Foci-vb tudományosan, igazságosabban?


Foci-vb tudományosan, igazságosabban?
Olvasási idő: 3 perc

Magyar kutatók módszere segíthetne abban, hogy könnyebben ott leegyen Magyarország a 2026-os foci-vébén.

A 2026-os labdarúgó-világbajnokság új lehetőségeket adna számunkra és az amerikai szövetségek is több helyet érdemelnének. Ha azzal az igazságosabb módszerrel osztanák ki a foci vb-részvételi kvótákat, amelyet Csató László, a HUN-REN SZTAKI tudományos munkatársa szerzőtársaival közösen dolgozott ki.

Lassan már fél szemmel a 2026-os foci-vébé felé sandíthatunk, aminek legfőbb érdekessége, hogy:

  • ez lesz az első olyan világbajnokság, amelyen 48 csapat vesz részt;
  • ez lesz az első olyan esemény, amelynek 3 ország (Egyesült Államok, Kanada és Mexikó) lesz a házigazdája;
  • 16 városban lesznek a mérkőzések;
  • valamint ez lesz az első olyan vb, amelyen biztosan ott lesz egy nemzeti válogatott az óceániai térségből.

A világbajnoki selejtezőket a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) hat konföderációja önállóan rendezi, a csapatok többsége anélkül jut ki a foci-vébére, hogy játszana más földrajzi zónában elhelyezkedő országokkal. Csató László, a HUN-REN SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium Operációkutatás és Döntési Rendszerek Kutatócsoportjának tudományos munkatársa – szerzőtársaival, Kiss László Marcell-lel (Corvinus) és Szádoczki Zsomborral (SZTAKI, Corvinus) közösen – egy, a konföderációk múltbeli teljesítményének összehasonlításán alapuló megközelítést javasolt a kvótaelosztás igazságosságának biztosítására.

Ez a magyar származású amerikai fizikus, Élő Árpád rendszerén alapuló módszer. Ezt használja 2018 óta a FIFA is a nemzeti válogatottak hivatalos világranglistájának összeállításához. A világranglista egyik legfontosabb szerepe, hogy ennek segítségével emelik ki a csapatokat a nagyobb tornákon és a selejtezőkben.

Lassan már fél szemmel a 2026-os foci-vébé felé sandíthatunk, aminek legfőbb érdekessége, hogy:

A szerzők ezt a módszert terjesztették ki a konföderációk összehasonlítására, azonban az elsőre egyszerűnek tűnő általánosítás számos kihívással járt. Egyrészt dönteni kellett a frissítés gyakoriságáról. Ugyanis egy válogatott sem játszhat ugyanazon a napon, vagy akár ugyanabban az időpontban egynél több mérkőzést, miközben egy kontinens csapataira ez a feltétel már nem teljesül. Az is kérdéses, vajon a legjobb csapatok teljesítménye mennyire legyen meghatározó. Például Dél-Amerika több kvótát kaphat-e akkor, ha a kezdetek óta állandó résztvevőnek számító Brazília jobban szerepel. Szintén problémát jelenthet, mely mérkőzéseket vegyék figyelembe. Hiszen a különböző földrajzi régiók országai csak a világbajnokságokon és azok pótselejtezőin játszanak egymás ellen tétmérkőzéseket. Ráadásul egyes meccsek olykor már nem is bírnak komoly téttel. Emiatt különböző modellváltozatokat mutattak be az Élő-pontszámok frissítési gyakorisága, a minta hossza és a kiemelt csapatok halmazának megválasztása szerint.

Számításaik alapján a jelenleginél több európai és dél-amerikai csapatnak kellene részt vennie a 48 csapatos világbajnokságon. A 2026-as foci vébén 16 európai, valamint 12 észak-közép- és dél-amerikai csapat vehet részt.

