lakható bázis lehetséges megvalósítása jut eszébe. Pedig a víz – egyszerű összetétele (H2O) ellenére – legalább olyan fontos és érdekes a kozmokémikusok számára a Mars kialakulásának, belső szerkezetének és történetének megértésében, mint az űrutazásról ábrándozóknak. A Nature Geoscience folyóiratban nemrég megjelent cikk az Atommagkutató Intézet …

0 129
Share
Az űridőjárást vizsgálják az ELTE kutatói

Többek között a Nap mágneses aktivitásának és a napkitörések előrejelzésének vizsgálatára nyert csaknem 3,2 millió eurós támogatást a Space Weather Awareness Training Network projekt (SWATNET). Ebben a projektben az Eötvös Loránd Tudományegyetem is részt vesz. Az űridőjárás fizikai folyamatait vizsgáló, fiatal kutatók bevonásával zajló nemzetközi program négy évig tart majd. Az ELTE Természettudományi Karának Csillagászati …

0 109
Share
A Hold szénionokat bocsát ki a teljes felszínén

A Hold szénkibocsátására utaló bizonyítékok kétségbe vonják az égitest születésének teóriáját. A Jokota Soicsiro, az Oszakai Egyetem kutatója és munkatársai a Kaguja holdszonda adatait dolgozták fel és bemutatták az azokból levont következtetéseket. A tudósok felfedezték, hogy a Hold szénionokat bocsát ki teljes felszínén. Az elmúlt években elfogadottá vált az az elmélet, amely szerint a Hold …

0 285
Share
4 milliárd éves nitrogéntartalmú szerves molekulák a Marson

A marsi meteoritokban 4 milliárd éves nitrogéntartalmú szerves molekulákat fedeztek fel. A Marsot feltáró és a marsi meteoritmintákat elemző tudósok az élet szempontjából elengedhetetlen szerves vegyületeket (nitrogént hordozó szerves anyagokat) találtak egy 4 milliárd éves marsi meteoritban. Egy új, nagy térbeli felbontású in situ N-kémiai specifikációs módszerrel olyan szerves anyagokat találtak, amelyeket akár helyben szintetizáltak, …

0 331
Share
Napot vizsgáló Solar Orbiter magyar közreműködéssel

A Napot eddig még nem soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbiter műhold február 10-én indult hétéves útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. A projektben Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az ELTE csillagászprofesszora is részt vett. A magyar kutató a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd az égitestből kiáramló plazmát. A tudósok először 1999-ben vetették …

0 185
Share
Cheops űrtávcső

A hozzánk legközelebbi exobolygók alaposabb vizsgálatára indították 2019. december 18-án a Cheops űrtávcsövet. Az Európai Űrügynökség legújabb kutatószondájának célja a Földhöz hasonló bolygók azonosítása. Méghozzá olyan környezetben, ahol az élet kialakulása számára is adottak a feltételek. A felbocsátás óta eltelt hetekben végrehajtották az első pályamódosítást, 2020. január 8-án pedig első alkalommal kapcsolták be a Cheops …

0 398
Share
A NASA marsjáró sikeres futópróbája

Teljesítette futópróbáját A NASA marsjáró fél évvel a vörös bolygóra tervezett indulása előtt. A NASA pasadenai bolygókutató központja arról tájékoztatta az embereket, hogy az amerikai űrkutatási hivatal marsjárója a december 17-én elvégzett tesztek előzetes értékelése szerint a 10 órán át tartó maratoni próbán tökéletesen teljesített. A rover minden rendszere összhangban működött, a marsjáró előre és hátra …

0 258
Share

Még közelebb jutott Erdélyi Róbert, az ELTE és a Sheffieldi Egyetem professzora az asztrofizikusokat és az alkalmazott matematikusokat már másfél évszázada zavarba ejtő csillagászati rejtély megoldásához.  Egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként nagy felbontású és érzékenységű távcsővel végzett megfigyelései során bebizonyosodott, hogy a korábban már megfigyelt plazmapulzusokat mágneses átkötődés generálja a napfelszínen, majd ezek a szpikulák az energiát át …

0 325
Share