ELTE-s kutatók igazolták a Kordylewski-porhold létezését


A Hold és a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontjának elhelyezkedése a Hold pályasíkjában 2017. augusztus 19-én 01:14:15 csillagászati időben 87.3o fázisszög mellett. A Föld és Hold kivételével a relatív távolságok és átmérők nem méretarányosak. A Nap irányát egy nyíl jelzi.
A Hold és a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontjának elhelyezkedése a Hold pályasíkjában 2017. augusztus 19-én 01:14:15 csillagászati időben 87.3o fázisszög mellett. A Föld és Hold kivételével a relatív távolságok és átmérők nem méretarányosak. A Nap irányát egy nyíl jelzi.

ELTE-s kutatók csillagászati polarimetriával igazolták a régóta vitatott Kordylewski-porhold létezését.

Egy képalkotó polariméterrel fölszerelt földi távcsővel ELTE-s kutatók (Slíz Judit, Barta András és Horváth Gábor) most új, polarizációs bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére. A magyar kutatók úgy vélik, hogy a porhold polarimetriai észlelése rehabilitálja Kordylewski méltatlanul elfeledett és sokak által megkérdőjelezett 1961-es úttörő fotometriai megfigyelését.

Mi a Kordylewski-porhold?

A közös tömegközéppontjuk körül keringő két nagy égitest gravitációs mezőjében Euler 1767-ben fedezett föl három (L1, L2, L3), Lagrange pedig 1772-ben további két olyan egyensúlyi pontot (L4, L5), amelyikbe egy harmadik kis testet helyezve, az a két égitesttel szinkronban együtt keringve nem változtatja meg relatív helyét. Csillagászok több ezer kis égitestet találtak a Nap-Jupiter, Nap-Mars, Nap-Neptunusz kettős rendszerek L4 és L5 Lagrange-féle egyensúlyi pontjaiban. Amióta 1961-ben Kazimierz Kordylewski lengyel csillagász két fényes foltot észlelt a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja környékén, azóta e képződményt Kordylewski-porholdnak hívják.

Sok csillagász azonban kétségbe vonta e porhold létét, mondván, ha össze is gyűlne ott bolygóközi anyag, akkor a Nap, a napszél és a többi bolygó gravitációs hatása gyorsan kisöpörné onnan.

Egy képalkotó polariméterrel fölszerelt földi távcsővel ELTE-s kutatók új, polarizációs bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére. Miután a földi légkör zavaró hatásainak tulajdonítható minden lehetséges műterméket kizártak, a mért polarizációs mintázatok sajátságai egyedül az L5 pont körüli, bolygóközi részecskéken szóródó polarizált napfénynek voltak tulajdoníthatók. A Kordylewski-porhold most észlelt polarizációs jeleiből kiolvasható égi struktúra létét a Föld-Hold rendszer L5 pontja környékének számítógépes modellezésével kapott részecskeeloszlás hasonló szerkezete is alátámasztja.

A Hold és a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontjának elhelyezkedése a Hold pályasíkjában 2017. augusztus 19-én 01:14:15 csillagászati időben 87.3o fázisszög mellett. A Föld és Hold kivételével a relatív távolságok és átmérők nem méretarányosak. A Nap irányát egy nyíl jelzi.
A Hold és a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontjának elhelyezkedése a Hold pályasíkjában 2017. augusztus 19-én 01:14:15 csillagászati időben 87.3o fázisszög mellett. A Föld és Hold kivételével a relatív távolságok és átmérők nem méretarányosak. A Nap irányát egy nyíl jelzi.

 



Previous Rendhagyó fizikaóra bejelentkezési lehetőség
Next Mérnökképzés önvezető járművek fejlesztésére

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.