Génszerkesztett húsmarha? Ez a jövő
A szarvasmarhák génszerkesztése során arra tulajdonságokra koncentráltak, amelyek a szarvasmarhák hőtűrését emelik. Ezzel a címszóval idén március elején az FDA, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (Food and Drug Administration) zöld utat adott a génszerkesztett húsmarháknak, amik a klímaváltozás miatt bekövetkező hőmérséklet emelkedését is jobban elviselik. Állítólag. A marhák, a génszerkesztésnek és a rövid, sima …
Vajon léteznek (még) fekete tigrisek?
Kevés híresebb állat él a Földön, mint a tigris. Arany színe, csíkozott bundája ismertté tette az egész világon. A tigrisek szép és tiszteletet parancsoló állatok. Azon fennmaradt nagytestű ragadózónk egyike, amelyet még nem irtott ki az emberiség. A fekete tigris azonban ellent mond mindennek. Létrejött volna egy új alfaj; feltámadt egy már kihalt? Nos, egyik …
Feltárták a gyöngyök hihetetlen titkát!
A felfedezés új alapanyagokat jelenthet a napelemekhez és az űrutazásokhoz. A kutatók évszázadok óta keresik a választ arra a kérdésre, hogy az osztriga hogyan növeszt lenyűgözően szimmetrikus, tökéletesen kerek gyöngyöket, szabálytalan alakú homokszemek vagy törmelékdarabok köré. Most, a kutatók egy csoportja kimutatta, hogy az osztrigák, kagylók és más puhatestűek olyan összetett folyamatot alkalmaznak a gyöngyök …
Hogyan udvarol az örvös légykapó?
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciós Ökológia kutatócsoportja egy kis vándormadár, az örvös légykapó udvarlási viselkedését vizsgálta. Megállapították, hogy a madarak – így az örvös légykapó esetében is – az udvarlási intenzitás egyedre jellemző, sajátos tulajdonság, és hogy a hímek az udvarlás intenzitását a pillanatnyi körülményekhez igazítják. A hímek két esetben is intenzívebben udvarolnak. A …
Erdei szalonka – az erdők királynője
900 kilométert is megtehet éjszakánként az erdei szalonka. Műholdas nyomkövető eszközökkel két éven keresztül vizsgálták az erdők királynőjének, az erdei szalonkának a vonulását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói. Az új adatok azt mutatják, hogy néhány egyed egyetlen éjszaka alatt 900 kilométert is megtett. Megállókkal együtt pedig a hazánktól mintegy 5000 kilométer távolságra, …
Egy újabb káros invazív faj – dióburok-fúrólégy
Évek óta komoly fejtörést okoz a kerttulajdonosoknak a dióburok-fúrólégy károsítása. Az invazív dekoratív légyfajról és az ellene történő hatékony fellépési lehetőségekről beszélt Dr. Keresztes Balázs és Dr. Szabó Árpád, a MATE Növényvédelmi Intézetének kutatója. Ami nagyon lényeges, hogy a kiválóan repülő fúrólegyek családjának képviselői könnyen felismerhetők jellegzetes szárnyfoltjairól. A nőstényeik képesek – az ennél a …
Óriás énekeskabóca, az év rovara
A tengerparti hangulat egyik állandó háttérzaja a kabócák sokak által ismert hangadása, amit néha a hazai domb- és hegyvidéki tájakon is hallhatunk a melegebb nyári napokon. Az év rovarának megválasztott óriás énekeskabóca küllemével és zenéjével egyaránt kiérdemli a figyelemreméltó jelzőt. Dr. Mezőfi László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézetének egyetemi adjunktusa jól ismeri …
Egy japán makákócsapat élén egy nőstény áll
Japán déli részén egy fiatal nőstény makákó felforgatta a majmoknál megszokott társadalmi normákat, amikor egy erőszakos főemlőspuccsal átvette az irányítást a 677 tagú B csoport felett. A Japánban található Takasakiyama Majompark egy makákó rezervátum, ahol két csoportban (B csoport 677 fő, C csoport 362 fő) japán makákók élnek. Yakei 2012 júliusában született, a B csoporthoz …
A ragadozók daganatos megbetegedésekre való hajlama magas
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársa által vezetett nemzetközi kutatócsoport a világon elsőként mutatott rá a ragadozók daganatos megbetegedésekre való magas hajlamára. Az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének munkatársa, Vincze Orsolya által vezetett nemzetközi kutatócsoport mintegy kétszáz állatkerti emlősfaj daganatkockázatát vizsgálva hasonlította össze az egyes fajok rákos megbetegedésre való hajlamát. A vizsgálatok során a kutatók …
A zebrapinty dalai megváltoztatják fiókáik mitokondriumainak viselkedését
A zebrapintyek egy különleges dalt énekelnek a tojásaiknak, hogy figyelmeztessék őket a meleg időjárásra. Ezek a hívások, úgy tűnik, hogy úgy programozzák a fiókák sejtjeit, hogy a táplálékból energiát hasznosítsanak anélkül, hogy túlzott hőt generálnának. Ez segíthet utódaiknak alkalmazkodni a melegebb hőmérsékletekhez. A zebrapintyek, amelyek többnyire Ausztrália száraz területein élnek, 26 °C feletti hőmérséklet esetén éneklik …
%20fekete%20tigrisek?){kind=link}
