Legendás lovagkor gyerekeknek

Tovább...

A bélyegző története

Tovább...

Hetvenmillió éves óriáshal

Tovább...

Tizenegymillió éves kérgesteknős maradványait találták meg

Tovább...

Ősi tárnák óriás köre Stonehenge közelében

Tovább...

ÉVEZREDEK

mert minden nem történhet egyszerre

Irány a Vajdahunyadvár, ahol a lovagkorba térhetünk vissza! Ismét látványos kiállításba léphetnek a látogatók, akik egy képzeletbeli, középkori tájra érkeznek, ahol bátorságukat, tudásukat és érzékeiket próbára téve lovagi küldetés részesei lehetnek. A legendás lovagkor gyerekeknek mindenképp izgalmas program. Morcos strázsaként áll a lovagvár zömök tornya, szűk ablakában halvány fény dereng. Bagoly röppen, várkisasszony sóhaja száll, a …

A pecséteknek három fontos jelentősége volt és van: titkosítás biztosítása, tulajdon megjelölés, hitelesítés. A bélyegzők története nagyon messzire nyúlik vissza. Már a XI. században, Szent László és Kálmán király korában létezett az úgynevezett billog, vagyis idézőpecsét. Arra használták, hogy a vádlottat és a tanút perbe hívják. (A megidézett köteles volt megjelenni a per napján.) A …

Hetvenmillió éves óriáshal kövületét fedezték fel Argentínában. A hetvenmillió éves ragadozó óriáshal fosszíliájára Patagóniában, Argentínában bukkantak. A hal több mint hat méter hosszú is lehetett. A hatalmas állat Patagónia vizeiben úszott a kréta földtörténeti korszak végén, amikor a hőmérséklet jóval magasabb volt, mint most. Az éles fogú, ijesztő megjelenésű húsevő állat maradványait a Colhue Huapial-tó …

Tizenegymillió éves, kétméteres óriásteknős maradványait találták meg Hamburgtól északra. Gerhard Höpfner, az ásatás vezetője és kollégái egy hatalmas, tizenegymillió éves, kétméteres teknős csontjait és páncéljának több száz lemezét találták meg a Gross Pampau agyagbányájában felfedezett helyszínen. A Németországi Schleswig-Holstein Herzogtum Lauenburg járásában található Gross Pampauban nem szokatlan, hogy geológiai maradványok kerülnek elő. Ugyanis itt már …

Újkőkori tárnák óriás körét fedezték fel régészek az angliai Stonehenge közelében. A több mint tíz méternyi átmérőjű, öt méter mély ősi tárnák egy két kilométeres gyűrűt alkotnak az ősi település Durrington Walls közelében, három kilométerre a 4500 éves Stonehenge-től. A mérések szerint a földalatti létesítmények az újkőkorból származnak, több mint 4500 éve vájták ki azokat. …

A francia forradalom idején guillotine-nal kivégzett emberek százainak maradványait rejthetik egy párizsi műemlék épület falai a szakértők szerint.  A XVI. Lajos és hitvese, Mária Antónia (Marie Antoinette) emlékének szentelt Chapelle Expiatoire (engesztelő kápolna) munkatársa, Aymeric Peniguet de Stoutz figyelt fel először az alsókápolna oszlopai közt futó falszakaszok furcsaságaira és értesítette az illetékes francia hatóságokat. A vizsgálatba …

Újabb különleges leletekkel gazdagodott a Janus Pannonius Múzeum. A műszeres felderítés során előkerült római kori, összecsukható vasszék után egy 2. századi hamvasztásos sírt is feltártak a szakemberek egy Bóly környéki ásatáson. Február 21-én Hendinger Zoltán, a Janus Pannonius Múzeum külsős munkatársa egy ritka római kori, összecsukható tábori vasszékre lelt a műszeres lelőhely-felderítés során. Ezt követően …

