Óriás énekeskabóca, az év rovara


Óriás énekeskabóca, az év rovara
Olvasási idő: 2 perc

A tengerparti hangulat egyik állandó háttérzaja a kabócák sokak által ismert hangadása, amit néha a hazai domb- és hegyvidéki tájakon is hallhatunk a melegebb nyári napokon.

Az év rovarának megválasztott óriás énekeskabóca küllemével és zenéjével egyaránt kiérdemli a figyelemreméltó jelzőt. Dr. Mezőfi László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézetének egyetemi adjunktusa jól ismeri ezt az őshonos, természetvédelmi oltalom alatt álló fajt.

Tájékoztatása szerint a kabócák vagy kabócaalakúak (Auchenorrhyncha) alrendje világszerte több mint 40 000 fajt számlál. A szinte kivétel nélkül növényi nedvekkel táplálkozó szárazföldi ízeltlábúak a kifejléssel fejlődő rovarok közé tartoznak. Fejük legtöbbször felülről lapított, csápjaik rövidek, szipókájuk a fej tövi részén ered és a potroh irányába mutat. Két összetett szemük mellett 2-3 pontszemük is van. Nyugalmi állapotban a két pár, jellemzően hártyás szárnyuk háztetőszerűen borul a test hátoldalára.

Az idei évben az év rovarának választott óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes) az énekeskabóca-félék családjába (Cicadidae) tartozik.

Ez a család közel 2000 fajt foglal magába. Jellemzőjük, hogy a hímek speciális hangképző szervvel rendelkeznek. Az első potrohszelvényük két oldalán található speciális kitinlemezt – a hangképző membránt – a potrohszelvényben megbúvó izmaik segítségével ritmikusan ki-be pattintgatják. A potrohukban található dobüreg ezt a hangot jelentősen felerősíti, így a hímek hangja akár több száz méterre is elhallatszik.

Dr. Mezőfi László adjunktus szerint a kabócák között az énekeskabócák rendelkeznek a legnagyobb testmérettel, méretük elérheti akár az öt centimétert is. A többi kabócától némileg eltérően, az énekeskabócák lárvái kevésbé hasonlítanak kifejlett formájukra. Ennek oka, hogy a lárvák különböző fás szárú növények gyökereit szívogatják és a táplálékért nem ritkán akár több méter mélyre is leásnak a talajba. Ezért a lárvák első pár lába erős ásólábbá módosult. A föld alatt a lárva több évig, egyes fajok esetében akár több mint egy évtizedig is fejlődik, mielőtt előbújna. Ha elérkezik az ideje, akkor a lárva előássa magát a talajból, majd felkapaszkodik egy közeli növényre, ahol kifejlett kabócává vedlik.

A környezeti körülményektől és a táplálék minőségétől függően az óriás énekeskabóca fejlődése több mint három évig is tarthat, mely alatt a lárvák négyszer vedlenek.

A kabócák jelenlétéről nemcsak jellegzetes hangjuk, hanem a maguk mögött hagyott lárvabőr is árulkodik. Általában melegkedvelő ízeltlábúak, így az énekeskabócák is jellemzően a meleg nyári hónapokra bújnak elő a talajból. A kifejlett kabócák maximum pár hétig élnek, elsődleges feladatuk a párkeresés és párosodás. Miután ez megtörtént és a nőstény lerakta a tojásait, jellemzően még az ősz beköszönte előtt elpusztul.

Az év rovara külső megjelenésében talán meglepetés azok számára, akik eddig csak a hangjukkal találkoztak. A teste majdnem teljesen fekete, gyengén szőrözött, míg a potrohszelvények hátsó éle, a lábai és a főbb szárnyerek vörösesbarnák. Előfordulását tekintve, az Ibériai-félsziget kivételével Dél-Európa legtöbb országában megtalálhatóak, emellett Közép- és Kelet-Európa délebbi országaiban is jelen vannak. Hazánkban az énekét csak a melegebb domb- és hegyvidéki tájakon lehet hallani, jellemzően csak a tikkasztóbb nyári napokon.

Éneke jellegzetes, ez alapján jól elkülöníthető a többi honos énekeskabócától.

Elsősorban a nőstényeket csalogatja, azonban egy-egy hangosabb egyed közelébe több hím is odagyűlhet, melyek aztán hangerőben egymást próbálják túllicitálni. Közép-Európában a kifejlett példányok jellemzően június elejétől július közepéig hallatják a hangjukat. Táplálkozása a különböző fejlődési szakaszok ellenére is hasonló. Az imágó és a lárva fás szárú növények nedveivel táplálkozik, csak az imágó a föld feletti, míg a lárva a növény föld alatti részein szívogat. Kedvelt étrendjük például a kökény, a szőlő, a közönséges gyertyán vagy az erdei fenyő.



Previous Biológiai kor és kognitív képességek serdülőkori összefüggései
Next Lidérc, a magyar démon

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

húsz − tizenegy =