Új diagnosztikai lehetőség a mesterséges megtermékenyítésben


Mesterséges megtermékenyítés - Kovács L. Gábor és kutatótársai új diagnosztikai módszere jóval pontosabb előrejelzést ad, nem jár kockázattal az embriókra.
Olvasási idő: 1 perc

Kovács L. Gábor és kutatótársai új diagnosztikai módszere az eddigieknél jóval pontosabb előrejelzést ad, ráadásul nem jár kockázattal az embriókra nézve.

A mesterséges megtermékenyítés során mindig komoly kérdés, hogy mely embrióknak van a legtöbb esélyük arra, hogy az anyaméhben fejlődésnek induljanak. A mesterséges megtermékenyítés talán legalapvetőbb orvosetikai kérdése annak eldöntése, hogy a megfogant embriók közül melyeket ültessék be az anya méhébe. Az egyik vizsgálati eljárás során a néhány sejtes embrióból még az édesanyába történő beültetés előtt egyetlen sejtet kiemelnek, és azon részletes genetikai elemzéseket végeznek – így akár súlyos örökletes betegségek is kizárhatók. Ez az eljárás azonban szintén elvezet az orvostudomány etikai határaiig, hiszen a mintavételnek kockázatai is vannak.

Kovács L. Gábor és kutatótársai pécsi laboratóriumaikban másik módszert választottak. A mesterségesen megtermékenyített embriók folyadékkörnyezetét vizsgálják a modern genetika, molekuláris diagnosztika, mikrochip-technológia és fehérje-, illetve nanokémia módszereivel. Ez a tápfolyadék az embrió anyaméhbe történő beültetését követően életet nem hordoz, feleslegessé válik, és az eljárás során egyszerűen eldobnák.

A tápfolyadék-diagnosztikai eljárások alapja az, hogy az alatt a néhány nap alatt, amíg az embrió a tápfolyadékban él, mikronyomokat hagy a környezetében. Ezek egyike-másika értékesen egészítheti ki a manapság rutinszerűen alkalmazott mikroszkopikus vizsgálatokat. E diagnosztikai módszerek kivitelezése rövid időt vesz igénybe, így közvetlenül az embrió beültetése előtt elvégezhető a vizsgálat. Hosszú távon a Pécsi Tudományegyetem kutatói által szabadalmaztatott új diagnosztikai eljárások a manapság rutinszerűen elérhető 30%-os eredményesség helyett akár 50%-ra is emelhetik a beültetés sikerességét.

 

Fotó: MTA Kommunikáció – Szigeti Tamás



Previous Magyarország környezeti állapota
Next Nagyobb magtömeg, kisebb elterjedés?

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.