Ismét ókori különlegesség került elő a föld alól egy közelmúltban végzett mentő feltárás keretében. A két nyeles edényből, és a beleillő, szintén nyeles szűrőből álló bronz szűrőkészlet nem hasonlít egyetlen római kori leletegyüttesre sem. Ehhez hasonlót még nem sikerült találni Baranyában. 2020 tavaszán Hegedüs Gábor, a Janus Pannonius Múzeum szerződéses munkatársa Pécs térségében fontos régészeti …

Koponyatorzítás mutatta meg a összetartozást és társadalmi státuszt a hun korban. A Kárpát-medencében zajló népvándorlás során eltérő kulturális hátterű csoportokból új, befogadó közösség alakult ki. Ebben közösségben a koponya torzításával jelezték a származást, az összetartozást és a társadalmi státuszt. Az ELTE Régészettudományi Intézetének vezetésével végzett legújabb régészeti, fizikai antropológiai és izotópos vizsgálatok szerint a Kárpát-medence …

Robotok bizonyíthatják, hogy a dögevés tett minket emberré egy világelső magyar kutatás segítségével. Három-négy főbb paradigma van, amely a nyelv kialakulását magyarázza. Közülük az egyik legígéretesebb a kooperatív dögevés elmélete. Ennek alátámasztásán dolgozik az ex-MTA Ökológiai Kutatóközpontban Szilágyi András és kutatócsoportja. Módszerük az egész világon egyedülálló, mert robotok segítik a munkájukat. Így az intuíció működését …

Bonyolult agyműtét nyomait fedezték fel egy kora középkori görög leletegyüttesen. Az amerikai Adelphi Egyetem új kutatása bemutatta a viharos protobizánci kor (Kr. u. 4-7. század) Keletrómai Birodalomból származó harcos lovasíjász és dárdát használó csoport leletegyüttesének orvosszakértő általi vizsgálatának eredményeit. A görögországi Thaszosz szigetén, a Paliokasztro ásatási helyen fedezték fel tíz előkelő – négy nő és …

A gyulai vár hazánk egyik legépebben fennmaradt, legtöbb eredeti, Zsigmond kori építészeti emléket őrző téglavára. Falai között Corvin János, Frangepán Beatrix vagy Brandenburgi György is megfordult. Viszont a vár egyik legfontosabb dátuma 1566., amikor a Szigetvár ostromával azonos időszakban zajlott egy küzdelem. Ekkor pedig nem a ma is álló téglavárnak, hanem a palánkfalakból és vizesárkokból …

Eddig ismeretlen, ősi hüllőfajt azonosítottak egy brazíliai kövület alapján. A faj a rejtélyes, kihalt tengeri hüllőcsalád, a tanystropheidae közeli rokona lehet (1852-ben írták le először). A brazil Santa Maria-i Szövetségi Egyetem (UFSM) kutatói azt írták, hogy a hüllők vették át az uralmat a perm és a triász földtörténeti időszak határán, a 250 millió éve végbement …

Törésvonalak – Avantgárd művészet Közép-Európában címmel kiállítás nyílik a pécsi Modern Magyar Képtárban december 13-án. A tizenkét tematikus egységből álló tárlat a modern művészet és az avantgárd közép-európai fejlődésének 1908 és 1928 közé eső, drámai változásokkal teli időszakát igyekszik megragadni. Táblaképek, szobrok, grafikák, tipográfiák, folyóiratok, film-forgatókönyvek, fotográfiai kísérletek és más műtárgyak segítségével. Az Olmützi Művészeti …

  Az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport és a Genti Egyetem kutatói felfedezték, hogy csont- és porcszövet furcsa keveréke segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését. A kutatók szerint ez a szövet kulcsfontosságú szerepet játszhatott a madarak extrém gyors növekedésének evolúciójában, és esetleges jelenléte akár dinoszaurusz-fosszíliákban is tanulmányozható. A mai madarak az egyetlen dinoszauruszcsoport, mely túlélte a földtörténeti kréta …

MENU

Back