Mesterséges intelligencia segítségével monitorozza a koraszülött csecsemők életfunkcióit a HUN-REN SZTAKI (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) fejlesztésében készülő termékcsalád.

Az adatok segíthetnek abban, hogy a babák akkor kapjanak kezelést, támogatást, amikor bioritmusuk alapján az a legalkalmasabb. A kutatók célja egy olyan MI-alapú rendszer kifejlesztése is, amely a baba arcmimikája, hátának és kezének feszülése alapján állapítja meg a csecsemők vagy a koraszülött babák fájdalmának nagyságát.

A koraszülött csecsemők légzésének, pulzusának megfigyelése, ébrenléti és alvó óráik száma olyan fontos adatok, amire nagy szükség van az újszülött osztályokon. Ezeket a paramétereket az elmúlt években vezetékek sokaságával kiépített rendszerekkel gyűjtötték be. Vagy az ápolók, orvosok dolga volt a közvetlen megfigyelés és annak megállapítása, milyen állapotban van a baba.

A mesterséges intelligencia, a gépi látási, képfeldolgozási technológia, a kameraalapú megfigyelés most érte el azt a szintet, hogy az életjelek vizsgálatához már nem feltétlenül szükségesek a csecsemő bőrével közvetlenül érintkező szenzorok.

Földesy Péter, a HUN-REN SZTAKI Számítógépes Optikai Érzékelés és Feldolgozás Kutatólaboratóriumának tudományos tanácsadója egy új termékcsalád kifejlesztésén dolgozik munkatársaival. Ez a koraszülött csecsemők napi aktivitását a mesterséges intelligencia segítségével monitorozza. A kezdetekkor a Semmelweis Egyetem neonatológiai tanszékével együttműködésben és Szabó Miklós professzor szakmai segítségével először a csecsemők életjeleinek MI-támogatott, kameraalapú megfigyelését kezdték el fejleszteni nyitott inkubátorokban. Habár a légzés és a pulzusszám megfigyelését megoldották, hamar kiderült, hogy a pulzoximéter funkcióit egy bonyolult kamerarendszerrel kiváltani nem egyszerű feladat. Ráadásul a nagy orvosiműszer-gyártó cégek korábban már le is védették ezt a fejlesztést. E tapasztalatok után fordultak inkább egy olyan termékcsalád megvalósításának az irányába, amely a személyre szabott fejlesztést segíti.

A koraszülött babák esetében az a régi hozzáállás, hogy „tartsuk őket életben”, ma már nagyon nem elegendő.

Egyre fontosabb az is, hogy például hagyjuk őket a saját ritmusukban aludni. Az egyénre szabott és családközpontú fejlődéstámogató NIDCAP és a FINE gondozási programok azt segítik, hogy a babák akkor kapjanak támogatást, amikor a bioritmusuk alapján az a legalkalmasabb és ne akkor, amikor az orvos és a nővérek időbeosztása ezt engedi.

A termékcsalád első eleme egy olyan kamera, amely zárt inkubátorban, éjszaka, letakarva is jó minőségű videóképet és hangot tud rögzíteni, továbbítani. A kamera jelenleg a CE-jelzés megszerzésének folyamatánál tart, ez a minősítés jelzi majd, hogy biztonságos, piacon értékesíthető termékről van szó. Ha a folyamat lezajlik, hónapokon belül a boltokba kerülhet a magyar kutatók által életre hívott termék.

A tervek szerint kiegészítő modulokat is fejleszteni fognak. Ezeket attól függően lehet majd a rendszerhez csatlakoztatni, hogy milyen típusú megfigyelésre van szükség. Ha például az alvás- és viselkedésfigyelés a lényeges, akkor egy tableten vagy laptopon futtatható lesz egy szoftver, ami folyamatosan figyeli a csecsemőt, és egyszerűen érthető, színes görbék segítségével megmutatja, milyen állapotban van a baba. Tudni lehet majd, hogy mélyen vagy felületesen alszik, ébredezik vagy már felébredt? A rendszer egyúttal azt is tárolja, milyen volt a napi fényerő, vagy, hogy mennyire hangoskodtak a baba környezetében.

A kutatás harmadik, leendő területe a babák fájdalomszintjének mérése.

A csecsemőket olykor napi 10-15 alkalommal is megvizsgálják, vért vesznek tőlük vagy lélegeztetésre van szükség. Mindezek miatt gyakran sírnak, de azt nem egyszerű mérni, hogy valójában mennyire fáj nekik a tortúra. Földesy Péterék olyan fájdalomskálát szeretnének kidolgozni nővérek, orvosok bevonásával, amely kameraképek alapján, az arcmimika, a kéz és a hát feszülésének mértéke, MI-támogatott elemzése segítségével állapítaná meg a fájdalom mértékét.