A képen az ezüstkárász (A), a bodorka (B) és a domolykó (C) sematikus képe és szkennelt pikkelye látható a rajtuk felvett mérőpontokkal, amik egymáshoz viszonyított elhelyezkedése jellemzi az alakot (Forrás: Dr. Staszny Ádám)

Egy frissen publikált magyar kutatás a természetes vizek gyógyszerhatóanyag-tartalmát vizsgálta. A budapesti agglomeráció kisvízfolyásaiból vett minták alapján a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói arra keresték a választ, hogy a gyógyszermaradványok a természetes vizekben milyen hatással vannak a halakra. Dr. Staszny Ádám, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet szakértője figyelmeztetett, hogy a jelenleg használatos …

0 77
Share
Magyarországon először kimutatott kártevők

Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének jelentős szerepe van az újonnan megjelenő kórokozók és kártevők kimutatásában. A kutatások során 2020-ban két idegenhonos meztelencsigafajt, a feketefejű meztelencsigát (Krynickillus melanocephalus Kaleniczenko, 1851) és a malaccsigát (Tandonia kusceri (Wagner, 1931)) mutatták ki először hazánkban az intézet kutatói. Mindkét faj országszerte elterjedt és sajnos a károkozására is számítani kell. …

0 134
Share
A napraforgó viselkedése

Miután kifejlődött a virágzat, a napraforgó már nem követi a Nap égi mozgását, hanem állandóan kelet felé néz. Az ELTE kutatói nemrég, a korábbi elképzeléseket is magába foglaló, környezetoptikai magyarázatot találtak, amely a növény tenyészhelyének fényviszonyaira épül. A napraforgó fejlődő virágzatot tartalmazó éretlen feje és levelei nappal folyamatosan úgy változtatják irányukat, hogy felületük mindig közelítőleg …

0 111
Share
Zebracsíkos sinka kutya a magyar terelőkutya

A sinka az egyetlen magyar kutyafajta, amely semelyik más őshonos terelőkutyafajtára sem hasonlít. A honfoglaló magyarság döntő többségben az állattenyésztéssel, legeltető pásztorkodással foglalkozott. A legeltetés fénykorában Magyarország tájain különböző pásztorkodási módok és hagyományok voltak jelen. Ezek közül a hortobágyi, a kiskunsági, a bakonyi, a palóc, a somogyi és a székely pásztorkodás volt a legismertebb. Bár …

0 250
Share
A 2021-es év élőlényei

Kicsit megszaporodott az “év eze, aza, valamije” vetélkedések és szavazások sokasága. Ilyen most a 2021-es év élőlényei tematika, mely az utóbbi időben sok szervezet számára figyelmet hozott. Bár úgy gondoljuk, hogy minél több lesz belőlük, annál elcsépeltebb és annál unalmasabb lesz, de most még fontosnak tartjuk, hogy természeti környezetünk értékei minél szélesebb körben váljanak ismertté. …

0 297
Share
Kacsafarkú szender - 2021-ben az év rovara

2021-ben másodszor lett lepke az év rovara, és először választottak olyan fajt, amely nem a pillangó-alakúak rokonsági körébe tartozik. A  kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) mint az év rovara, 3912 szavazatot kapott és a teljes szavazási időszakban végig magasan vezetett. A szenderfélék (Sphingidae) családjába, a lepkék (Lepidoptera) rendjébe tartozó rovar olyan, mint egy kis kolibri. A …

0 135
Share
Jászkeszeg - Az év hala 2021-ben - fotó © Komka Péter | MTI

A kitüntető címre három, Magyarország vizeiben őshonos halfaj közül lehetett jelölni, választani. A korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász, a menyhal, a magyar bucó, a kecsege, a compó, a harcsa, a balin, a vörösszárnyú keszeg lettek az év halai, míg tavaly a süllő érdemelte ki a megtisztelő címet. A Magyar Haltani Társaság …

0 110
Share
Cigánycsuk - Az év madara 2021

Ez az év állata választás most már egyre jobban elterjedt és egyre többféle állatfajt érint. Az év emlőse a hermelin, erről egy külön cikkben is beszámoltunk. 2021 év madara a cigánycsuk (Saxicola torguatus), ami Magyarországon védett. Természetvédelmi értéke 25 000 Ft. De a Magyar Madártani Egyesület tájékoztatása szerint, ennek az évszázadok óta emberkövető, alkalmazkodóképes madárnak …

0 229
Share
Hermelin a 2021. év emlőse

Az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtetésével, illetve a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével létrejött Vadonleső program a hermelint (Mustela erminea) választotta 2021-ben az év emlősének.  A Vadonleső program 2009 óta, önkéntesek bevonásával, 18 védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatai gyűjti. Az “év emlőse” kezdeményezést 7 éve indították útjára. A …

0 271
Share
A kacscsőrű emlős genetikai térképe

A kacsacsőrű emlős genomja pont ugyanolyan érdekes, mint maga az állat. Az nem újdonság, hogy a Föld egyik legkülönösebb állatának, a kacsacsőrű emlős genomját, azaz a teljes örökítő állományát már régóta vizsgálják. 2008-ban tudósok az ausztráliai Új-Dél-Walesből származó, Glennie nevű nőstény kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus) genomját elemezték. A kacsacsőrű emlős genetikai térképe már akkor is …

0 105
Share