A lakosság segítségét kérve mérik fel az inváziós szipókás rovarfajok elterjedését és kártételét


A lakosság segítségét kérve mérik fel az inváziós szipókás rovarfajok elterjedését és kártételét
Forrás: ELKH
Olvasási idő: 2 perc

A már ismert citizen science módszer alkalmazásával, lakossági segítséget kérve mérik fel az inváziós szipókás rovarfajok elterjedését és kártételét az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói.

Az már sokak számára ismert, hogy a klímaváltozás mellett a mérsékelt égövi ökoszisztémákat érintő egyik legnagyobb probléma az inváziós rovarfajok megtelepedése és elterjedése. E fajok előre nem megjósolható változásokat indítanak el az őshonos életközösségekben, ráadásul többen közülük potenciális mezőgazdasági kártevők. Az inváziós rovarok és az inváziós szipókás rovarfajok által okozott problémák megelőzésének és kezelésének támogatása érdekében az ELKH ATK NÖVI most két projektet is elindított e fajok terjedésének és esetleges kártételének folyamatos monitorozására. Ezek keretében a kutatók citizen science módszer alkalmazásával – a lakosság bevonásával – mérik fel a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska kiskerti kártételét, illetve egy új idegenhonos inváziós rovarfaj, az élénkzöld lepkekabóca elterjedését.

A zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska kiskerti kártételének felmérésére irányuló projekt

A 2000-es évek eleje óta két inváziós címerespoloska-faj jelent meg Magyarországon: a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) és az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys). A két faj azóta hazánk minden régiójában elterjedt. Az utóbbi – tömeges őszi telelőre vonulásával – az ország több pontján komoly kellemetlenségeket okozott a lakóövezetekben. Mindkét faj sokféle növénnyel táplálkozik (polifág). Egyenként mintegy 300 ismert tápnövényük között nagy arányban szerepelnek kertészeti kultúrában termesztett haszonnövények is. Például paradicsom, paprika, alma, cseresznye. Bár a károkozásukra vonatkozóan korábban is közöltek adatokat, a kártétel jelenlegi országos mértéke pontosan nem ismert. Szóbeli közlések, illetve a közösségi médiában megjelenő bejegyzések és hozzászólások alapján valószínű, hogy a két faj jelenleg a kiskertekben okozza a legnagyobb problémát.

zöld vándorpoloska (Nezara viridula)

márványospoloska (Halyomorpha halys)

Az ATK NÖVI kutatói arra kérik a lakosságot, hogy aki zöld vándorpoloska vagy ázsiai márványospoloska egyedet lát, töltse ki az online kérdőívet, és lehetőség szerint küldjön fotót a rovarokról az invaziospoloska@gmail.com e-mail-címre. A fajok azonosítását a kérdőívben található ábrák segítik. A felmérés alapján a kutatók pontosabb képet kaphatnak a két faj károkozásáról. Az eredményeket pedig specifikus védekezési módok kidolgozásához használják fel a jövőben.

Az élénkzöld lepkekabóca elterjedésének feltérképezésére irányuló projekt

Az elmúlt években egy másik új, idegenhonos inváziós kabócafaj jelent meg hazánkban, melynek megtelepedése is valószínűsíthető. A nagy testű élénkzöld lepkekabóca (Acanalonia conica) könnyen felismerhető élénkzöld színéről és széles elülső szárnyairól. Eredeti élőhelyén, Észak-Amerikában a szintén idegenhonos inváziós fajként ismert amerikai lepkekabócával alkot közösségeket, aminek oka a fajok egymással átfedésben lévő elterjedési területe és hasonló életmenetük. A soktápnövényű élénkzöld lepkekabóca főleg a szőlőültetvényekben okozhat gazdasági problémát, mivel tojásait a fiatal hajtásokat tojócsövével felhasítva a növényi szövetekbe rakja le. Ez hegesedéssel, a hajtás elhalásával járhat, valamint a seben keresztül könnyebben juthatnak be bakteriális vagy gombás fertőzések.

Az élénkzöld lepkekabóca elterjedésének feltérképezésére irányuló projekt
Forrás ELKH

Az élénkzöld lepkekabóca jelenléte Európában és azon belül hazánkban egyelőre nem okozott problémát. De a potenciális kártétel miatt azonban fontos a terjedésének nyomon követése. A kutatók kérik, hogy aki észleli a fajt, a megfigyelés adatait (város, cím, esetleg GPS-koordináták) lehetőség szerint a kártevőt dokumentáló fényképpel együtt küldje el a hemiptera@atk.hu e-mail címre.



Previous Már magyarok is dolgoznak a James Webb-űrteleszkóppal
Next A hidrobiológusok új mikrorákfajokat fedeztek fel a Putorana-fennsíkon

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.