A spanyolországi Pena do Equilibrio ingókő stabilitását vizsgálták


A spanyolországi Pena do Equilibrio ingókő stabilitását vizsgálták
A spanyolországi Pena do Equilibrio szikla (a szerzők fotója) (a). A szikla összetört részének rekonstrukciója után (b) a d lenyomatot az érintkezés paraméterezésére használják (c).
Olvasási idő: 2 perc

Lebillenhet-e a 360 tonnás ingókő-látványosság? Ezt a valós problémát vizsgálták háromdimenziós pontfelhő segítségével a HUN-REN–BME kutatócsoportjának munkatársai.

A spanyolországi Pena do Equilibrio nevű, tekintélyes súlyú ingókő stabilitását a HUN-REN–BME Morfodinamika Kutatócsoport munkatársai és spanyol kollégáik vizsgálták. A vizsgálat egyik érdekessége, hogy a kutatók azonosítottak egy olyan mozgatási pályát, amelynek mentén hat erős férfi képes lenne lebillenteni a sziklát.

A spanyolországi Pontevedra tartományban lévő gránittömb kedvelt turisztikai látványosság. Ezért is fontos tudni, mennyire biztonságos a közelében tartózkodni, ugyanakkor ennek számszerűsítése nem könnyű feladat. Domokos Gábor, a HUN-REN–BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője elmondta, hogy egyfajta „távgyógyítással” elemezték a szikla stabilitását, ami a geológiában ritkaságnak számít. Mindez azt jelentette, hogy a spanyol kollégák beszkennelték a gránittömböt, a magyar kutatók pedig itthon végezték el a számításokat.

A vizsgálat központi kérdése az egyensúly és a stabilitás volt.

De ebből a szempontból egy szkennelt pontfelhő csak áttételes információkat tartalmaz. A mostani projekt központi témája éppen az volt, hogyan lehet ilyen pontfelhőkből megbízható információkat kinyerni. A magyar kutatóknak az utóbbi évek során igen komoly matematikai eszköztárat, algoritmusokat és szoftvert kellett fejleszteni ahhoz, hogy gyakorlati feladatokat megbízhatóan megoldó eszköz legyen a kezükben. Ilyen szoftver a világon máshol még nem működik, ez is közrejátszhatott abban, hogy

a tanulmány elnyerte a rangos Rock Mechanics and Rock Engineering Giovanni Barla díját, melyet minden évben a három legjobb publikáció kap meg.

A cikk vezető szerzője Ludmány Balázs, aki rövidesen PhD disszertációját védi a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karon. (Az egyik témavezetője Domokos Gábor, a már említett kutatócsoport vezetője.) A mechanikai vizsgálatok szempontjából Sipos András Árpád, az MTA doktora a meghatározó szerző, aki a HUN-REN kutatócsoport mellett a BME Építészmérnöki Kar Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszékén dolgozik.

Domokos Gábor szerint, azon túl, hogy látatlanban, csak a pontfelhőből dolgoztak, olyan kérdéseket is feltettek, amelyekkel korábban a spanyol szakemberek nem foglalkoztak. Egy ilyen kőtömb ugyanis sokféleképpen mozoghat. Legurulhat, lecsúszhat, de például meg lehet próbálni elfordítani egy, az alátámasztásra merőleges, tengely mentén is. A magyar kutatók az esetleges földrengések hatását is megvizsgálták. Ez alapján világossá vált, hogy a régióban tapasztalható átlagos erejű földrengés biztosan nem lökné le a helyéről a spanyolországi Pena do Equilibrio ingókő képződményt. Ám a környéken történelmileg valaha mért legerősebb rengés valószínűleg már igen. Azért csak valószínűleg, mert a rengés nagysága ugyan tudható, de az iránya bizonytalan. Abból pedig, hogy a 360 tonnás gránit még mindig a helyén van, a kutatók arra is köveztethetnek, hogy az elmúlt néhány száz évben legfeljebb milyen erősségű földrengések voltak a területen.

Ennél sokkal meglepőbb azonban az, hogy sikerült egy olyan mozgáspályát találnunk, amely mentén mindössze hat izmos férfi együttes erőkifejtése lebillenthetné a helyéről a követ. Ez az eredmény pedig már alapvetően befolyásolhatja a sziklatömb körüli biztonsági intézkedéseket. Azaz a kutatás egyértelmű haszna, hogy valószínűleg el tudunk kerülni egy esetleges balesetet” – foglalta össze a tanulmány eredményeit Domokos Gábor.

A  HUN-REN-BME Morfodinamika Kutatócsoport sok geológiai és geofizikai problémával foglalkozott eddig. Számos kutatást készítettek már például a NASA számára, de ennyire gyakorlati, ipari alkalmazás-közeli feladatuk még nem volt. 

A tanulmány egy másik haszna, hogy a kövek, kavicsok formájából miként lehet következtetni például az egykori marsi folyók tulajdonságaira, azok hosszára vagy éppen az aszteroidák tulajdonságaira.

Nagy nehézség viszont, hogy a NASA-tól ma még nem érkeznek háromdimenziós adatok. Földi körülmények között viszont számtalan háromdimenziós ponthalmazt lehet előállítani a különféle kőzetformákról, s ezeket az űrbeli kétdimenziós adatokkal összevetve további következtetéseket lehet levonni a nem földi geológiai alakzatokkal kapcsolatban. Ebben az összevetésben is sokat segíthet a magyar kutatók által kifejlesztett világszínvonalú szoftver.



Previous A hazai vizekben elvesztett horgászeszközök
Next ProSuli, tanároknak szóló pályázat

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

13 − 3 =