A belemniteszek kihalása

Tovább...

Lunar Society – A birminghami tudósok titkos társaságának nyomában

Tovább...

Szárazföldi krokodil a Bakonyban?

Tovább...

Magyar felfedezés – Új dinoszauruszfaj Erdélyben

Tovább...

Biomolekuláris régészet

Tovább...

ÉVEZREDEK

mert minden nem történhet egyszerre

Nos, ha Ön még nem is hallott a belemniteszekről, amik már régen kihaltak, akkor se keseredjen el! Kezdjük a legelejéről! A belemniteszek – tudományos nevükön a Belemnoideák – a Belemnitida rendbe tartozó, kihalt tengeri fejlábú puhatestűek voltak, amelyek a triász időszak végétől állítólag a kréta időszak végéig (kb. 240–66 millió évvel ezelőtt) éltek. (Ez utóbbit …

Van, aki golf- vagy teniszklubba jár, és olyanok is akadnak, akik a világ nagy dolgait, tudományos felfedezéseit vitatják meg. Ilyen volt a Lunar Society, amely a kezdetekkor – a korszak legnagyobb feltalálói számára is – a tudomány titkos szigetét jelentette. A 18. századi brit ipari forradalom nem csupán technológiai újítások sorozata volt, hanem a tudományos …

Na, most olyanok vagyunk, mint egy bulvárlap, de sebaj, gyorsan tisztázzuk a helyzetet! Igen szárazföldi krokodil garázdálkodott a Bakonyban úgy 85 millió évvel ezelőtt. A mai Bakony erdős dombjai helyén a dinoszauruszok korában egy egészen furcsa ragadozó szaladgált a buja ősvilági növényzetben. Nem dinoszaurusz volt, hanem egy kistermetű, hosszú lábú, pengeszerű fogakkal felszerelt szárazföldi krokodil, …

Egy új növényevő, kacsacsőrű dinoszauruszt fedeztek fel a Hátszegi-medencében magyar paleontológusok. A munkát nehezítette, hogy az azonosítást lehetővé tevő, összetartozó csontvázak rendkívül ritkák a térségben. Az új dinoszauruszfaj felfedezése rávilágított, hogy a „Hátszeg-sziget” egyedi élővilága sokkal változatosabb lehetett, mint ahogy azt a szakértők korábban gondolták. Az ELTE, a MNMKK-Magyar Természettudományi Múzeum, a SZTFH (Szabályozott Tevékenységek …

Hivatalosan és szakszerűen megfogalmazva a biomolekuláris régészet a régészet és a molekuláris biológia határterületén elhelyezkedő, interdiszciplináris tudományág. Jelentősége olyan, mint egy gyorsan fejlődő innováció. Ez a tudományterület forradalmasította a régészeti kutatásokat azáltal, hogy nemcsak tárgyi leleteket, hanem molekuláris nyomokat elemez. A kutatók célja általában az, hogy a hagyományos régészeti és antropológiai módszereket kiegészítve olyan biokémiai …

Szabó Márton, az ELTE Őslénytani Tanszék kutatója, a Magyar Természettudományi Múzeum muzeológusa, valamint John J. Cawley, a Bécsi Egyetem kutatója nemrégiben egy, a tudomány számára új, törőfogú őshalfajt fedeztek fel. Az új fosszilis halfaj kövületei a Bakonyban található, világhírű iharkúti dinoszauruszlelőhely késő kréta korú, nagyjából 85 millió éves üledékéből kerültek elő. Az új krétakori őshalfaj …

A sümegi kőfejtők különleges őslénytani szenzációt szolgáltattak: a kutatók a helyi, késő kréta korú üledékrétegekből közel félméteres csontoshalak maradványait azonosították. Kis humorral azt is mondhatnánk, hogy megélénkült és új életre kelt a dínók világa. Ismét különleges őslénytani szenzáció híre jutott el hozzánk. Sümeg természeti értékei közül kiemelkednek a város környéki kőfejtőkből előkerült őslénytani leletek. A …

