Bizonyított a Kordylewski-porholdak létezése


Bizonyított a Kordylewski-porholdak létezése
A Föld-Hold rendszer L4 és L5 Lagrange-pontja körül képalkotó asztropolarimetriával észlelt Kordylewski-féle porholdak (KPH) égi geometriája, valamint p lineáris polarizációfokának és α polarizációszögének mintázatai a Hold keringési síkjában. Az L4 és L5 pontok helyét kék pontok jelölik. Az α-mintázatokon a fehér pálcikák a helyi polarizációirányt mutatják. A sárga szórási síkra merőleges irányt a fehér egyenes szemlélteti. A porholdak főbb foltjainak körvonalát piros, illetve fehér zárt görbék jelzik a p- és α-mintázatokon.
Olvasási idő: 2 perc

Előrelépés történt a rejtélyes Kordylewski-porhold vizsgálatában.

Mivel Horváth Gábor asztropolarimetriai kutatócsoportja (Slíz-Balogh Judit, Mádai Attila, Sári Pál, Barta András és Horváth Gábor) ismét észlelte a Föld-Hold rendszer L4 és L5 Lagrange-pontjainak gravitációs csapdázóképességét, végképp bizonyított a bolygóközi porból összegyűlt Kordylewski-porholdak létezése.

Egy közös tömegközéppont körül keringő égitestpár gravitációs terében 5 pont van, ahova, ha megfelelő kezdősebességgel, egy harmadik testet helyezünk, akkor az az égitestpárral azonos szögsebességgel együtt kering. Mindeközben pedig nem módosul a relatív pozíciója. Megfelelő tömegarányok mellett (a felfedező Lagrange-ról elnevezett) az L4 és L5 pontok stabilak. Vagyis csapdába tudják ejteni a nem túl nagy sebességgel közeledő bolygóközi port vagy aszteroidát. Ez jellemezheti a Föld-Hold rendszert is.

A fentiek tényében Kazimierz Kordylewski lengyel csillagász, majd őt követve többen mások, a Föld-Hold rendszer L4 és L5 pontjainál esetleg fölgyülemlett porhalmazt kezdte keresni. A több évtizedes vadászat során néhányan észlelték, mások viszont nem tudták kimutatni a porholdat az említett pontok közelében. Így vált a csillagászközösség egy része szkeptikussá. Szerintük a Kordylewski-porholdak létezhetnek, de az L4 és L5 pontok elméleti stabilitását (vagyis a Föld és Hold mindkét pont környéki együttes gravitációs csapdázóképességét) a Nap megzavarhatja.

Viszont 2017. augusztus 17. és 18. éjjelén ELTE-s kutatóknak két egymást követő alkalommal sikerült mérniük az L5 pont körüli Kordylewski-porhold lineáris polarizációs mintázatát.

A képalkotó polariméterrel ellátott, nagylátószögű csillagászati távcsővel való észlelés nagy nemzetközi visszhangot váltott ki. A polarimetriával feltárt polarizációs mintázat bizonyította, hogy az észlelt igen gyenge poláros fény nem a Föld légkörén, hanem két távolabbi égitesten, a Kordylewski-porholdakon szóródott. Eztt a porhold keletkezésének és szerkezetének, azaz részecskesűrűség-eloszlásának számítógépes modellezésével nyert eredmények is megerősítettek.

Egyértelmű, hogy az eredmény a kutatók munkáját és lelkesedését is felpörgette. (A polarimetriai mérések a csoport egyik csillagász tagja, Slíz-Balogh Judit badacsonytördemici magánobszervatóriumában zajlottak.) Így a kutatók 2021. október 31-én éjjel harmadszorra észlelték az L5 pontnál a Kordylewski-porholdat, 2022. július 3. éjszakáján pedig első alkalommal az L4 pont körüli porholdat.

Ezek az észlelések végképp eloszlatják a Föld és Hold L4 és L5 pontjainál kialakult Kordylewski-porholdak létezése körüli bizonytalanságot. Illetve utat nyithatnak a stabil Lagrange-pontok felhasználásának az űr meghódításában. Ennek a hatásnak ugyanis fontos szerepe lehet az alkalmas űrhajók, műholdak és űrtávcsövek minimális energiabefektetésű állomásoztatásában. De többek szerint ide lőhetjük az üvegházhatást okozó fölösleges széndioxidot is, miután a Föld légköréből kivontuk és lefagyasztottuk.

A kutatók hamarosan a namíbiai sivatagban, az ISABIS Astro Lodge asztrofarmján fogják vizsgálni a jelenséget. Ehhez már fel is építettek egy hordozható, nagylátószögű, polarizációs távcsövet.

Azért, mert a csillagászati polarimetriával végzett kutatások, a hazánkra jellemző kedvezőtlen asztroklíma miatt, nagyon nehezen végezhetők el. Magyarországon korlátozott a csillagászati fényszennyezésmentes helyek száma is. Egy éven belül csak közel tíz olyan éjszaka lehet, amikor a felhőtlen égbolt kedvezően aeroszolszegény. Illetve a Föld-Hold rendszer L4 vagy L5 Lagrange-pontja a holdmentes égbolton tartózkodik.



Previous Komondor – szuperszámítógép a Debreceni Egyetem Kassai úti campus-án
Next A Magyar költészet napja és a Himnusz

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

tizenkettő − 9 =