A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) és Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) kutatói felfedezték, hogy tájékozódás közben a rágcsálók idegrendszere nemcsak az állat pozícióját képes rövid távon előrejelezni, hanem az előrejelzés bizonytalanságát is meg tudja jeleníteni. Ujfalussy Balázs és Orbán Gergő azt találta, hogy a bizonytalanság alapját képező különféle lehetséges útvonalak szekvenciálisan, körülbelül 0,1 másodpercenként jelennek …

0 67
Share
Állatok és a gombák evolúciós kapcsolata

Magyar evolúciókutató irányításával tárták fel az állatok és a gombák evolúciós kapcsolatát. Szöllősi Gergely, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézet és az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomikai Kutatócsoport kutatója részvételével zajlott az a számítógépes evolúcióbiológiai kutatás, amelynek segítségével jobban megérthetjük a komplex többsejtűség párhuzamos kialakulását a gombák és az állatok között. Bár az állatok és …

0 71
Share
Dunai halak - Part menti halászattal vizsgálták a dunai halállományt

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai a Duna sekélyebb vízpartjának közelében vizsgálták a halak változó élőhelyhasználatát. A kutatók a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán 2022. október 10-én nappali és éjszakai part menti halászattal gyűjtöttek adatokat arról, mely fajok választják tartózkodási helyül a sekély partközelt éjjel, illetve nappal. A halak a szaporodáshoz, a táplálkozáshoz, a …

0 119
Share
Az állatok nyelvének megértése nem egyszerű folyamat

A bálnák és a rágcsálók kommunikációját még nem értik a kutatók, de dolgoznak a megoldáson. Mindenki számára ismerős lehet a Fel című mese, amiben a rajzfilmkutyát Dugnak hívják. Ő egy varázslatos nyakörvet visel, ami lehetővé teszi a számára, hogy a kutya ugatását és vonyításait folyékony emberi beszéddé tudja fordítani. Az állatok nyelvének megértése manapság a …

0 113
Share
A mézelő méhek vagy egyszerűbb nevén a méhek a felelősek a mézért

Az Exeteri Egyetem egyik kutatócsapata tesztelte a méhek élelemgyűjtési viselkedését. Ennek érdekében méhszem-szimulációt készítettek, hogy kiderítsék, hogyan látják a méhek az egyes virágokat. Azt a legtöbben tudjuk, hogy Karl von Frisch osztrák zoológus a méhek kommunikációjának megfejtéséért 1973-ban Nobel-díjat kapott. Ő volt az, aki kutatásai során felfedezte, hogy ha egy méh a mezőn bőséges táplálékforrásra …

0 151
Share
A sirályok szerepe az invazív fajok terjesztésében - sirályok szerepe a helyi ökoszisztéma változásában

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) ökológusa, Lovas-Kiss Ádám spanyol kollégáival együttműködésben a Barcelonában kikelt sirályfiókák béltartalmát vizsgálta. Megállapította, hogy a tengeri madarak jelentős szerepet töltenek be az agresszíven terjedő invazív fajok terjesztésébe. A kutatás másik ágában 20 felnőtt sirályra erősített GPS-jeladók segítségével azonosították a madarak táplálkozási helyeit. Mindezek mellett azt is vizsgálták, hogy mely területekre …

0 94
Share
A szúnyogok örökké érzik az emberszagot ez nagyon nagy probléma nekünk embereknek

A szúnyogok neurális hibabiztosítókkal rendelkeznek, hogy mindig érezzék az emberszagot. A globálisan megnövekedett utazások aránya, a világ népességének növekedése és a hőmérséklet emelkedése fokozza a szúnyogok, kullancsok és bolhák által terjesztett új, betegséget okozó kórokozók megjelenését és terjedését. Egy 2020-as WHO adat szerint az ízeltlábúak által terjesztett betegségek együttesen több mint 700 000 halálesetet okoznak …

0 119
Share
A vízimadarak szerepe a vízi baktériumok és az egysejtű mikroeukarióták terjesztésében

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak vezetésével DNS-alapú módszerekkel vizsgálták a vízimadarak szerepét a vízi baktériumok és az egysejtű mikroeukarióták terjesztésében. A vízimadarak a többsejtű élőlények – például a vízi gerincesek, makrofita szervezetek, makrogerinctelenek és a zooplankton – hatékony terjesztői. Azonban a vízi mikroorganizmusok terjesztésében betöltött szerepük vizsgálata a modern molekuláris technikák és téma iránti …

0 114
Share
A hidrobiológusok új mikrorákfajokat fedeztek fel a Putorana-fennsíkon

A Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem kutatói a Putorana-fennsík tározóiban élő rákfélék fajösszetételét tanulmányozták és 23 új fajt fedeztek fel a régióban, illetve 4 újat, ami a tudomány számára is ismeretlen volt eddig. A Putorana-fennsík egy egyedülálló és nehezen tanulmányozható hegység Közép-Szibériában, ami a sarkkörtől mindössze 100 km-re található. A fennsík 1,7 millió hektáron terül el …

0 128
Share
A lakosság segítségét kérve mérik fel az inváziós szipókás rovarfajok elterjedését és kártételét

A már ismert citizen science módszer alkalmazásával, lakossági segítséget kérve mérik fel az inváziós szipókás rovarfajok elterjedését és kártételét az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói. Az már sokak számára ismert, hogy a klímaváltozás mellett a mérsékelt égövi ökoszisztémákat érintő egyik legnagyobb probléma az inváziós rovarfajok megtelepedése és elterjedése. E fajok előre nem megjósolható …

0 114
Share