Csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben
Kutatók szerint aggasztóan fogynak a rovarok és a pókok a németországi erdőkben. Ezért pedig az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős, így a szakemberek paradigmaváltást sürgetnek a földhasználati szokásokban. Ezzel szeretnék megóvni a lepkék, bogarak és repülő rovarok természetes élőhelyét. A kutatók 2700 különböző fajba tartozó több mint egymillió rovarra és pókra vonatkozó adatokat gyűjtött be …
A kutyák agya sohasem pihen
Az agy különböző területei folyamatosan tartják a kapcsolatot, még akkor is, ha az agy látszólag pihen. Vajon milyen ősiek ezek a kapcsolatok? Mi jellemzi az egészséges agy működését? Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói ezekre a kérdésekre keresték a választ. A kutyák bevonásával végzett vizsgálat az epilepszia vagy az öregedéssel együtt járó kognitív …
Magyar tenyésztésű mudi nyerte a finn agility futamot
A kutyások többsége tudja, hogy az agility egy olyan sport, amelyben a gazdának és kutyájának is egyformán meg kell dolgozni a sikerért. Sokan leginkább a lovas díjugratáshoz hasonlítják ezt a sportot, főleg mert az 1970-es években egy angol lovastiszt találta ki a díjugrató versenyek színesítésére. Minden kutya előtt nyitott a lehetőség, hogy az évente egyszer megrendezett …
Seregélyek égi tánca
Talán ez a tánc a világ egyik legérdekesebb természeti jelensége. Eddig még egy kutatónak sem sikerült megfejtenie. Mi lehet a seregélyek titka? A hideg elől menekülnek vagy ragadozók ellen próbálnak védekezni? Mit tudunk a seregélyekről? A seregélyek (Sturnus vulgaris) testhossza mintegy 20 cm, tollazata fényes és fekete, amit fehér pettyek tarkítanak az év bizonyos szakaszaiban. …
Munkakutyák és az ember kapcsolata
Munkakutyák és az ember kapcsolatát vizsgálták a fajták kooperativitása szempontjából az ELTE etológusai Pongrácz Péter vezetésével. Lenkei Rita és Sara Alvarez Gomez eredményei szerint az emberrel szoros közös munkára tenyésztett fajták nehezebben viselik gazdáik távollétét. A kutya a háziasítás eredményeként viselkedésében is markánsan eltér legközelebbi élő rokonától a farkastól. Bár egyes tulajdonságok – mint például az emberhez való …
Miért esznek a macskák füvet?
Abban megegyezhetünk, hogy a macskák sok furcsa dolgot csinálnak. De az egyik legnagyobb rejtély az, hogy miért esznek füvet. Nos, erről a talán sok évszázados rejtélyről a tudósok most azt gondolják, tudják mi az ok és a magyarázat. A kaliforniai Davis-i Egyetem Állatorvostudományi Egyetemének kutatói több mint 1000 olyan macskatulajdonos bevonásával végeztek felmérést az interneten, akik …
Jövevényfajok a hazai vizekben
A hazai felszíni vizekben minden élőlénycsoportból találhatóak jövevényfajok és a közeljövőben is több ilyen faj megjelenése várható. A biológiai invázió során egy területen új fajok jelennek meg más országból vagy földrészről, amelyek később dominánssá válhatnak és felboríthatják a környezet egyensúlyát. Lukács Balázs András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet (DKI) Tisza-kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa szerint az inváziós fajok …
Amerika lazít a veszélyeztetett fajok védelmén
Az amerikai kormányzat hétfőn befejezte a veszélyeztetett fajok védelméről szóló törvény átalakítását. Az új szabályozás – részleteket még nem hoztak nyilvánosságra – csökkenteni fogja a vadon élő állat- és növényvilág életterét. Ami a szakértők szerint veszélybe sodorja túlélésüket is. Egyúttal veszélyezteti a védett állatokat, köztük a fehérfejű réti sast vagy a grizzly medvéket, illetve lehetővé …
Góliátbéka, a behemót brekegő
Azt bizonyára sokan hallották már, hogy a Földön élő legnagyobb békafaj a Góliátbéka (Conraua goliath). Neve egyértelműen utal a lény méreteire. De emellett az is különleges benne, hogy csakis Nyugat-Afrika gyorsfolyású folyóiban, vízeséseinek közelében, illetve a vízparti esőerdőkben élő endemikus faj. Több mint 30 cm és több mint 3 kg is lehet, így akkora is lehet, …
Az élet korallja
Az élet történetét egyetlen ábrában összefoglalni az „élet fájával” szokták az utóbbi több mint másfél évszázadban. Podani János biológus, az MTA rendes tagja szerint van tudományosan pontosabb megoldás, amely többek között kiküszöböli a nem evolúciós szemléletű osztályozási rendszert, és érzékelteti a fajgazdagságot is. „Az élet fáját talán az élet koralljának kellene nevezni, melynek alsó ágai …
