ÉVEZREDEK
mert minden nem történhet egyszerreElektroftalmoskop, avagy egy peches feltaláló megvalósult jóslata
Száz évvel ezelőtt, 1923-ban érkezett az Amerikai Egyesült Államokba Eric Magnus Campbell Tigerstedt, finn feltaláló, hogy a korlátlan lehetőségek hazájában valóra váltsa álmait. Az álmokat, amiknek beteljesedését Európában hol a háború, hol a hiperinfláció, hol a saját családja gátolta. Balszerencséjét azonban nem hagyta az Óvilágban, így hiába köthető hozzá 71 szabadalmi bejegyzés, neve lassan a …
Széchenyi István levelezése online adatbázisban
Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI), a készülő nyomtatott kiadás mellett, tavaly év végén online elérhető adatbázisban tette közzé Széchenyi István levelezését. Széchenyi István levelezése a hatalmas irathagyaték jelentős részét alkotja. Tartalmi fontossága a történettudomány szempontjából is felbecsülhetetlen. A mintegy 4800-5000 darab jelenleg ismert levél nagy része főként az 1830-1840-es években, közéleti tevékenységével …
Befejeződött a régészeti feltárás a bakonybéli bencés monostor területén
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával indított Királyok–Szentek–Monostorok kutatási program keretében befejeződtek a tervezett ásatások a bakonybéli bencés monostor területén. A rendház udvarán végzett ásatások sok fontos és részben meglepő adatot adtak hozzá a Szent István által alapított szerzetesközösség évszázados történelméhez. Az eredmények szerint a terület túlnyomó része az Árpád-korban beépítetlen volt, így feltételezhető, …
Befejeződtek a régészeti feltárások a Bakonybél-Szentkúton
A régészeti feltárások az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) által támogatott Királyok, szentek, monostorok kutatási program keretében 2022 májusa és júliusa között zajlott a Bakonybél-Szentkút lelőhelyen a régészeti feltárások. Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének kutatója, Nagy Szabolcs Balázs vezetésével megvalósult projekt (Bakonybél-Szentkút lelőhely) keretében a szakemberek többek között a …
Beazonosították több magyar uralkodó földi maradványait
Beazonosították több magyar uralkodó földi maradványait, ezzel új mérföldkőhöz értek a Szegedi Tudományegyetem kutatói. Antiókhiai Anna (1153-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjai után, Szent László király (1040-1095) földi maradványait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234) vagyis András magyar királyi herceget is sikerült azonosítani egy most zajló projekt eredményeként. De több magyar uralkodó földi maradványa is …
A Győri Szent László Herma valóban Szent László koponyáját őrzi
A Magyarságkutató Intézet és a Szegedi Tudományegyetem kutatói igazoltak először a világon szent ereklyét. Archeogenetikai vizsgálatokkal igazolták a Szent László koponya ereklyéjének eredetiségét a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói. Szent László teljes genom szekvenciáját hasonlították össze három további egyén, név szerint III. Béla király, Antiochiai Anna királyné és egy …
Újabb mérföldkő a magyar őstörténet archeogenetikai kutatásában
Kora középkori temetőket vizsgáltak az Obtól a Volgáig a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) kutatói. Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetében folytatott legújabb magyar őstörténeti vonatkozású archeogenetikai kutatások keretében a szakemberek a magyarság feltételezett vándorlási útvonalán található, különböző – régészeti, történeti, földrajzi – szempontok alapján a magyarokhoz kapcsolható temetkezéseket vizsgáltak. A legfrissebb eredmények szerint számos egyértelmű genetikai kapcsolat …
Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei
