800 éve adták ki az Aranybullát, mely nem csak a kor emberére volt nagy hatással, hanem sok száz évre előre meghatározta a magyar jogállamiságot.

Az Aranybulla kiadásának éve, azaz 1222 sokunk számára ismerős lehet korábbi tanulmányaikból, viszont azzal feltehetőleg kevesen vannak tisztában, miért volt annyira jelentőségteljes akkor, a középkor derekán. Ez volt az első olyan dokumentum történelmünk során, amely oklevél formájába rögzítette a királyi kiváltságjogokat. Ahhoz, hogy jelentőségét megértsük, először át kell tekintenünk az Aranybulla kiadását megelőző történelmi eseményeket.

Az Aranybulla történeti háttere

A dokumentumot először II. András magyar király bocsátotta ki. Ez 31 pontban foglalta össze az uralkodó kötelezettségeit a magyar rendek felé és emellett a nemesség jogait is rögzítette. Az Aranybulla története egészen egy testvérviszályig vezethető vissza. III. Béla király 1196-ban bekövetkezett halála után az akkori öröklési rend szerint idősebb fia Imre került Magyarország trónjára, viszont ebbe a fiatalabb testvér András nem törődött bele. András hívei befolyására 1197-ben fegyverrel támadt bátyára annak érdekében, hogy kikényszerítse a hatalom megosztását, mely sikerült is neki. Megkapta a dalmát-horvát hercegi címet. A területek felett királyként uralkodott, adót szedett és pénzt veretett. Viszont nem érte be ennyivel és újabb támadást indított testvére ellen, amiben alul maradt, így kénytelen volt elmenekülni. Majd ezt követően több kisebb viszály ellenére a haldokló Imre Andrást bízta meg fia gyámságával és kinevezte őt az ország kormányzójává. Ennek értelmében, Imre halálát követően a korona egyenesen Andrásra szállt.

Az oklevél kiadását övező elméletek

A korábbi történészi álláspontok úgy tartják, hogy II. András a hatalom átvétele után új gazdaságpolitikába kezdett és felesége merániai Gertrúd híveinek érdekeit helyezte előtrébe a magyar nemesség érdekeivel szemben. A nagymértékű állami birtokok és tisztségek adományozása és ezek javarészt német kézbe kerülése sértette a magyar rendek érdekeit, mely nem tetszést váltott ki Ez a nagyfokú elégedetlenség, illetve a lázadások vezettek az oklevél kiadásához. Viszont, a mai kutatások eredményei erre az elméletre rácáfolnak. Az új vizsgálódás azt támasztja alá, hogy II. András feltett szándéka volt egy olyan oklevél kiadása, amely központosítja a királyi hatalmat és megbízható személyeket helyez kulcspozícióba. Ebből a szempontból az Aranybulla kiadása nem a lázongó nemesség követeléseinek céljából történt, hanem a király önös érdekéből, a saját érdekeit szolgálva.

Az aranypecsét jelentősége

Ha az Aranybullára gondolunk, sokunknak maga a dokumentum jut eszünkbe, viszont ez egy tévedés, ugyanis nem az oklevelet nevezzük így, hanem a rajta lévő arany függőpecsétet, mely az Aranybulla leglátványosabb eleme. Ez a pecsét mind a két oldalán mintát visel, melynek előlapján maga II. András látható a trónon ülve, nyitott liliomos koronában. Jobbjában a liliomos végű jogart, balján a keresztes almát tartva, körülötte a Hold és a Nap jelképe az univerzumot szimbolizálva. Az érem ezen oldalán lévő felirat a magyar király hatásköre alá tartozó területeket is megjeleníti. „András, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics és Ladoméria királya.” A pecsét hátlapján egy címer található, mely először húsz évvel az oklevél kiadása előtt, 1002-ben jelent meg, majd a későbbiekben II. András aranybullás oklevelein tűnt fel újra. Valószínűsíthető, hogy édesapjától, III. Bélától ered, melyre a hátoldalán lévő felirat utal. „II. András, III. Béla király fiának pecsétje.”

Díszes megjelenése ellenére sokkal fontosabbak az okelvélben rögzített intézkedések

Az oklevél szükségszerűsége vitathatatlan. Kitér azokra az intézkedésekre, amik a nemesség jogait sértették II. András trónra kerülése után. Megoldást kínál az örökösödés problémájára abban az esetben, ha a szerviensek fiú utód nélkül halnának meg. Rögzíti a katonáskodási kötelezettséget, melynek értelmében a külföldi hadkötelezettség csak abban az esetben kötelező, ha az a haza megvédésének céljául szolgál. Többek között rögzíti az adózásra vonatkozó feltételeket és kitér külön az egyházra vonatkozó adózási szabályokra is. Írásba foglalta a sérelmek előadására alkalmas évenkénti törvénylátó napok megszervezését és lefektette a nádor országos bíráskodó jogkörét. Az oklevélben foglaltak közül mégis az utolsó, a 31. pont vált a leghíresebbé. Ezt nevezzük ellenállási záradéknak, amely arra nyújt biztosítékot a nemesség számára, hogy ha az uralkodó vagy utódai nem tartják be az oklevélben foglaltakat, akkor a világi és egyházi méltóságok a hűtlenség vétke nélkül ellen állhatnak az uralkodónak.

Aranybulla jelentősége ma, a 21. században.

Az bizonyos, hogy az Aranybulla korszakalkotónak számított a középkori Magyarországon. A magyar jogfejlődés egyik fontos állomásának tekinthetjük. Az oklevél intézkedéseinek hatására az Árpád-kori jogrendszer átalakulásnak indult, korszerűsödött. Azzal, hogy lefektette a kötelezettségek és kiváltságok szabályozását lefektette a rendi társadalom alapjait, vagyis a hasonló jogokkal rendelkező társadalmi csoportok elkülönítésén alapuló berendezkedés jogi alapját. Mivel a sérelmek előadására helyet és időt biztosított, ez az első lépést jelentette az országgyűlés kialakulásának. Egy olyan politikai rendszer létrejöttében, amelyben ma is élünk.