Kognitív fejlődés – Egészségügyi érettségi tétel


Kognitív fejlődés - Egészségügyi alapismeretek
Olvasási idő: 4 perc

Az egészségügyi ismeretek érettségi már vészesen közeleg!

Pontosabban május 11-én 8-kor van lehetősége a diákoknak megmutatni, hogy mit tudnak! Érkezett hozzánk egy tétel, amely a kognitív fejlődés témakörét, annak részeit foglalja össze. Reméljük, hogy mindenki hasznára válik majd ez a tétel, miután áttanulmányozza!

Kognitív fejlődés: Az érzékszervi, a mozgásos és az értelmi fejlődés

A szenzomotoros és mentális fejlődés együttes változásának és egymásra épülésének rendszerét legszemléletesebben, Jean Piaget (1896-1980) svájci pszichológus írja le, aki a három nagy fejlődési periódust több kisebb fejlődési szakaszra bontja. Annak ellenére, hogy a kognitív fejlődés szakaszos, maga a fejlődés folyamatos lesz, illetve egy-egy szakasz végén minőségbeli előrelépések figyelhetőek meg. Éppen ezért elmondható, hogy a különböző szakaszokban megszerzett tudás egymásra épül, így nem lehetséges egyes részeinek kihagyása vagy azok felcserélése.

A kognitív fejlődés első periódusa, az érzékszervi-mozgásos értelem időszaka, amely az élet első két évét öleli fel, a születéstől a beszéd megjelenésével bezárólag. Ezen időszak fő jellemzője a cselekvéses probléma- és helyzetmegoldás, vagyis a gyakorlati és élményszerű alkalmazkodás a külvilághoz. A kognitív fejlődés ebben a szakaszában a gyerekek kíváncsiságuknak köszönhetik a fejlődés minőségbeli előrehaladását.

Fontos fogalom: asszimiláció: az újonnan megszerzett tapasztalat beépül, a már megszerzett ismeretrendszerbe

Az első periódus hat szakasza:

Fejlődési szakaszok Ideje Fő jellemzői
1. A reflexek gyakorlása Megszületéstől az 1. hónapig A fejlődést az aktivitás vezérli.
2. Az első szokások kialakulása 1. hónaptól az 5. hónapig A tartós feltételes reflexek megjelenése, továbbá az elsődleges (saját testtel kapcsolatos) cirkuláris reakciók kezdete.
3. A tárgyakkal kapcsolatos sémák alakulása 5. hónaptól a 9. hónapig A látás és a fogás koordinálása, illetve a másodlagos (manipulált tárgyakkal kapcsolatos) cirkuláris reakciók* kezdete.
4. A másodlagos sémák koordinálása 9. hónaptól a 12. hónapig A cselekvési sémák új helyzetekre való alkalmazása, rugalmasság, illetve az eltűnt tárgy keresésének kezdete.
5. A cselekvési sémák differenciálódása 12. hónaptól a18. hónapig Új eljárások felfedezése a feltételek változtatása mellett. A harmadlagos (variálható) cirkuláris sémák kidolgozása: „próba-szerencse”, kerülő út és visszatérés útján.
6. Új eljárások kitalálása gondolati úton 18. hónaptól a 24. hónapig Értelmes cselekvések végrehajtása, „belátásos” helyzet- és problémamegoldás, a sémák kombinálásával. Fontos felfedezés a tárgyállandóság.

*Cirkuláris reakció: a csecsemőkorban megjelenő ismétléses viselkedést jelent, ahol egy külső minta (szülő) segítségével, az adott reakciók (hang, gesztus) megerősítést kapnak, és így az utánzás által alakulnak ki a sémák.

A második periódusban a gondolkodás még tárgyakhoz és cselekvésekhez kötött. A művelet, amelyet a gyermek végez, pontosan megfelel a valós cselekvésnek, de a már érzékszervei által megszerzett tapasztalatok megzavarhatják gondolatait. A tárgyhoz kötöttség jelenti a konkrétságot, de a belsővé vált következetes logikai gondolkodás lehetővé tesz két alapvető művelettípust: a soralkotást és az osztályozást. Ebben a korban a gyermek, a kognitív fejlődés még azon szakaszában van, amikor nem képes elvontabb szinten, pusztán szavakkal végezni logikai műveleteket.