Viccesen azt is mondhatnánk, hogy hamarosan tarsolylemez-találkozó lesz. De az igazság az, hogy soha nem látott kiállítás nyílik meg a Nemzeti Múzeumban a Múzeumok Éjszakáján. Ezen a kiállításon most először lesz együtt megtekinthető az összes tarsolylemez, melyet eddig feltártak és restauráltak. A tarsolylemezek jellegzetes, 10. századi magyar rangjelző tárgyak, amelyek a korabeli magyar ötvösművészet …
Növények válasza a klímaváltozásra
A természetes ökoszisztéma a vártnál gyorsabban és érzékenyebben reagál a klímaváltozásra. Legalábbis a debreceni Atommagkutató Intézet kutatónőjének, Hubay Katalinnak a részvételével lezajlott vizsgálatok eredménye ezt mutatják. A régmúlt időkben lezajlott folyamatok jobb megértésével lehetővé válik a napjainkban zajló klímaváltozás hatásainak előrejelzése, illetve ennek alapján a kárenyhítési tervek elkészítése. A kutatók a tanulmányban bemutatott vizsgálatokat a …
Genetikailag bizonyított, hogy ki Ülő Bika dédunokája
A történet valahol a 2000-es évek elején kezdődött, amikor Ernie LaPointe és három nővére, Bill Billeck kutatásai eredményeképpen, a törzsfőnök Ülő Bika egyetlen élő rokonaiként szereztek hírnevet. Ernie LaPointe úgy nőtt fel, hogy anyjától folyamatosan azt hallotta, ő Ülő Bika dédunokája. Ezt a származást most már a tudomány is alátámasztja egy hajfürtnek köszönhetően, amelyet Ülő …
Zalavár-Vársziget régészeti kutatások
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával folytatódik a Karoling-kori Mosaburg és kora Árpád-kori Colon civitas régészeti kutatása Zalavár-Várszigeten. Az ELKH támogatásával folytatódnak a Karoling-kori Mosaburg és kora Árpád-kori Colon civitas feltárások. Ezek az 1950-es években indított tervszerű régészeti kutatások Zalavár-Vársziget területén. A Karoling- és az Árpád-kor jelentős emlékeinek kutatása 1994 óta Szőke Béla Miklós, …
A dinoszauruszok repülő rokonai változtatták tollaik színét?
Ez a pteroszaurusz-felfedezés megoldja az ősi toll rejtélyét. Egy nemzetközi paleontológus csoport figyelemre méltó új bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy a pteroszaurusz, (a dinoszauruszok repülő rokona) képes volt szabályozni tollai színét a melanin pigmentek segítségével. A tollak olyan figyelemreméltó evolúciós újítások, amelyek szorosan összefüggenek a madarak evolúciós sikerével és a középső jura kortól kezdve különféle …
A pteroszauruszok evolúciója – 225 millió éves hüllőt fedeztek fel Brazíliában
A kutatók 225 millió éves hüllőt fedeztek fel Brazíliában. A Maehary bonapartei, egy kis hüllő, amely a pteroszauruszok evolúciós vonalának egyik meghatározó élőlényének tartanak. Az újonnan felfedezett hüllő a mai Brazília területén élt a triász korban, mintegy 225 millió évvel ezelőtt. A PeerJ – Reassesment of Faxinalipterus minimus című folyóiratban megjelent tanulmány nem csak a felfedezésről …
Középkori városok – Történelem érettségi
Köszönjük a tételt, amit küldtetek, várjuk a kiegészítéseket! Felelősséget nem vállalunk érte, de alapnak talán mégis jó lehet! Így már egyre több van. A középkori városok kialakulásának előzményei: a mezőgazdasági technika fejlődése, megindul az árutermelés, fellendül a kereskedelem, szétválik a mezőgazdasági és a kézműves tevékenység. Az első középkori városok az egykori római városok helyén, királyi …
Történelem érettségi: Nagy földrajzi felfedezések hatásai
Köszönjük szépen a tételt, amit küldtetek. A segítségetekkel egy-két apró simítás után elhoztuk Nektek a nagy földrajzi felfedezéseket! A XV. századi Nyugat-Európa rohamos gazdasági fejlődésen ment keresztül, az ezt követő nagy földrajzi felfedezések hatására megkezdődött a kalandozások kora. A kelettel való kereskedelem folytatása az aranybányák kimerüléséhez és aranyéhséghez vezetett. Miután a törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt …
