A német energiafordulat a brit, finn és magyar médiában


A német energiafordulat a brit, finn és magyar médiában

Az utóbbi néhány év egyik legérdekesebb és leginkább vitatott energetikai fordulata Németországban zajlott, elsősorban a villamosenergia-szektorban.

Antal Miklós, az ELTE TáTK Humánökológiai Szakcsoportjának külsős kutatója szerint (cikke itt olvasható) bár Németország fontos globális szereplő, talán még fontosabb, hogy az összes többi ország mit tanul a példájából. Sikernek vagy kudarcnak látják, ami Németországban zajlik? Hasonló vagy jelentősen eltérő irányba próbálnak mozdulni?

Németországban az energiafordulat egyik fő mozgatója a jelentős társadalmi támogatás (ami abból adódik, hogy több millió háztartás vesz részt nap-, szél- vagy biogáz alapú energiatermelésben), a külföldi médiában ez alig jelenik meg. Szinte mindig a technológiákról és az energia áráról van szó. Az is kiderül, hogy a termelési oldal összehasonlíthatatlanul több figyelmet kap a felhasználásnál, és hogy a nap- és szélenergia sokkal többet szerepel a hírekben a bioenergiánál.

A három ország médiája között is jelentős különbségek vannak mind a téma tárgyalásának részletességében, mind a kiemelt szempontokat illetően – annak függvényében, hogy hol milyen szereplők hogyan próbálják a saját érdeküknek megfelelően bemutatni a német történéseket, sokszor hatalmas sikerként vagy kudarcként tálalva.

Magyarországon jóval kevesebb cikk foglalkozik az energiafordulattal, mint Angliában vagy Finnországban. Sokkal kevesebb alapos elemzés jelenik meg, ami hozzájárul ahhoz, hogy az emberek általában keveset tudnak a villamosenergia-szektor globális átalakulásáról, a területen zajló gyors és gyökeres változásokról.

Antal Miklós szerint a hazai médiába a téma elsősorban a nukleáris energia és a megújulók összehasonlításán keresztül kerül be, jellemzően két egymást kizáró alternatívaként. Gyakran előfordul, hogy a hazai megszólalók a német rendszer komplex változásából egy-egy szélsőséges példát ragadnak ki, esetenként hamis látszatot keltve: a megújuló energiát tökéletes megoldásként vagy az atomenergiánál megbízhatatlanabb és drágább technológiaként ábrázolva.

A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a jövőben a sok szempontból sorsdöntő energetikai témákról alaposabb és elfogulatlanabb képet kapjunk, többek között bemutatva a takarékosság és az energiatermelésben való részvétel társadalmi hatásait is. Antal Miklós Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal kötött támogatási szerződés alapján, az OT­KA-PD116638 kutatás részeként létrejött  tanulmánya szerint kulcskérdés, hogy a lehetséges energetikai jövőképek közül milyen víziót választunk.

Nos, szerintünk az egyik legfontosabb kérdés, hogy vajon:

  1. Egy-egy ilyen témával foglalkozó cikk szerzője mennyire tájékozott vagy képzett az adott típusú energetikai terület kérdésköreiben.
  2. Ha szakképzett (tehát megfelelő tudással, képzettséggel, háttéranyaggal vagy felfogóképességgel rendelkező) újságíróról beszélünk, akkor jöhet az a probléma, hogy az illetőnek van-e valamiféle beállítódása, elfogultsága. Komoly torzító erővel rendelkezik, ha egy ilyen típusú újságíró nem képes objektív maradni, vagy véleményét nem tudja objektíven megfogalmazni. Ám, még nem is ez a legnagyobb probléma, hiszen a vélemény, mint tudjuk, szabad. A helyzet az, hogy sokszor az olvasók nem rendelkeznek olyan kompetenciákkal, amelynek során pontosan felismerik miféle cikkel kerültek szembe és nem is mindig tudják azt a helyén értékelni.
  3. Sajnos a témát az is meglehetősen komolyan árnyalja, hogy az újságírás területén fontosabb a kattintások és az olvasottság, mint a tények és a tartalom. Ezért ez utóbbiak több esetben sérülnek, nem csak a tudás, hanem a fordítás pongyolasága miatt is.
  4. Ha mindez nem lenne elég, akkor egy újabb csavart jelent az, hogy valóban van-e újságírói képessége, hozzáértése, műfajismerete a cikkírónak. Sajnos sok esetben, főleg a “szakújságírók” esetében, nem csak az érthető fogalmazás képessége, hanem az nyelvtani jártasság is hiányzik a cikkek megírásához.

Így aztán nem is csoda, ha az egyszerű ember számára például félelmetes, Istentől elrugaszkodott bűn a nukleáris energia. Ennek pszichológiai vetületéről korábban írtunk.

Továbbá, ha valakit érdekelne, akkor laikusként is igyekeztünk foglalkozni vele.



Previous A negatív érzelmek megosztása hatékonyabb, mint az eltitkolás
Next Rendhagyó fizikaóra bejelentkezési lehetőség

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.