Az oroszországi Holtak városa, Dargavs


Dargavs, Holtak városa Oroszországban
Olvasási idő: 5 perc

Az egyiptomi Holtak városáról már mindenki hallott. De van egy Oroszországban is! Most elmeséljük az oroszországi Dargavs misztikus történetét!

Oroszország Észak-Oszétia köztársaságán belül, mélyen a Kaukázus hegységvonulatai között, egy völgyben, a Gizeldon folyó jobb partján van egy apró falucska: Dargavs. A településen kívül, egy domboldalon, misztikus nekropolisz helyezkedik el, innen ered a rájuk vonatkozó oroszországi Holtak városa elnevezés. Magának a Dargavs névnek semmi köze ehhez, hiszen azt jelenti, hogy a „szurdok védelmezője”, vagy „hosszú rét”. Az Észak-Kaukázus legnagyobb nekropolisza több mint 10 000 ember maradványait őrzi, akik közül sokan teljes ruházatban, személyes tárgyaikkal nyugszanak itt.

Ez a nekropolisz azonban nem hagyományos sírokból áll, hanem különböző magasságú, fehér, házakra hasonlító kriptákból. Az építmények mégsem mondhatók rendes házaknak, hiszen csupán kis ablakszerű lyukak vannak rajtuk, ajtók nem. A nyílásokat régen fából készült zsalukkal zárták le, mivel szentségtörésnek számított a holtak nyugalmának megzavarása (ahogy ma is). Néhány kriptánál ezek a zsaluk fennmaradtak, de legtöbbjük az idők során elveszett.

A kis építményeknek nyeregtetős, csípőtetős és piramistetős változataik is vannak a körülbelül 1,5 hektáros temető területén. A tetők kialakítása okkal történt így, hogy az esőzések során a vizet megfelelően vezessék el, ezáltal pedig a sírok szárazon maradhassanak. A kripták magassága és a tető díszítettsége képet ad arról, hogy az azokat építő család mennyire volt vagyonos. A nekropoliszban 95 különösen jó állapotban fennmaradt kripta van. Érdekes módon a különböző források más-más számokat említenek. Van, amelyik 97, 99, sőt 100-nál több építményről is beszél. A helyes számot nem tudjuk megítélni, ezért a legtöbbet alkalmazottat és az orosz forrásokat vettük alapul. Egy biztos, a korukat eddig még senkinek nem sikerült hitelt érdemlően beazonosítani. A kriptakomplexum legrégebbi épületei, egyesek szerint a XIV. századból, mások szerint a XVI. századból származnak.

 
 
 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Elya (@elya77) által megosztott bejegyzés

Nemcsak a nekropolisz létrejöttének ideje ismeretlen, hanem a kripták építésének okát is csak találgatják a tudósok.

Az egyik teória azzal érvel, hogy mindössze azért építettek az itt élők ezeket a föld feletti kriptákat, hogy takarékoskodjanak a területtel. A XIII. századi mongol-tatár invázió során ugyanis sokan a hegyekbe bújtak el, ez pedig azt eredményezte, hogy szűkös volt számukra a megművelhető földterület. A halottak eltemetése helyett így inkább, a sziklásabb területen, kriptákat emeltek, ahol sokkal többen lelhettek örök nyugalomra. Egy másik és legvalószínűbbnek tartott feltevés szerint a föld feletti temetkezési helyekre a sok XVII-XVIII. században bekövetkezett járvány miatt volt szükség. Egyes források szerint a pestis, mások szerint a kolera tizedelte az itt élő oszétokat. Ezt sem tudni pontosan, hiszen a korban mindkét betegség jelen lehetett, és mindkettő végzetes kimenetelű volt. A lényeg, hogy a terület és Dargavs mégsem volt annyira elzárva a külvilágtól, mint azt elhelyezkedése alapján gondolnánk.

Ha ez utóbbi az igazság, akkor az emberek karanténként építették a „házakat” beteg családtagjaik számára, akiket elláttak étellel és itallal, de ők innen nem mozdulhattak ki „míg el nem jött értük a halál”. Egy harmadik elmélet szerint az oroszországi Holtak városa az indoiráni hagyományt követve jött létre, amelyet a vándorló szarmaták alapoztak meg, akik Dél-Oroszországban telepedtek le, és halottaikat a föld fölé temették, hogy így tiszteljék a földet.

A misztikus oszétiai Holtak városa.
Fotó: Anton Makszimov

Különleges temetkezési szokásaik tehát az oszétiaiaknak is voltak, nem csak az egyiptomiaknak!

Dargavs kriptáiban szögek nélkül készített, csónakra hasonlító koporsókat lehet látni. Bár a nekropolisz alatti völgyben a Gizeldon folyó csörgedezik, ez nem hajózható, és a közelben sincsenek erre alkalmas folyók, ezért néhány történész szerint a lakosok úgy hitték, hogy a mennybe való eljutáshoz át kell kelni egy folyón. Ez egyezik az egyiptomiak elképzelésével, akik ugyancsak egy ilyenfajta túlvilág létezésében hittek.