A CONCACAF zóna (Észak- és Közép-Amerika, valamint a Karib-térség tartozik ide) is több kvótát érdemelne, mint az ázsiai szövetség (AFC). 2026-ban azonban 8,33 ázsiai kvóta lesz a 6,67 CONCACAF-kvótával szemben (a törtszámok a pótselejtezős helyekből adódnak). Nem csak a kvótarendszer igazságtalan a 48 csapatos világbajnokságnál, hanem a döntő lebonyolítása is. Csató László kiemelte, kutatóként a 2 hatványait jobban szeretik, mert akkor egyértelműbb a továbbjutók kiléte (24 csapatnál a 8 darab négycsapatos csoportból az első 2 válogatott jut tovább). A 48 csapatos lebonyolításnál – a mostani 24 csapatos Eb-hez hasonlóan – a legjobb harmadikok is versenyben maradnak (a 12 csoportból a 8 legjobb jutna tovább), ami számos problémát vet fel. Például pár nappal később derül csak ki, hogy egy csapat továbbjut-e (ahogy az a magyar válogatott esetében történt a mostani Európa-bajnokságon). Vagy, hogy egy csoportelső egy csoportmásodikkal, vagy egy csoportharmadikkal mérkőzik-e meg a legjobb 32 (az Eb-n a legjobb 16) között.

„Ehhez kapcsolódik még egy érdekesség. A 2016-os és a 2020-as (a Covid miatt 2021-ben rendezték meg) labdarúgó-Európa-bajnokság között változtattak az előbb említett rendszeren” – mondta Csató László. „A hat csoportot ugyanis nem lehet azonosan kezelni. Például bizonyos csoportelsők csoportmásodikokkal, mások viszont harmadik helyezettekkel játszanak. 2016-ban ez még nagyon egyenlőtlenül oszlott el. Akkor a házigazda Franciaország csoportja (az A jelű) volt a legjobb és az E jelű a legrosszabb kvartett. A 2020-as (és 2024-es) Eb-re ezen, egy francia matematikus, Julien Guyon javaslatára már változtattak, igazságosabb lett” – tette hozzá a SZTAKI kutatója.

A BL mint követendő példa VS „kontinensszédelgő” országok

Ahogy a világbajnokság, úgy a Bajnokok Ligája lebonyolítási rendszere is megváltozik a következő kiírástól. Az UEFA-nál ugyanakkor egy objektív mutatók alapján készített rangsor dönti el, mely nemzet hány csapattal vághat neki a versenysorozatnak. Azaz nem ad hoc módon, sportpolitikai lobbik alapján engednek teret egyes térségeknek, mint a FIFA-nál. Így, a kutatók szerint, amellett kellene érvelni, hogy a foci világbajnokságon is hasonlóan objektív rendszert használjanak, és legalább a helyek egy részét teljesítményalapon osszák ki.

A világbajnoki selejtezők további érdekessége, hogy nincs egyértelműen rögzítve, melyik ország melyik konföderációhoz tartozik. Erre legjobb példaként Ausztráliát hozta, amely jelenleg az ázsiai szövetségben versenyez, de 2006 előtt még az óceániaiban szerepelt. Utóbbi térségből egy pótselejtező sikeres megvívása után lett volna lehetőségük kijutni a következő világbajnokságokra, több alkalommal egy viszonylag erős dél-amerikai válogatotton keresztül.

„Azonban ez sokkal nehezebb feladat volt számukra, mint ázsiai országként bekerülni a legjobb 4 vagy 5 csapat közé, és egyenes ágon kijutni” – tette hozzá Csató László.

A kutató korábban készített egy erre vonatkozó szimulációt is. Ebből kiderült, az ázsiai régióban történő indulásnak köszönhetően több mint 60 százalékkal nőtt annak a valószínűsége, hogy a 2018-as vb-re kijuthasson Ausztrália. Csató László szerint a kontinensek közötti igazságos kvótaelosztás azért is fontos, mert enélkül megnőhet annak az esélye, hogy egyes országok kontinenst váltsanak a könnyebb kijutás reményében.



Previous Figyelmi vakság
Next Száraz levegő, légszárazság, aszály, mik ezek?

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

18 − 3 =