Holdhal, a hét tenger réveteg óriása
A holdhal (Mola mola) a nyílt tengerek hatalmas és lenyűgöző élőlénye. Annak ellenére kevesen ismerik, hogy számos példányt kaptak már lencsevégre halászhajók tatjain. Olykor pedig uszadékfa-szerű tetemeiket mosta tengerpartra a víz. A Mola mola nevének eredete spanyol: jelentése nagy kerek szikla, ,,malomkő”. Az európai kontinensen holdhalként híresült el, szintén az alakja miatt; ezesetben a német …
Gyógyszermaradványok a természetes vizekben? Mit okoznak?
Egy frissen publikált magyar kutatás a természetes vizek gyógyszerhatóanyag-tartalmát vizsgálta. A budapesti agglomeráció kisvízfolyásaiból vett minták alapján a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói arra keresték a választ, hogy a gyógyszermaradványok a természetes vizekben milyen hatással vannak a halakra. Dr. Staszny Ádám, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet szakértője figyelmeztetett, hogy a jelenleg használatos …
Magyarországon először kimutatott kártevők
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének jelentős szerepe van az újonnan megjelenő kórokozók és kártevők kimutatásában. A kutatások során 2020-ban két idegenhonos meztelencsigafajt, a feketefejű meztelencsigát (Krynickillus melanocephalus Kaleniczenko, 1851) és a malaccsigát (Tandonia kusceri (Wagner, 1931)) mutatták ki először hazánkban az intézet kutatói. Mindkét faj országszerte elterjedt és sajnos a károkozására is számítani kell. …
A napraforgó viselkedése
Miután kifejlődött a virágzat, a napraforgó már nem követi a Nap égi mozgását, hanem állandóan kelet felé néz. Az ELTE kutatói nemrég, a korábbi elképzeléseket is magába foglaló, környezetoptikai magyarázatot találtak, amely a növény tenyészhelyének fényviszonyaira épül. A napraforgó fejlődő virágzatot tartalmazó éretlen feje és levelei nappal folyamatosan úgy változtatják irányukat, hogy felületük mindig közelítőleg …
Sinka – a XXI. század magyar terelőkutyája
A sinka az egyetlen magyar kutyafajta, amely semelyik más őshonos terelőkutyafajtára sem hasonlít. A honfoglaló magyarság döntő többségben az állattenyésztéssel, legeltető pásztorkodással foglalkozott. A legeltetés fénykorában Magyarország tájain különböző pásztorkodási módok és hagyományok voltak jelen. Ezek közül a hortobágyi, a kiskunsági, a bakonyi, a palóc, a somogyi és a székely pásztorkodás volt a legismertebb. Bár …
A 2021-es év élőlényei
Kicsit megszaporodott az “év eze, aza, valamije” vetélkedések és szavazások sokasága. Ilyen most a 2021-es év élőlényei tematika, mely az utóbbi időben sok szervezet számára figyelmet hozott. Bár úgy gondoljuk, hogy minél több lesz belőlük, annál elcsépeltebb és annál unalmasabb lesz, de most még fontosnak tartjuk, hogy természeti környezetünk értékei minél szélesebb körben váljanak ismertté. …
Kacsafarkú szender – 2021-ben az év rovara
2021-ben másodszor lett lepke az év rovara, és először választottak olyan fajt, amely nem a pillangó-alakúak rokonsági körébe tartozik. A kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) mint az év rovara, 3912 szavazatot kapott és a teljes szavazási időszakban végig magasan vezetett. A szenderfélék (Sphingidae) családjába, a lepkék (Lepidoptera) rendjébe tartozó rovar olyan, mint egy kis kolibri. A …
Jászkeszeg – Az év hala 2021-ben
A kitüntető címre három, Magyarország vizeiben őshonos halfaj közül lehetett jelölni, választani. A korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász, a menyhal, a magyar bucó, a kecsege, a compó, a harcsa, a balin, a vörösszárnyú keszeg lettek az év halai, míg tavaly a süllő érdemelte ki a megtisztelő címet. A Magyar Haltani Társaság …
Cigánycsuk – Az év madara 2021
Ez az év állata választás most már egyre jobban elterjedt és egyre többféle állatfajt érint. Az év emlőse a hermelin, erről egy külön cikkben is beszámoltunk. 2021 év madara a cigánycsuk (Saxicola torguatus), ami Magyarországon védett. Természetvédelmi értéke 25 000 Ft. De a Magyar Madártani Egyesület tájékoztatása szerint, ennek az évszázadok óta emberkövető, alkalmazkodóképes madárnak …
Hermelin a 2021. év emlőse
Az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtetésével, illetve a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével létrejött Vadonleső program a hermelint (Mustela erminea) választotta 2021-ben az év emlősének. A Vadonleső program 2009 óta, önkéntesek bevonásával, 18 védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatai gyűjti. Az “év emlőse” kezdeményezést 7 éve indították útjára. A …
