A hírhedt 731-es egység és a Japán Birodalmi Hadsereg


A hírhedt 731-es egység és a Japán Birodalmi Hadsereg
Légifelvétel az andai kísérleti helyszínről, ahol a régészek egy földalatti biológiai fegyverekkel foglalkozó kutatólétesítményt találtak, amelyet a japán hadsereg használt a második világháborúban. Fotó: Heilongjiang Tartományi Kulturális Ereklyék és Régészeti Intézet
Olvasási idő: 3 perc

Második világháborús japán emberkísérletek helyszínét fedezték fel Északkelet-Kínában.

A hongkongi South China Morning Post című lap online kiadása szerint a Hejlungcsiang tartományban található Anda város közelében álló létesítményt a Japán Birodalmi Hadsereg 731-es egysége használta brutális emberkísérletekre 1935 és 1945 között. A hírhedt 731-es egység Anda városi telephelyén végzett kísérletek közé tartozott a foglyok halálos betegségekkel való megfertőzése és új biológiai fegyverek tesztelése.

A föld alatti bunkereket úgy tervezték, hogy a fertőző baktériumok ne „szökhessenek” ki belőlük. A régészek, akik még nem léptek be a most felfedezett bunkerekbe, 2019-ben kezdték meg a föld alatti létesítmények keresését geofizikai kutatással, fúrással és ásatással. A létesítmény összekapcsolt alagutakból és kamrákból áll. A helyszín közepén, a felszín alatt 1,5 méterrel lévő bunkercsoport mintegy 33 méter hosszú és 20,6 méter széles U-alakú építmény, mindkét oldalán egy-egy helyiséggel.

A szigorúan őrzött telepet szögesdrót kerítés vette körül. A föld feletti létesítmények között volt leszállópálya, valamint több raktár, laktanya és kút. A laboratóriumokat, a megfigyelő- és bonctermeket, valamint a cellákat a tevékenység titokban tartása és a légitámadások elleni védelem miatt építették a föld alá. Az Anda telepet 1945 augusztusában a 731-es egység semmisítette meg más létesítményekkel együtt.

A Northern Cultural Relics című kínai régészeti folyóiratban májusban megjelent hivatalos jelentés szerint a föld alatti laboratórium felfedezése új bizonyítékokhoz vezethet a háborús bűnökkel kapcsolatban.

A 731-es egység gyáraiban közismerten bolhatenyészeteket tartottak, bubópestis-baktériumokat, vegyi és biológiai tenyészanyagokat tároltak. A kutatók kísérleteik nagy részét élő embereken végezték. Nem ritkán altatás, érzéstelenítés nélkül operáltak, boncoltak. Feljegyzések szerint főztek, centrifugáztak és mélyhűtöttek is embereket. Miután a Szovjetunió 1945-ben hadat üzent Japánnak, majd elfoglalta Harpint, a visszavonuló japán hadsereg felrobbantotta a 1933-ban létrehozott „Mandzsúriai 731-es egység” épületeit. Megsemmisítette a berendezéseket, elégette az iratokat, legyilkolta a még élő kísérleti alanyokat, embereket és állatokat. Azaz szinte minden nyomot eltüntetett. Az ott dolgozók többsége vonaton és különgépekkel visszatért Japánba, a személyzet kis része a Vörös Hadsereg fogságába esett.

A japán és az amerikai kormány a 731-es egység csaknem valamennyi kutatójának büntetlenséget biztosított a rendkívülinek számító és jól használható tudományos eredményekért cserébe. Voltak, akik tudományos intézményekbe vagy multinacionális gyógyszeripari vállalatokhoz kerültek. Titkosított dokumentumokból kiderült, hogy az adatokat átvitték az amerikai hadsereg Fort Detrick-i kutatóközpontjába. Itt biológiai fegyverek fejlesztésére használták őket a hidegháború idején. Az Egyesült Államok számos biológiai katonai tevékenységet hajtott végre a területén lévő Fort Detrick bázison. A rémtetteket nem kérték számon a tokiói háborús bűnösöket elítélő nemzetközi bírósági tárgyalásokon sem. A 731-es egység parancsnoka Isii Siró pedig megmenekült a kivégzéstől.

Nos, nem véletlen, hogy a hírhedt 731-es egység közutálatnak örvend Kínában. Valójában a történteket soha senki nem zárta le és nem is tudja lezárni. 1981 novemberében Japánban megjelent a híres japán író, Seiichi Morimura könyve, amely ennek a démonseregnek járt utána sok-sok évnyi munkával. Sokak egyöntetű véleménye, hogy nehéz elképzelni az embereket magasabb rendű lényként, ha olyan dolgokat tesznek, amelyek a vadállatokhoz is méltatlanok. Az emberek nem voltak mások, mint egy darab hús az ördög asztalán.

2022-ben az az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának ukrajnai biológiai laboratóriuma felkeltette a globális figyelmet. Ám a tényfeltáró újságcikkek szerint az Egyesült Államok biokatonai tevékenysége Ukrajnában csak a jéghegy csúcsa. Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma a világ 30 országában 336 biológiai laboratóriumot irányít a „biológiai biztonsági kockázatok csökkentésére irányuló együttműködés” és a „globális közegészségügy megerősítése” nevében.

A 731-es egység legalább 3000 embert kényszerített emberkísérletekre, és több mint 300 ezer kínait öltek meg japán biológiai fegyverek.

Egyes szerint még sem csak az a kérdés, hogyha feltúrják a helyet milyen borzalmas bizonyítékokat találnak még, hanem az is, mit szabadítanak el. Megnyugtatásul talán néhány gondolat. A pestis baktériuma rövid ideig életképes, de egyébként is a fertőzés főként bolhák és rágcsálók közvetítésével terjed. A legtovább élő bolha is csak egy évig él. A kolera baktérium is csak 1-2 hétig életképes sós vízben. Meghökkentésként viszont tény, hogy a Clostridium botulinum baktériumok spórái hosszabb ideig életképesek lehetnek a környezetben, még kedvezőtlen körülmények között is. Bár pontos időtartamokat nehéz megadni, a spórák évtizedekig vagy akár évszázadokig is életben maradhatnak bizonyos környezeti feltételek mellett.

Mindenesetre, zárjuk azzal, hogy semmi sem méltóbb a tiszteletre, mint az élet, és semmi sem értékesebb a békénél.



Previous Komondor és puli az űrben - Canes venatici
Next Lassan, de csökken a világ öngyilkossági rátája

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenhárom − három =