Zajszennyezés és szívbetegségek kapcsolata


Zajszennyezés és szívbetegségek kapcsolata
AI generált illusztráció
Olvasási idő: 2 perc

Tudta-e, hogy a zajszennyezés olyan gyakran figyelmen kívül hagyott környezeti stresszforrás, amely növelheti a súlyos egészségügyi állapotok, köztük a szívbetegségek kockázatát.

Ma már a zajszennyezés és a szívbetegségek közötti kapcsolat egyre nagyobb figyelmet kap a közegészségügyi kutatásokban. Köszönhető ez talán annak is, hogy a WHO adatai szerint a zajszennyezés a második legfontosabb környezeti ártalom a légszennyezés után. Egy új, a WHO által koordinált tanulmány 82 új és frissített paramétert vezetett be a környezeti zaj egészségügyi kockázatainak jobb felmérésére. Ezek az úgynevezett „fogyatékossági súlyok” a környezeti zajjal összefüggő egészségkárosodás súlyosságát jelzik. Beleértve a szív- és érrendszeri problémákat, illetve a mentális egészséget, valamint a bosszúságot és az alvászavarokat is.

A zaj vezető zavaró környezeti tényező lett a WHO európai régiójában,

és a lakosság egyre gyakrabban panaszkodik a túlzott zaj miatt. Ez azt jelenti például, hogy az EU-országok lakosságának körülbelül 40%-a van kitéve az 55 decibelt meghaladó szintű közúti közlekedési zajnak. Továbbá 20% van kitéve 65 dB-t meghaladó szintnek napközben és több mint 30% 55 dB feletti szintnek éjszaka is. A legfontosabb zajforrások a közlekedési eszközök (például repülőgépek, vonatok és gépjárművek), az ipar (például szélturbinák) és a szabadidős tevékenységek (felerősített zene).

Európában sokkal jobb a helyzet a zajproblémák kezelésével kapcsolatban. Viszont az USA-ban kifejezetten olyan tanulmány is született már, amelyek szerint az 5 decibeles zajcsökkentés 1,4 százalékkal csökkentené a magas vérnyomás és 1,8 százalékkal a koszorúér-betegség előfordulását. Míg az éves gazdasági hasznot 3,9 milliárd dollárra becsülték.

Már egy 2007-ben, az Environmental Health Perspectives-ben megjelent kutatás szerint is kimutatható volt, hogy a közlekedési zajnak való hosszú távú kitettség a szívkoszorúér-betegségben bekövetkezett halálozások hozzávetőleg 3 százalékáért (vagyis körülbelül 210 000 halálesetért) felelős Európában.

Hogyan károsítja a szívet a zajszennyezés?

Deepak Prasher, a londoni University College audiológia professzora és a WHO Noise Environmental Burden on Disease munkacsoport tagja szerint ugyan sok ember idővel hozzászokik a zajhoz. De összességében az epidemiológiai adatok azt mutatják, hogy a zaj jelentős stressztényező. Olyan, amely az endokrin rendszer, az immunrendszer és a szív- és érrendszeren keresztül befolyásolhatja az egészséget. Az egyik kulcsfontosságú zajhatás a stresszhormonok, például a kortizol, az adrenalin és a noradrenalin emelkedése. Ezek idővel magas vérnyomáshoz és a pulzus növekedéséhez, stroke-hoz és szívelégtelenséghez vezethetnek. Egy másik hatásmechanizmus, hogy a zajexpozíció hatására a vérerek belső falán apró gyulladások alakulhatnak ki, amelyek érelmeszesedéshez vezethetnek. Az érelmeszesedés pedig az egyik legfőbb kockázati tényező a szívkoszorúér-betegség és az infarktus szempontjából.

De a krónikus zajexpozíció a szíven kívüli egészségügyi kockázatokhoz is vezet, például halláskárosodáshoz, csökkent termelékenységhez, alvászavarokhoz vagy tanulási zavarokhoz. Itt jegyzendő meg, hogy az éjszakai zaj különösen káros, mivel megzavarja az alvást, ami alapvető fontosságú a szív regenerációja és a stresszhormonok szintjének csökkentése szempontjából. A rossz minőségű alvás, hosszú távon önmagában is, hozzájárul a krónikus stresszhez és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásához.

Mivel az urbanizáció és az iparosodás növeli a környezeti zajforrásokat, így fontos, hogy mindent megtegyünk a minket körülvevő csendes környezet érdekében. Ha kell, hívjunk olyan szakértő segítséget, mint a PhoneStar!



Previous A nárcisztikus fiatalok népszerűbbek
Next A Magyar Tudomány Ünnepe, idén is lesz

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

12 + 6 =