A második periódus szakaszai és ezek alszakaszai:

Fejlődési szakaszok Ideje Fő jellemzői
1. A képzetalkotás műveletek előtti szakasza

2. évtől a 7-8. évig

Az eddig szerzett tapasztalatok és készségek képzet szintjén való feldolgozása, de még mindig a szemléletesen észlelhető tárgyakhoz kötötten.
1.1 Korai képzetalkotás 2. évtől a 4. évig A szimbolikus funkciók megjelenése; képzeleti játék (bármelyik tárgy bármi lehet), előfogalmak, fantáziadús gondolkodás.
1.2 Az egyszerű szabályozás szakasza 4. évtől az 5 ½ évig Megjelennek a szemlélethez, cselekvéshez kötött képzetrendszerek. Még mindent saját élményeinek mintájára magyaráz (animizmus, artificializmus, egocentrizmus).
1.3 Tagolt képzeti szabályozás

5 ½ évtől a 7-8. évig

A decentrálás kialakulása lehetővé teszi az objektívebb szemléletet és a helyzethez való igazodást, illetve a tagoltabb, rugalmasabb képzetek által
2. A konkrét műveletek szakasza

7-8. évtől a 11-12. évig

Konkrét tárgyak segítségével történő feladatmegoldás.
2.1 Egyszerű, elemi műveletek szakasza

7-8. évtől a 9-10. évig

A gondolkodási kategóriák alakulásának kezdete (osztályozási, sorba rendezési feladatok, négy aritmetikai alapművelet).
2.2 Komplex idői és téri rendszerek kialakulása

9-10. évtől a 11-12. évig

Az eredményes konkrét feladatmegoldás mellett megjelennek – a tér vonatkozásában – a koordináta- és viszonyítási (kisebb, nagyobb, sebesség) rendszerek.

A harmadik periódus formális műveletek kialakulásának és struktúrává szerveződésének az időszaka. Ekkor a gyerekek a kognitív fejlődés azon szakaszába lépnek, amikor a gondolkodás már nem tapad a konkrét tárgyakhoz, helyzetekhez, hanem szimbólumok (nyelv, számrendszer) útján is megnyilvánul. Ebben az időszakban a gyermek ítéletekben, hipotézisekben gondolkodik és ellentmondás-mentességre törekszik.

A harmadik periódus szakaszai:

  Fejlődési szakaszok Ideje Fő jellemzői
1. A formális műveletek keletkezése

11-12. évtől a 14. évig

Elvont fogalmakkal történő logikai műveletek keletkezése. A gyermek, próbálkozások útján, rájön a megoldásra, és törvényszerűen képes megfogalmazni a jelenséget.
2. A formális műveleti struktúrák kialakulása 14. évtől a 16. évig A felnőtt gondolkodás kialakulása.

 

Beszédfejlődés:

A gyermek beszéde a felnőttekkel való állandó kapcsolat során alakul ki. A hangadás már a születéskor kezdődik, a felsírást a külvilág kellemetlen ingerei váltják ki. A gyermek síró hangja az első hetekben szinte alig változik, ezért a differenciáltabb hangadás csak az első hónap végén figyelhető meg.

Csecsemőkorban a beszédfejlődés nem csak az aktív beszédet jelenti, hanem magába foglalja a beszédmegértést is. Az első negyedévben gőgicsél, ismerkedik saját hangjával. Sorban próbálgatja a különböző hangokat. A gőgicsélés mennyiségét a környezet érdeklődése, kedvessége növeli. A második negyedévben megjelenik a gagyogás, minél többet gagyog a gyerek, annál gyorsabban fejlődik ki a beszédkészsége. Megszólítja a felnőtteket és válaszol a felnőtt beszédére.

A harmadik negyedévtől megfigyelhető, hogy az utánzás milyen nagy jelentőségű a gyermeki beszéd fejlődésében. Utánozza a felnőttek beszédhangjait, szótagokat kezd el mondogatni. Ez a “lalázó” korszak. A negyedik negyedévben már megérti saját nevét és felfigyel arra, ha beszéd közben emlegetik. Ekkor megtanulja, hogy 1-1 hangkomplexumnak jelentése van, és ezt következetesen használja. (pl: pápá-elköszönés, tütü-autó).

A kisdedkor a beszédfejlődés korszaka

Az első szókezdeményekből kialakul a mondatokból álló beszéd. Általában 1 éves kor körül hangzanak el az első szavak, ezután másfél éves korra kétszavas mondatokat is használ. A második év végére pedig észreveszi, hogy mindennek külön neve van, ez a “mi ez?” korszak. Ekkor már képes néhány szóból rövid mondatokat alkotni. Szókincse körülbelül 15-20 szóból áll.

A harmadik életévben kérdései gazdagodnak, megérti a kérdésre adott válaszokat. Aktív beszéde kialakul, szókincse folyamatosan bővül. Főnevet, igét, melléknevet is tartalmazó mondatokat alkot, elsajátítja a nyelvtani ragozást, ilyenkor már többnyire mondatokban, szépen, helyesen beszél.

Az óvodáskorú gyerek tele van kíváncsisággal, és azt igyekszik kielégíteni. Elsősorban nem a tárgyak neve érdekli, hanem a miért?-je. Szeretne mindent megismerni. Egyre többet beszél, beszéde folyamatossá válik, a gondolkodással együtt fejlődik, ekkor már bonyolultabb időviszonyokat, összefüggéseket is ki tudnak fejezni.



Previous Art Brunch az ELTE botanikus kertjében
Next Számítástechnikai kvíz

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.