Lehet-e mai is olyan gazdasági és társadalmi szerepe a csillagászatnak, mint az ókorban?
A csillagászatnak kiemelkedő szerepe volt az őskorban és az ókorban. Alapvető, a túlélést befolyásoló tényező volt. Fontos szerepe volt az időmérésben, a tájékozódásban, sőt közvetlenül befolyásolta a termelést, a vetés és aratás idejének megállapítását. Jelentős hatással volt naptárunk, valamint az időmérés számrendszerének kialakulására is. Így a modern csillagászat egy folyamatos, immár csaknem 4000 éves hagyomány …
December 13-án éjjel lesz az év leglátványosabb hullócsillag-zápora
Holnap, december 13-án nem mindennapi égi tüneményben lehet részünk az éjszaka során. Ugyanis az év várhatóan leglátványosabb hullócsillag-zápora (a Geminidák) lesz látható az égbolton. Ideális esetben óránként 150 hullócsillagot is lehetne látni, de a telő hold fénye miatt ezen az éjszakán valamennyivel kevesebb várható. A fényes hullócsillagokat produkáló, egész éjszaka látható Geminidák azonban így is …
Mit keres a Mars egy Méhkasban?
Hivatalosan és szakszerűen úgy kellene fogalmaznunk, hogy a retrográd irányba forduló Mars nemsokára a Méhkas csillaghalmaz mellett fog tündökölni egy teljes héten át! 2024. december 1-jén este 22-23 órakor színpompás együttállással kezdődik a december. Ha ugyanis kelet felé fordulunk, akkor egymás mellett figyelhetjük meg a vöröses fényben tündöklő Mars bolygót és a Méhkas csillaghalmaz ragyogó …
Te is lehetsz csillagász! Eljött az idő az életedben egy kvantumugrásra!
Kezdjük azzal, hogy a csillagászatban benne van a cool faktor. Ha már nem királylány vagy vadakat terelő juhász, hanem űrlord szeretnél lenni, illetve álmaid állása olyan, amikor a főnök kifejezetten örül annak is, ha fekszel és bámulod a csillagokat, akkor mindenképpen tudnod kell az Athletica Galactica Kárpát-medencei Középiskolai Csillagászati és Asztrofizikai Versenyről. Lehet, hogy benned …
Fontos mérföldkő az Ariel küldetésben
Fontos mérföldkő a Magyar Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóinak részvételével megvalósuló Ariel küldetésben. Az Ariel küldetés az ESA 2029-ben indítandó, közepes kategóriájú tudományos missziója. A 4 évig tartó Ariel küldetésben a bolygórendszerek kialakulásának és fejlődésének alapvető kérdéseire keresik a választ. 1000 távoli csillag körül keringő bolygót fognak majd megfigyelni a látható és …
Szeptemberi égbolt – érdekességek
Szeptemberi égbolt idén is érdekes lesz. 1-jén kezdődik a meteorológiai ősz és hamar itt lesz az őszi napéjegyenlőség is (szeptember 23.). A meteorológiai ősz (a szabványos/csillagászati ősztől eltérő) szeptember 1-jén kezdődik és november 30-án ér véget. A napéjegyenlőséggel kapcsolatban pedig érdemes megjegyezni, hogy igazából nem szeptember 23-ára esik. A légkör fénytörő tulajdonsága (refrakció) miatt a …
Szegedi fejlesztésű kísérletek a BME műholdján
A Szegedi Tudományegyetem űrkutatási tevékenységének legutóbbi sikere a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MRC-100 műholdja, melynek szegedi fejlesztései és kísérletei az űrben és a Földön is működnek. Kiss Ádám, egy azok közül az SZTE hallgatók közül, aki a műholddal az űrbe juttatott eszköz fejlesztésében is részt vett, majd épített egy földi vevőállomást, amely az elsők …
Komondor és puli az űrben – Canes venatici
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) az exobolygók elnevezésére kiírt pályázatán elfogadta a magyar csapat javaslatát. A Nemzetközi Csillagászati Unió 2022-ben harmadik alkalommal írta ki azt a pályázatot (NameExoWorlds 2022), amelyen a résztvevők exobolygók (a Naprendszeren kívül található planéták) és központi csillagjuk elnevezésére lehetett javaslatot tenni. Idén 20 exobolygórendszer kapott új nevet, amelyekért több mint 8800 …
Űrkutatás a Szegedi Tudományegyetemen
A Szegedi Tudományegyetemen már korábban is zajlottak űrkutatáshoz kapcsolódó projektek. A mikrogravitációban végzett kísérletek és az űr-orvoslás mellett most az informatika területén, egy műholdon az űrbe juttatott eszköz fejlesztésében vettek részt az SZTE kutatói. A BME projektjéhez kapcsolódva, annak jelentős anyagi támogatásával, egy űrkutatási projekthez kapcsolódnak az SZTE TTIK informatikusainak fejlesztései. Így a Szegedi Tudományegyetemen …
Óriás mágneses örvények a Szaturnusz mágneses terében
A Németh Zoltán az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) kutatója óriás mágneses örvényeket fedezett fel a Szaturnusz mágneses terében. A felfedezett mágneses örvények teljesen új megvilágításba helyezi az óriásbolygók magnetoszférájának szerkezetéről szóló ismereteinket. Amikor az óriásbolygók erős mágneses tere kölcsönhatásba lép a napszéllel, vagyis a Napból folyamatosan kifelé fújó töltött részecskeáramlattal, egy hatalmas mágnesezett …
