A barlangi medve kihalásáért is részben az ember felelős

Tovább...

Új dinoszauruszfajt azonosítottak

Tovább...

Több száz neandervölgyi pattintott kőszerszámot találtak

Tovább...

Szulejmán korabeli épület nyomaira bukkantak

Tovább...

A régészet kulisszatitkai

Tovább...

ÉVEZREDEK

mert minden nem történhet egyszerre

A modern ember őseinek 40 ezer évvel ezelőtti Európába érkezése egybeesett a barlangi medve számának gyors csökkenésével. Bár a kijelentést tevő svájci tudósok szerint a faj sorsának megpecsételődésében más okok is közrejátszottak, mint az utolsó jégkorszak kezdete és az élelem csökkenése, de azért az ember szerepe sem volt elhanyagolható. Hiszen a faj egyedszámában a 40 ezer évvel …

Új dinoszauruszfajt azonosítottak brit és dél-afrikai kutatók egy több mint 40 éve Dél-Afrikában talált fosszília alapján. A maradványokra 1978-ban bukkantak és azóta a johannesburgi Witwatersrand Egyetem gyűjteményében őrizték. Akkor a kutatók úgy vélték, hogy a korai jura időszakban élt massospondylus maradványait találták meg. Ám a csontok és a koponya újabb vizsgálatából kiderült, hogy egy teljesen …

A neandervölgyi ember által készített több száz pattintott kőszerszámot találtak lengyel régészek a sziléziai Olsztyn várának barlangjában. Olsztyn vára egy nagy hegy több szintjére épült fel. A középkori erődítmény a lengyel királyság nyugati határait védte a Sziléziából történő támadások, valamint a csehek ellen. Akkoriban valamennyi lengyel uralkodó megszállt a várban. II. Ulászló magyar, cseh és …

A napokban újabb épület nyomaira bukkantak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumánál. A türbétől északra fekvő épület azon a helyen került elő, ahol Esterházy Pál herceg fiatal tisztként az 1664-es turbéki látogatása idején feltüntette a komplexum alaprajzában a katonai barakkot. Dr. Pap Norbert, a PTE egyetemi tanára, a kutatás szakmai vezetője …

Elkészült egy különleges interaktív kötet, amely gyerekeknek és felnőtteknek is lehetőséget nyújt a régészeti korszakok, leletek és módszerek egyéni felfedezésére pécsi Csontváry Múzeumban. A Régészet, és ami mögötte van című kötet a hagyományos módszerek bemutatása mellett betekintést enged olyan modern technikák használatába is, mint a drónok és a geofizikai eszközök. Számos interaktív elem, például kirakós és …

Az Aviatika – Pécs repüléstörténetéből című kiállítás 2019. június 22-étől tekinthető meg a pécsi Vasváry-házban (Király u. 19.). A 2008 óta létező, felfrissített, kiegészített utazó tárlat Pécs 1937-ben készült légi felvételével egészült ki, amelyre ránagyítva a város egykori utcái, terei fedezhetők fel. Pécs felett az első légi jármű – egy meleg levegővel töltött hőlégballon – …

A közép-ázsiai terület magyarul beszélő népessége a tatárjárást követően a baskírokba és a volgai tatárokba olvadhatott be. Az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoport kutatói, Németh Endre, Fehér Tibor és kutatótársai arra keresték a választ, milyen közös genetikai örökségünk van legközelebbi nyelvrokonainkkal, az obi-ugorokkal, azaz a hantikkal és a manysikkal. A Magyar Őstörténeti Témacsoportot a magyarság Kárpát-medencei honfoglalását megelőző őseihez köthető …

Az elismerést 16 muzeális intézmény kapta meg a Nemzeti Múzeumban rendezett átadási ünnepségen. A Közösségi múzeum elismeréssel a MOKK jutalmazni és ösztönözni kívánja a múzeumi alaptevékenységgel összehangolt közösségépítő munkát. Melyben valamilyen módon részt vesznek az önkormányzatok, a lakosok, illetve a civil szervezetek. Ennek az együttműködésnek a kialakítása és beépítése a mindennapokba, hosszabb, több szakaszból álló …

Hatalmas figyelmet kapott anno az M6 autópálya építése már a munkálatok kezdete előtt. A kapcsolódó megelőző feltárások során ugyanis számos, korábban ismeretlen, nagy kiterjedésű lelőhely látott napvilágot többek között az újkőkor időszakából. Az első falvak – az újkőkor letűnt világa a Dél-Dunántúlon című kiállítása a helyi újkőkori közösségek közép-európai szinten is jelentős régészeti örökségét mutatja be …

Két katona benzines kannákkal tért vissza és sietve fellocsolták a lakást. A tűz percek alatt a férfi közelébe ért, a lángok hamarosan már a fölötte lévő padozatot emésztették. A feszültség hangos sóhajjal szakadt fel a rejtőzködőből, hosszú idő óta most tudott először elernyedni. Megkönnyebbülten a tüzesedő falnak támaszkodott, s behunyta a szemét. Vass Z. Zsolt: …

Nemzetközi kutatókból álló csapat, Prondvai Edina (MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport, Genti Egyetem Gerincesek Evolúciós Morfológiája Kutatócsoport tagja) részvételével részletes vizsgálatoknak vetette alá a legősibb tojáshéjak szerkezetét. A belga, magyar, kanadai, kínai és német kutatók szerint az egyik legnagyobb rejtély a tojásrakó gerincesek 315 millió éves evolúciójában a tojásmaradványok teljes hiánya az első 120 millió évben. …

A magyar gasztronómia egyik alapétele a pogácsa. Tény, hogy Magyarországon ez a legismertebb sütemény. Házilag készítve az egyik legfinomabb étel, talán még azt is mondhatnánk, hogy a világon a legjobb. Alapvető gasztronómiai eleme bármilyen összejövetelnek. Alig lehet találkozni olyan emberrel, aki ne szeretné a pogácsákat. Rengeteg ízesítéssel elkészíthető, ezért mindenki megtalálja a számára legízletesebbet. Az …

Pedagógusok számára adott ki kézikönyvet a Magyar Nemzeti Múzeum, melynek témája: kényszermunka a Szovjetunióban. A XX. század nemzeti és egyéni traumák sorozatával terhelt időszak. A traumák, a veszteségek feldolgozásának, a fájdalmak enyhítésénak egyik legfontosabb eszköze az emlékezet, a közös emlékezés.  A Magyar Nemzeti Múzeum a GULAG/GUPVI Emlékévek alkalmából 2017 novemberében nyitotta meg “A pokol bugyrai… “Málenkij robot” – Kényszermunka a …

Évezredekkel repít vissza az időben a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) Természettörténeti Osztályának kiállítása. 1928. március 6-án az Első Duna Gőzhajózási Társaság pécsbányatelepi homokbányájának Széchenyi István-aknája közelében az addig és azóta legteljesebbnek számító magyarországi mamut-leletanyag került elő, ugyanis akkor a mamutcsontváz 75 százaléka került elő. Az ősállat becsült hossza 5,1 m, magassága 3,1 m lehetett, bár más …

Amerikai kutatók szerint a Húsvét-szigetek óriási kőfejei a friss vízforrásokat jelölhették. Évszázadok óta foglalkoztatják az embereket a Húsvét-szigeteki moaik, vagyis kőszobrok. A zömmel XIII. és XVII. század között készült több száz kisebb-nagyobb szobor jellegzetessége, hogy az emberalakok feje aránytalanul nagy a testhez képest. Az alkotások általában az őslakosok törzsfőnökeit vagy isteni hősöket ábrázoltak. Amerikai kutatók …

MENU

Back