Tanulási stratégia gyerekkorban


Tanulási stratégia gyerekkorban
Olvasási idő: < 1 perc

4-6 éves gyerekek könnyen változtatnak a korábban alkalmazott tanulási módszeren.

Király Ildikó, az ELTE PPK egyetemi tanára és kutatótársai jutottak erre a következtetésre, kiegészítve azzal, hogy a legkisebbek csak akkor teszik ezt meg, ha az új metódust anyanyelvi kommunikátortól hallják.

A vizsgálat során a gyermekek számukra ismeretlen, új játékot próbáltak ki, amelynek használatát egyes esetekben anyanyelvű, más esetekben idegen nyelvű felnőtt mutatta be. Erre azért volt szükség, mert több kutatási eredmény is arra mutat, hogy a kultúra részét képező információk esetén a gyermekek inkább a saját nyelvüket beszélő személyek viselkedését utánozzák. A játék során a dobozban található matricákat kétféleképpen használhatták a gyerekek. Kivehették egyetlen mozdulattal is a dobozból, vagy több lépésben, bonyolultabb úton jutottak hozzájuk. A kísérletben a gyermekek mindkét eljárásmódot látták és ki is próbálhatták. Gyermekenként változott, melyik módot látták először, és az is, hogy azt anyanyelvű vagy nem anyanyelvű személy mutatta-e be.

A gyermekek mindkét modell esetén utánozták a hosszabb, több lépésből álló módszert.

Ugyanakkor az 5 és 6 évesek rögtön váltottak az egyszerűbb, hatékonyabb mozdulatra, amint azt valaki bemutatta nekik. A fiatalabbaknál ez a váltás függött attól, ki mutatta be nekik a hatékonyabb utat. Ők csak akkor hagytak fel a korábban bemutatott, hosszabb módszerrel, ha a hatékony cselekvéssort egy saját csoportjukba tartozó, az anyanyelvüket beszélő felnőtt mutatta be nekik.

Mint Király Ildikó, az ELTE Babalabor vezetője és szerzőtársai a Közép-Európa Egyetemről (Nazli Altinok, Mikołaj Hernik és Gergely György) Journal of Experimental Child Psychology folyóiratban megállapították, az idősebb óvodások már igen hatékonyan választanak tanulási stratégiát. A fiatalabb gyermekek pedig elsősorban a bemutató modell kulturális csoport-hovatartozásának függvényében írják felül azt, amit korábban tanultak.



Previous A gyógyszerkutatás lehetőségei járvány idején
Next Melyik a legboldogabb magyar város?

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

17 − öt =