Mit hozhat a jövő?

Tovább...

Zrínyi Miklós ravatala fölött

Tovább...

Rangeomorphák és az állatvilág harmadik útja

Tovább...

Mennyire jelentős a Milgrom és Wilson féle Nobel-díjat érő aukcióelmélet?

Tovább...

Titokzatos áldozati leletegyüttes hazánkban

Tovább...

ÉVEZREDEK

mert minden nem történhet egyszerre

Manapság már hetente találkozhatunk jelentős tudományos felfedezésekkel, találmányokkal. Ha szeretnéd tesztelni mennyit tudsz a témában, töltsd ki alábbi néhány perces kvízünket!

1664. november 18-án vadászbalesetben (a Csáktornya környéki kursaneczi erdőben) elhunyt a magyar történelem egyik legnagyobb alakja, a költő Zrínyi Miklós. Talán többen tudják, hogy ezt az évet Zrínyi Mikós tiszteletének szentelte a Honvédelmi Minisztérium javaslatára a kormány. Nem keverendő a két Zrínyi! A költő Zrínyi Miklós dédapja IV. Zrínyi Miklós (hadvezér), 1508 körül született szigetvári …

A paleontológia egyik nagyszerű, ám kevéssé ismert, felfedezései a rangeomorphák. Az óceán rejtélyes lakói mintegy 500 millió évvel ezelőtt éltek. Ránézésre növényszerűek, de a kutatók úgy vélik, hogy a legkorábbi állatok példányai lehettek egykor. A 2000-es évek elején oxfordi, cambridge-i paleontológusok egy csoportja, kiegészülve a kanadai Memorial University kutatóival, a newfoundlandi Mistaken Point-on kezdtek ásatásba. A …

„Paul, itt Bob Wilson. Megnyerted a Nobel díjat!” – ezzel üdvözölte Robert Wilson az átadás napjának hajnalán meglepett szerzőtársát, Paul Milgrom-ot. 2020. október 12-én a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Paul Milgromnak és Robert Wilsonnak ítélte oda az idei közgazdasági Nobel-díjat. Mindkét nyertes jelenleg a Stanford Egyetemen kutat, különböző tanszékeken. Az Akadémia a hivatalos közleményében úgy …

Szárnyas baltát és egyedi rituális eszközöket és áldozati leletegyüttest találtak az ősi Körös partján. Itt feltehetőleg egy másik áldozati leletegyüttes is a föld alá került. Szabó Gábor és Váczi Gábor, az ELTE Régészettudományi Intézet munkatársai is részt vettek a Békésszentandrás határában végzett régészeti feltárásban. Egy nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti megfigyelés során végzett felderítésen különleges, késő bronzkori …

Irány a Vajdahunyadvár, ahol a lovagkorba térhetünk vissza! Ismét látványos kiállításba léphetnek a látogatók, akik egy képzeletbeli, középkori tájra érkeznek, ahol bátorságukat, tudásukat és érzékeiket próbára téve lovagi küldetés részesei lehetnek. A legendás lovagkor gyerekeknek mindenképp izgalmas program. Morcos strázsaként áll a lovagvár zömök tornya, szűk ablakában halvány fény dereng. Bagoly röppen, várkisasszony sóhaja száll, a …

A pecséteknek három fontos jelentősége volt és van: titkosítás biztosítása, tulajdon megjelölés, hitelesítés. A bélyegzők története nagyon messzire nyúlik vissza. Már a XI. században, Szent László és Kálmán király korában létezett az úgynevezett billog, vagyis idézőpecsét. Arra használták, hogy a vádlottat és a tanút perbe hívják. (A megidézett köteles volt megjelenni a per napján.) A …

Hetvenmillió éves óriáshal kövületét fedezték fel Argentínában. A hetvenmillió éves ragadozó óriáshal fosszíliájára Patagóniában, Argentínában bukkantak. A hal több mint hat méter hosszú is lehetett. A hatalmas állat Patagónia vizeiben úszott a kréta földtörténeti korszak végén, amikor a hőmérséklet jóval magasabb volt, mint most. Az éles fogú, ijesztő megjelenésű húsevő állat maradványait a Colhue Huapial-tó …

Tizenegymillió éves, kétméteres óriásteknős maradványait találták meg Hamburgtól északra. Gerhard Höpfner, az ásatás vezetője és kollégái egy hatalmas, tizenegymillió éves, kétméteres teknős csontjait és páncéljának több száz lemezét találták meg a Gross Pampau agyagbányájában felfedezett helyszínen. A Németországi Schleswig-Holstein Herzogtum Lauenburg járásában található Gross Pampauban nem szokatlan, hogy geológiai maradványok kerülnek elő. Ugyanis itt már …

Újkőkori tárnák óriás körét fedezték fel régészek az angliai Stonehenge közelében. A több mint tíz méternyi átmérőjű, öt méter mély ősi tárnák egy két kilométeres gyűrűt alkotnak az ősi település Durrington Walls közelében, három kilométerre a 4500 éves Stonehenge-től. A mérések szerint a földalatti létesítmények az újkőkorból származnak, több mint 4500 éve vájták ki azokat. …

A francia forradalom idején guillotine-nal kivégzett emberek százainak maradványait rejthetik egy párizsi műemlék épület falai a szakértők szerint.  A XVI. Lajos és hitvese, Mária Antónia (Marie Antoinette) emlékének szentelt Chapelle Expiatoire (engesztelő kápolna) munkatársa, Aymeric Peniguet de Stoutz figyelt fel először az alsókápolna oszlopai közt futó falszakaszok furcsaságaira és értesítette az illetékes francia hatóságokat. A vizsgálatba …

Újabb különleges leletekkel gazdagodott a Janus Pannonius Múzeum. A műszeres felderítés során előkerült római kori, összecsukható vasszék után egy 2. századi hamvasztásos sírt is feltártak a szakemberek egy Bóly környéki ásatáson. Február 21-én Hendinger Zoltán, a Janus Pannonius Múzeum külsős munkatársa egy ritka római kori, összecsukható tábori vasszékre lelt a műszeres lelőhely-felderítés során. Ezt követően …

Ismét ókori különlegesség került elő a föld alól egy közelmúltban végzett mentő feltárás keretében. A két nyeles edényből, és a beleillő, szintén nyeles szűrőből álló bronz szűrőkészlet nem hasonlít egyetlen római kori leletegyüttesre sem. Ehhez hasonlót még nem sikerült találni Baranyában. 2020 tavaszán Hegedüs Gábor, a Janus Pannonius Múzeum szerződéses munkatársa Pécs térségében fontos régészeti …

Koponyatorzítás mutatta meg a összetartozást és társadalmi státuszt a hun korban. A Kárpát-medencében zajló népvándorlás során eltérő kulturális hátterű csoportokból új, befogadó közösség alakult ki. Ebben közösségben a koponya torzításával jelezték a származást, az összetartozást és a társadalmi státuszt. Az ELTE Régészettudományi Intézetének vezetésével végzett legújabb régészeti, fizikai antropológiai és izotópos vizsgálatok szerint a Kárpát-medence …

Robotok bizonyíthatják, hogy a dögevés tett minket emberré egy világelső magyar kutatás segítségével. Három-négy főbb paradigma van, amely a nyelv kialakulását magyarázza. Közülük az egyik legígéretesebb a kooperatív dögevés elmélete. Ennek alátámasztásán dolgozik az ex-MTA Ökológiai Kutatóközpontban Szilágyi András és kutatócsoportja. Módszerük az egész világon egyedülálló, mert robotok segítik a munkájukat. Így az intuíció működését …

MENU

Back