Amit biztosan nem tudott eddig 1848. március 15-éről


Amit biztosan nem tudott eddig - 1848. március 15.
Olvasási idő: 2 perc

Gyerekkorunk óta ezerszer hallottuk már, mi történt a március 15-ei, mégis akadnak olyan érdekességek, melyeket még a történelemkönyvek sem említenek. Ezekből állítottunk össze egy kis csokrot.

Tudta-e, hogy Petőfi Jókaival bérelt közös lakást a mai Dohány utcában?
Sajnos az épület ma már nem látható, mert az idők folyamán lebontották. Itt írták meg a sajtó felszabadításának menetrendjét is.

Tudta-e, hogy a menetrend megírásánál jelen volt Vasvári Pál is, aki végig Petőfi tőrös botjával hadonászott?
A nagy lendülettől a bot szuronya kirepült és beleállt az ajtófélfába. Petőfi ezt jó jelnek vette, mivel a szurony hegye Bécs felé mutatott.

Tudta-e, hogy, amit ma Pilvax kávéháznak ismerünk, Petőfiék idejében Fillinger néven volt ismert?
Fillinger János volt ugyanis a helyiség bérlője. A kávéházat azóta már átépítették, csak egyik helységében próbálnak emléket állítani a történelmi eseménynek.

Tudta-e, hogy a 12 pontot először Sükei Károly költő olvasta fel a tömegnek?
A költő dadogása, a havas eső és a hideg ellenére a tömeg annyira fellelkesült, hogy mikor az emberek közt megbúvó titkosrendőr el akarta vitetni a költőt, a forradalmárok megakadályozták azt.

Tudta-e, hogy Jókai Mór tartotta szóval a tömegeket, míg Petőfiék a Landerer nyomdában a 12 pontot és a Nemzeti dalt nyomtatták ki?
Az író nagyon aggódott, hogy a sokaságban valakinek a szeme megsérülhet a nyitott esernyők tömkelegétől, ezért megkérte az embereket, hogy mindenki csukja be az esernyőket, melyet a több mint 5000 főre duzzadt tömeg egy pillanat alatt teljesített.

Tudta-e, hogy amikor Petőfi a Nemzeti Múzeumnál elszavalta a Nemzeti dalt, a pillanat ünnepélyességét tehenek tették tönkre?
A vásárosok ugyanis errefele hajtották állataikat a József napi-vásárra és mivel a múzeum kerítése még csak félig épült fel, a teheneknek így szabad bejárásuk volt a kertbe.

Tudta-e, hogy miután Táncsics Mihályt kiszabadították a cellájából, úgy elaludt, hogy még felébreszteni sem tudták?
Így mikor a tömeg a Nemzeti Színházban Táncsicsot várja, Jókai kénytelen megmenteni a helyzetet úgy, hogy ő maga lép a nézők elé, hogy elmondja Táncsics történetét.

Petőfi Sándor így emlékezett vissza erre a napra: „Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történetben. Események folytatásának ez közönséges volna, kétségkívül, de tekintve annak, ami volt, kezdetnek: nagyszerű, dicső. Nehezebb a gyermeknek az első lépést megtennie, mint mérföldeket gyalogolni a meglett embernek.”



Previous Zenei tulajdonságaik vannak Stonehenge köveinek
Next Megdöbbentő méretű a tobzoskák illegális kereskedelme

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

15 − 3 =