 
 
 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Andrey Belavin (@ted.ns) által megosztott bejegyzés

Az oszétiai Holtak városában minden kripta előtt van egy kút. Ezeket arra használták, hogy megtudják, egy bizonyos ember a mennybe ért-e. Ehhez egy érmét kellett bedobni a kútba és, ha az a kút alján lévő kőnek ütközött, az pozitív kimenetet jelentett. A temetések közben a dombról is dobtak le pénzérméket, mely hasonlóan – kőhöz ütközve – jelentette az elhunyt lelkének mennybe jutását.

A hegy tetején áll egy torony, melyet azért építettek, hogy őrizze a halottak lelkének nyugalmát. Ezekben biztosak a kutatók, ám Dargavs kriptáin tenyérlenyomatok és jelek, jelölések is találhatók, melyek célját még a mai napig sem sikerült megfejteni.

 
 
 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Natali (@nati_4000) által megosztott bejegyzés

Az oroszországi Holtak városa igazán misztikus hely, amit a vele kapcsolatos legendáknak is köszönhet.

A legismertebb mítosz szerint a hely el van átkozva, és aki besétált ide, az soha többé nem jön ki élve. Ez a hiedelem valószínűleg a járványok korából származik, amikor a kriptákban betegeskedők soha többé nem tértek vissza.

A legérdekesebb legenda nem csak magának a nekropolisznak a létrejöttét magyarázza, hanem a föld feletti temetkezés miértjét is. A história szerint egy gyönyörű lány érkezett a faluba, aki minden férfit elbűvölt. Minden férfi elhagyta családját, hogy a lány kezéért harcba szálljon. A harcokban többen meghaltak, de végül a vének tanácsára bízták a döntést. De a lány a tanács tagjait is elvarázsolta, akik szintén vitába szálltak egymással. Erre a falu asszonyai úgy döntöttek, hogy véget vetnek a káosznak, és a lány boszorkánnyá nyilvánítását követelték, hogy ki lehessen utasítani a faluból. A férfiak azonban senkinek nem akarták odaadni a szépséges lányt, így hosszas mérlegelés után úgy döntöttek, hogy megölik, mert akkor csak Isten számára lesz elérhető. Halála után azonban pestisjárvány sújtotta a falut. Amikor pedig a falusiak megpróbálták eltemetni halottaikat, a föld minden holttestet kivetett magából.

A legendák elég misztériummal ruházzák fel, ezért híres az oszétiai Holtak városa.

A valós tények azonban nagyon is hétköznapi szomorúságot okoznak. Viharos időben, az egyik piramistetős kriptát állandóan villámcsapás éri, ami megrongálja az építményt. A természeti elemek hatására a sírkomplexum egyre rosszabb állapotban lesz, de mivel nemzeti emlékműről van szó, így csak arra engedélyt kapott restaurátorok és szakemberek végezhetnek ez épületeken felújítási munkát.

A nekropolisz jó állapotban való megőrzését a turisták is nehezítik. Sokan felmásznak az épületekre, illetve kisebb köveket, csontokat csempésznek és visznek el emlékként a táskájukban. Vannak azonban extrém esetek is. 2021 augusztusában Észak-Oszétia belügyminisztériuma arról adott hírt, hogy nyomozást indított egy nő ellen, aki a dargavsi Holtak városában meggyalázta egy elhunyt maradványait. Erről pedig az egyik közösségi média felületen videót is tett közzé.

Júliusban is volt példa hasonlóra, akkor egy kriptából kivett koponyával pózoló turista fényképe látott napvilágot. 2019-ben is volt egy botrány, ezért egy ideig nem is volt látogatható az oroszországi Holtak városa, ahova ekkor kamerákat szereltek fel.

Júliusban is volt példa hasonlóra, akkor egy kriptából kivett koponyával pózoló turista fényképe látott napvilágot, a Halottak városa lakóinak legnagyobb szomorúságára.

Érdekes azonban, hogy a három vandál közül azonban egyik sem kapott büntetést, mivel problémásnak bizonyult a tetteik szándékosságának bizonyítása, mivel egyiküknek sem volt fogalma arról, hogy sírokat gyaláztak meg. A 2021-es esetek azt mutatják, hogy az ide látogatókat a felszerelt kamerák sem akadályozzák, így a kripták ablakainak lezárása mellett döntött a fenntartó. Arról is vita volt, hogy az eredetihez hasonló, fából készült zsalukkal zárják-e le a kriptákat. Voltak, akik átlátszó műanyag használatát javasolták, hogy a maradványok továbbra is megtekinthetők legyenek. Ám, idén szeptemberben elkészültek az első mintapéldányok, méghozzá vörösfenyőből, amiket már fel is szereltek.

Bár manapság a thanaturizmus („dark” vagy „sötét” turizmus, a halálhoz és annak megnyilvánulási formáihoz kapcsolódó, attrakciókhoz kötődő utazás, melyet a halállal való valóságos vagy szimbolikus találkozás motivál) egyre népszerűbb. Egyre többen érkeznek az oroszországi Holtak városa nevű nekropliszba is, pedig az idejutás nem túl egyszerű. A hegyek közt elhelyezkedő településhez hosszú ideig tartó, keskeny és kanyargós út vezet. A festői szépségű táj azonban kárpótol mindezért.

Források:



Previous Társasjátékok gyerekeknek: Tényleg lehet játszva tanulni?
Next Ómagyar Mária-siralom – programajánló a Győri Könyvszalonra

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük