Halál és temető

Tovább...

A legidősebb dinoszaurusztojások héjszerkezete

Tovább...

Hamuba sült pogácsa – a legősibb kenyér

Tovább...

Kézikönyv pedagógusoknak a Magyar Nemzeti Múzeumtól

Tovább...

Láthatóak lesznek a pécsi mamut maradványai

Tovább...

ÉVEZREDEK

mert minden nem történhet egyszerre

Két katona benzines kannákkal tért vissza és sietve fellocsolták a lakást. A tűz percek alatt a férfi közelébe ért, a lángok hamarosan már a fölötte lévő padozatot emésztették. A feszültség hangos sóhajjal szakadt fel a rejtőzködőből, hosszú idő óta most tudott először elernyedni. Megkönnyebbülten a tüzesedő falnak támaszkodott, s behunyta a szemét. Vass Z. Zsolt: …

Nemzetközi kutatókból álló csapat, Prondvai Edina (MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport, Genti Egyetem Gerincesek Evolúciós Morfológiája Kutatócsoport tagja) részvételével részletes vizsgálatoknak vetette alá a legősibb tojáshéjak szerkezetét. A belga, magyar, kanadai, kínai és német kutatók szerint az egyik legnagyobb rejtély a tojásrakó gerincesek 315 millió éves evolúciójában a tojásmaradványok teljes hiánya az első 120 millió évben. …

A magyar gasztronómia egyik alapétele a pogácsa. Tény, hogy Magyarországon ez a legismertebb sütemény. Házilag készítve az egyik legfinomabb étel, talán még azt is mondhatnánk, hogy a világon a legjobb. Alapvető gasztronómiai eleme bármilyen összejövetelnek. Alig lehet találkozni olyan emberrel, aki ne szeretné a pogácsákat. Rengeteg ízesítéssel elkészíthető, ezért mindenki megtalálja a számára legízletesebbet. Az …

Pedagógusok számára adott ki kézikönyvet a Magyar Nemzeti Múzeum, melynek témája: kényszermunka a Szovjetunióban. A XX. század nemzeti és egyéni traumák sorozatával terhelt időszak. A traumák, a veszteségek feldolgozásának, a fájdalmak enyhítésénak egyik legfontosabb eszköze az emlékezet, a közös emlékezés.  A Magyar Nemzeti Múzeum a GULAG/GUPVI Emlékévek alkalmából 2017 novemberében nyitotta meg “A pokol bugyrai… “Málenkij robot” – Kényszermunka a …

Évezredekkel repít vissza az időben a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) Természettörténeti Osztályának kiállítása. 1928. március 6-án az Első Duna Gőzhajózási Társaság pécsbányatelepi homokbányájának Széchenyi István-aknája közelében az addig és azóta legteljesebbnek számító magyarországi mamut-leletanyag került elő, ugyanis akkor a mamutcsontváz 75 százaléka került elő. Az ősállat becsült hossza 5,1 m, magassága 3,1 m lehetett, bár más …

Amerikai kutatók szerint a Húsvét-szigetek óriási kőfejei a friss vízforrásokat jelölhették. Évszázadok óta foglalkoztatják az embereket a Húsvét-szigeteki moaik, vagyis kőszobrok. A zömmel XIII. és XVII. század között készült több száz kisebb-nagyobb szobor jellegzetessége, hogy az emberalakok feje aránytalanul nagy a testhez képest. Az alkotások általában az őslakosok törzsfőnökeit vagy isteni hősöket ábrázoltak. Amerikai kutatók …

„Nálunk egy kicsit másképp van: A régi fogak helyett hamisakat rak be az idő. Nálunk nagy dolog az, hogy a középosztály pusztul, nemcsak  nagy következményű társadalmi és politikai kérdés, de egy nemzeti panasz, egy zokogó szó, mely belevegyül örömeinkbe keserűségének, mely végigsüvít az országon, s mindenki megborzong tőle, mely mint a közeledő földrengés, megrázza falait …

A Magyar Nemzeti Múzeum 2018 áprilisa óta országosan, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok koordinációját végzi és – szükség esetén –, a területileg illetékes múzeumokat feltáró régész csapatokkal segíti ki. Sok más munka mellett 2018. április 1-jétől a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXV. törvény alapján a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feladatellátást a Magyar Nemzeti …

Az elmúlt évezredek és történelmi alakjai úgy jelennek meg előtted, mint ha egy képeskönyvből léptek volna ki a szereplői? Imádod a történelmet, különösen az érdekességeket? Akkor ez a kvíz rád vár!

A pozsonyi Csontváry- és Mednyánszky-kiállítással kezdődik a Csontváry-emlékév. „A természet magányos, zseniális vándorai” címmel nyílik időszakos kiállítás Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) és Mednyánszky László (1852–1919) műveiből a Pozsonyi Városi Galéria, a Pozsonyi Magyar Intézet és a Janus Pannonius Múzeum (JPM) szervezésében. A pozsonyi Mirbach-palota földszinti kiállítótermében január 24-én, a JPM a saját anyagából összeállított tárlattal …

A rómaiak a többi ókori néphez hasonlóan hitték, hogy a világ dolgai nem ok nélkül történnek.   Szerintük az „amiként ott fenn, úgy alant” elv alapján a mindennapok történései valójában az égi jelenségek földi kivetülései. Még ma is talány, hogy az égitesteket nevezték-e el az istenekről, avagy éppen fordítva a bolygók és azok asztrológiai jellege …

Mint korábbi cikkünkben említettük 1989 óta január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Hymnus megírását. A nemzeti himnuszok elődei általában olyan fennkölt hangulatú versek, egyházi énekek voltak, amelyeket a XVI. századtól kezdve Európa-szerte énekeltek. Éppen azért volt Kölcsey műve annyira fontos, mert a magyarságnak …

A Jókai-kódex a legrégebbi magyar nyelvű kézzel írott könyv. Felfedezője Ehrenfeld Adolf, aki a kódexet még gimnáziumi éveiben cserélte el három új könyvért. (A könyvvel egyébként osztálytársai dobálóztak.) Ehrenfeld tanulmányai során szerzeményét megmutatta Homoky Ignácznak, aki Toldy Ferenchez juttatta el. Ő volt az első, aki ismertette és lemásolta a kéziratot. A magyar művelődés akkori irányítói …

Művészi hitvallását Joyce már elég korán kifejtette. „Nem vagyok hajlandó tovább szolgálni azt, amiben már nem hiszek, nevezzék azt akár, otthonomnak, a hazámnak, vagy az egyházamnak, de hajlandó vagyok megkísérelni, hogyan tudnám az életnek vagy a művészetnek valamely útján-módján a lehető legszabadabban és legteljesebben kifejezni magamat, a védelmemre pedig nem használok más fegyvert, mint… a …

A karácsonyi készülődéshez a konyhát belengő mézeskalács illata a legtöbb családban ugyanúgy hozzátartozik, mint a karácsonyfa díszítés. Ez a sütemény a karácsonyi ünnepi időszak egyik hagyományos édessége. Ennek ellenére a mézeskalács történetéről sokan elég keveset tudnak. A méz sokáig pótolhatatlan édesítőszer volt, az egyik legértékesebb alapanyagként tekintettek rá. Ezért megbecsülték, nagy jelentőséget, sőt misztikus erőt …

MENU

Back