Napot vizsgáló Solar Orbiter magyar közreműködéssel

A Napot eddig még nem soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbiter műhold február 10-én indult hétéves útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. A projektben Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az ELTE csillagászprofesszora is részt vett. A magyar kutató a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd az égitestből kiáramló plazmát. A tudósok először 1999-ben vetették …

0 85
Share
Cheops űrtávcső

A hozzánk legközelebbi exobolygók alaposabb vizsgálatára indították 2019. december 18-án a Cheops űrtávcsövet. Az Európai Űrügynökség legújabb kutatószondájának célja a Földhöz hasonló bolygók azonosítása. Méghozzá olyan környezetben, ahol az élet kialakulása számára is adottak a feltételek. A felbocsátás óta eltelt hetekben végrehajtották az első pályamódosítást, 2020. január 8-án pedig első alkalommal kapcsolták be a Cheops …

0 258
Share
A NASA marsjáró sikeres futópróbája

Teljesítette futópróbáját A NASA marsjáró fél évvel a vörös bolygóra tervezett indulása előtt. A NASA pasadenai bolygókutató központja arról tájékoztatta az embereket, hogy az amerikai űrkutatási hivatal marsjárója a december 17-én elvégzett tesztek előzetes értékelése szerint a 10 órán át tartó maratoni próbán tökéletesen teljesített. A rover minden rendszere összhangban működött, a marsjáró előre és hátra …

0 154
Share

Még közelebb jutott Erdélyi Róbert, az ELTE és a Sheffieldi Egyetem professzora az asztrofizikusokat és az alkalmazott matematikusokat már másfél évszázada zavarba ejtő csillagászati rejtély megoldásához.  Egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként nagy felbontású és érzékenységű távcsővel végzett megfigyelései során bebizonyosodott, hogy a korábban már megfigyelt plazmapulzusokat mágneses átkötődés generálja a napfelszínen, majd ezek a szpikulák az energiát át …

0 221
Share

Magyarország méretű örvények óriási mágneses plazmapulzusok gerjesztésében vesznek részt Napunk légkörében. Erdélyi Róbert (ELTE és Sheffieldi Egyetem csillagászprofesszora) vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport elsőként figyelte meg azokat a hatalmas mennyiségben előforduló, nagy energiájú, akár több Magyarország méretű plazmapulzusokat, amelyek energiát képesek szállítani a Nap felszínétől annak felsőbb légkörébe. Ez a napfizikában áttörőnek számító eredmény. A csillagászok régóta …

0 306
Share
Meghalt Alekszej Leonov szovjet űrhajós

85 éves korában Moszkvában elhunyt Alekszej Leonov szovjet űrhajós, az orosz légierő nyugalmazott marsallja. Gagarin után ő volt a leghíresebb szovjet űrhajós. Leonov (1934. május 30-án született nyolcadik gyerekként) hajtotta végre 1965. március 18-án a Voszhod–2 űrhajóból az űrbe kilépve az első űrsétát, amely azt jelentette, hogy az első volt a világon, aki elhagyta az űrhajót 12 …

0 339
Share
A Jupiter különös magja

Évmilliárdokkal ezelőtti gigantikus frontális bolygóütközés lehet a magyarázata a Jupiter különös magjának. Az amerikai űrkutatási hivatal (National Aeronautics and Space Administration – NASA) Juno-missziójának adatait a Rice Egyetem és a kínai Szun Jat-szen Egyetem csillagászai tanulmányozták. A Jupiter a Naprendszer első évmilliói idején, nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt ütközhetett egy kialakulóban lévő bolygóval, ez magyarázhatja azokat …

0 545
Share
Spock bolygójának, a Vulkán

Gene Roddenberry, a Star Trek alkotója sok tekintetben látnok volt, most úgy tűnik, pontosan megjósolta Spock bolygójának, a Vulkánnak a helyét. A csillagászat egyik legfiatalabb altudománya az exobolygó-kutatás. Az 1990-es évek óta ez egy új, izgalmas szakterület, ami rohamosan fejlődik és más csillagok körüli bolygók vizsgálatával foglalkozik. Segítségével lehetővé válik, hogy a tőlünk több tíz vagy száz fényévnyire lévő csillagok …

0 444
Share
Összeütközhet a Tejútrendszer a Nagy Magellán-felhővel

A Durhami Egyetem asztrofizikusai számítógépes szimulációjának eredménye azt mutatja, hogy katasztrofális galaktikus ütközés során kétmilliárd év múlva összeütközhet a Tejútrendszer és a Nagy Magellán-felhő. Az ütközés felébresztheti galaxisunk szunnyadó fekete lyukát, amely ekkor elkezdené elnyelni a környező gázokat és akár tízszeresére is növekedhet. A tudósok szerint megvan az esélye annak, hogy a kezdeti ütközés meglódíthatja …

0 787
Share
Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával.

Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával. Felfedezésük hozzájárul a víz Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredetének megértéshez. A Kobei Egyetem, a Japán Űrügynökség és a Tokiói Egyetem kutatói eredményeiket a japán csillagászati társaság közleményeinek honlapján ismertették. A Föld a …

0 475
Share