Magyar kutatók, egy ősi viráglátogató poloska személyében, újabb darabot találtak az evolúció kirakósához. A lelet egy közel 100 millió éves burmai borostyánban talált ősi viráglátogató poloska. Amelynek vizsgálata során megerősítést nyert, hogy az ősi poloskák is fontos szerepet játszottak a növények beporzásában, a földtörténet korábbi szakaszaiban. A borostyánzárványok vizsgálata fontos eszköze a régmúlt korok biológiai …

A katajjaq (vagy pirkut) az inuit közösségek egyik sajátos zenei formája, amelyet elsősorban nők gyakoroltak. Az inuitoknak nincs általános kifejezése a zenére. Ez a torokénekléses párbeszéd-ének egyszerre játékos és rituális funkciót töltött be és hagyományosan nők gyakorolták az észak-kanadai, grönlandi inuit közösségekben. Performance-szerűen, versengő dialógusként zajlott, ritmikusan ismétlődő hangképzésekkel, gyakran az állatvilág és a természet …

Messzire nyúló genetikai kapcsolatokat tártak fel az ELTE kutatói Belső-Ázsia és a Kárpát-medence között. A HistoGenes projekt keretében működő nemzetközi kutatócsoport az európai hun korszak egyes személyeit közvetlenül összekapcsolta a korábbi, ázsiai Hun Birodalom néhány magas rangú személyével. Ugyanakkor azt is bemutatták, hogy a teljes korabeli Kárpát-medencei népességet tekintve csak kevesen voltak kelet-ázsiai származásúak. Továbbá …

A zajjal és hangoskodással kapcsolatos problémák egyidősek a történelemmel. Az emberek többsége mindig is törekedett a csendes, zajongástól mentes, nyugodt életre. Különösen igaz volt ez zajos világunk nagyvárosaiban, ahol a mindennapi tevékenységek okozta zaj könnyen zavaróvá válhatott. Meglepő lehet, de már állítólag az ókori civilizációk előtt is próbáltak szabályokat hozni a zajszennyezés ellen, sőt büntetésekkel …

Magyar és szlovák kutatók határoztak meg egy ízeltlábú zárványt, amely az ajkai borostyánkőből került elő. Az aprócska csótány olyan ízeltlábú csoport képviselője, amelyet a mianmari gyantakincsből is azonosítottak már, így izgalmas adalékkal szolgálhat őskörnyezetünk feltérképezéséhez. A Veszprém vármegyében fekvő Ajka neve az utóbbi években egyre gyakrabban kerül elő az őslénytan tudományával kapcsolatos hírekben. Köszönheti ezt az …

Mégsem volt olyan kietlen a jégkorszaki Kárpát-medence? Pedig iskolai tananyag, hogy a jégkorszak zord időszakát Közép-Európa fajainak zöme délre, a Balkánra és a Mediterráneumba húzódva élte csak túl. Így például mi is azt tanuljuk, hogy hazánk területét is fajszegény növényzet borította. Ám a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) …

Belső-Mongóliában és az Altáj régióban kezdhet meg hamarosan ásatásokat Dr. Neparáczki Endre, a szegedi egyetem kutatója egy új magyar-kínai együttműködésnek köszönhetően. Az ásatás célja az ázsiai hunok régészeti és archeogenetikai kutatása, hun temetők feltárása. A Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja (SZTE IKIKK) Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont és a Pekingi Nemzetközi …

Második világháborús japán emberkísérletek helyszínét fedezték fel Északkelet-Kínában. A hongkongi South China Morning Post című lap online kiadása szerint a Hejlungcsiang tartományban található Anda város közelében álló létesítményt a Japán Birodalmi Hadsereg 731-es egysége használta brutális emberkísérletekre 1935 és 1945 között. A hírhedt 731-es egység Anda városi telephelyén végzett kísérletek közé tartozott a foglyok halálos …

MENU

Back