75 ezer hallgató került be felsőoktatási intézményekbe


75 ezer hallgató került be felsőoktatási intézményekbe
Olvasási idő: 3 perc

Közel 75 ezer hallgató nyert felvételt valamilyen felsőoktatási intézménybe az általános felvételi eljárás során.

75 ezer hallgató került be felsőoktatási intézményekbeAz összes jelentkező 67,1 százaléka bekerült valamelyik intézménybe. Palkovics László oktatási államtitkár kifejtette: a 111 219 jelentkezőből felvett 74 652 hallgató közül állami ösztöndíjas képzésben 57 111-en (41 szakon) kezdhetik meg tanulmányaikat, míg költségtérítéses formában 17 541-en tanulhatnak majd. Alapképzésre 47 026, mesterképzésre 13 195, osztatlan képzésre 6793, felsőoktatási szakképzésre 7638 hallgató nyert felvételt.

Mind az általános, mind a keresztféléves eljárásban felvettek száma emelkedett az állami ösztöndíjas képzésekben. Alap- és osztatlan képzésben a legtöbben (17,6 százalék) gazdaságtudományi képzésre kerültek be, ezt követi a műszaki terület (15,9 százalék), a pedagógusképzés (12,8 százalék), az informatika (8,9 százalék), és az orvos- és egészségtudomány (8,1 százalék). Mesterképzéseknél első helyen a pedagógusképzés áll (20,9 százalék), utána jönnek a gazdaságtudományok (18,9 százalék), és a bölcsészettudomány (15,6 százalék), majd a műszaki terület (13,9 százalék).

Míg a természettudományos területen enyhe növekedés látható, az agrár területen nem csökkent, de nem is nőtt a bekerült hallgatók száma, így ezen a területen az államtitkár szerint még sok a feladat, hogy az agrár szakmát máshogy pozicionálják.

Bár az érettségizők száma évek óta csökken, ez az érettségiző felvettek számában nem jelentkezik, mert az konstansnak tekinthető. A legnépszerűbb felsőoktatási intézmény az ELTE (8278 hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben), amelyet a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ. Negyedik helyen a Debreceni Egyetem áll, utána a Pécsi Tudományegyetem jön.

75 ezer hallgató került be felsőoktatási intézményekbeA legtöbb jelentkezőt felvett képzés a mérnökinformatikus, a gépészmérnöki és a programtervező informatikus volt, amelyet a villamosmérnöki és általános orvosi képzés követett.

Képzési területenként nézve a bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, műszaki áll az első három helyen. A legtöbb jelentkezőt felvett szak a pszichológia, vezetés és szervezés, nemzetközi tanulmányok voltak.

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodás és menedzsment szakára 448, a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakra 460 pont volt a határ. A pénzügy-számvitel szakra 450 pontot kellett elérni. A Budapesti Gazdasági Egyetemen a turizmus és vendéglátás szakon 428 pont volt a határ, míg a nemzetközi gazdálkodás szakhoz 460, a nemzetközi tanulmányok szakhoz 466 pontra volt szükség.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 370 pont kellett a felvételhez a mérnökinformatikus, 341 pont az építészmérnöki, 350 pedig a villamosmérnöki képzésre. A mechatronikai mérnök szakon 458 pontot kellet elérni. A nemzetközi gazdálkodás képzésre 460 ponttal vették fel a hallgatókat.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen idén szükséges legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt annak kellett elérnie, aki biológia-fizika szakos tanárnak kíván tanulni. A kommunikáció és médiatudomány szakra 456 pontra volt szükség. A jogász képzésben 460, a nemzetközi tanulmányok szakon 466, anglisztika szakon 418, pszichológián 446 pont kellett a bekerüléshez. A biológia szakon 363, földrajzon 321, gyógypedagógián 399, óvodapedagógus szakon 300 pontot kellett hozni.

A Semmeweis Egyetemen az általános orvos képzésnél 441 pont volt a határ, a győri Szent István Egyetemen gazdálkodás és menedzsment szakon 458 pontot, építészmérnöki szakon 305 pontot kellett elérni.

75 ezer hallgató került be felsőoktatási intézményekbeA Debreceni Egyetemen az általános orvosi képzéshez 425, a jogászhoz, a kereskedelem és marketing és nemzetközi gazdálkodás szakokhoz 460 pontot kellett legalább elérni.

Az Eszterházy Károly Főiskolán az emberi erőforrások szakon 461 pont volt határ.

A Miskolci Egyetemen anyagmérnöki képzésre és gépészmérnöki képzésre már 280 ponttal be lehetett kerülni, az angol nyelvű kereskedelem és marketing szakon 456 pont kellett.

A Szegedi Tudományegyetemen jogász képzésen 465, nemzetközi tanulmányok szakon 467 pont volt a határ.

A Pécsi Tudományegyetemen kommunikáció és médiatudomány szakon 478, nemzetközi tanulmányok szakon 466, politológia szakon 428, pszichológia szakon 426 pontra volt szükség a bekerüléshez.

A győri központú Széchenyi István Egyetemen a gazdálkodási és menedzsment szakra 458 ponttal, az építészmérnökire 305 ponttal lehet bekerülni.

A Károli Gáspár Református Egyetemen pszichológia szakon 436 pontot, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kommunikáció és médiatudomány szakon 479, nemzetközi tanulmányok szakon 470, pszichológia szakon 435, jogász szakon 460 pontot kellett elérni.

Akit nem vettek fel, azoknak a pótfelvételit július 28-án hirdették meg. A jelentkezési határidő augusztus 7-e, a ponthatárokat augusztus 25-én hozzák nyilvánosságra. A pótfelvételi során egyetlen helyre, kizárólag elektronikus úton lehet kérelmet beadni, és költségtérítéses helyek állnak rendelkezésre. Kivételt ez alól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és magyar intézmények határon túli képzései jelentenek.



Previous Egy orangután utánozza az emberi beszédet
Next A himalájai templomok földrengésekről mesélnek

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

három × öt =