A SARS-CoV-2 vírusok légúti kiülepedése és a tüdőgyulladás kialakulása közötti összefüggéseket tártak fel
az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK), az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Semmelweis Egyetem és a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet munkatársait tömörítő magyar kutatócsoport. A tanulmány egyértelművé teszi, hogy a ténylegesen tüdőgyulladást okozó SARS-CoV-2 vírus nem máshonnan, hanem az érintett beteg felső légútjaiból származik. A kutatók szerint nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy a vírusok közvetlenül a tüdőbe jussanak, még akkor is, ha egy koronavírusos beteg köhögését lélegezzük be. Ennek alapján a tüdőgyulladás kialakulásához vezető folyamat két részre osztható. Az első szakaszban csak a felső légutak fertőződnek meg, majd a második szakaszban az itt elszaporodott, innen mélyebbre jutott vírusok okoznak tüdőgyulladást.
A COVID-19 világjárvány egyik jellegzetessége, hogy a betegség lefolyása, súlyossága egyénenként nagyon eltérő. A betegség alakulása jelentős részben függ attól, hogy hol találhatók azok a sejtek, amelyeket a SARS-CoV-2 vírus megfertőzött. A jellemző enyhe tünetek – mint a köhögés, vagy a szaglás és az ízlelés elvesztése – felső légúti fertőzésre utalnak. Ahhoz, hogy tüdőgyulladás alakuljon ki, a vírusoknak sokkal mélyebbre kell jutniuk.
Ezért volt fontos annak vizsgálata, hogy hová kerülnek a vírusok, amikor egy koronavírusos beteg köhögéséből származó levegőt lélegzünk be.
A kérdés megválaszolásához számítógépes modellt alkalmaztak. Ez a vírushordozó részecskék légúti kiülepedését határozta meg. A szimulációk azt mutatták, nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy egy légvétel nyomán akár csak egyetlen vírus is a tüdő mélyére jusson, a belélegzett vírusok nagy része ugyanis az orrüregben, a szájüregben és a torokban tapad meg. Az eredmény összhangban van azzal a klinikai megfigyeléssel, mely szerint a tüdőgyulladás kialakulását felső légúti tünetek megjelenése előzi meg. Így azok a vírusok, amelyek a tüdőnkbe jutva súlyos betegséget okoznak, nem egy másik betegből, hanem a saját felső légútjainkból származnak, amelyek nemcsak más személyek felső légútjait, hanem a saját tüdőnket is megfertőzhetik.
Mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük a betegség súlyosbodását a második szakaszban?
- Csökkentsük a körülöttünk lévő levegő víruskoncentrációját!
- A zsebkendőbe történő köhögés és a gyakori szellőztetés javasolt.
- A súlyosbodás kockázatát jelentősen csökkentheti minden, a felső légutakban alkalmazható szer, amely közvetlenül a nyálkahártya felszínén csökkenti a vírusmennyiséget.
Mindezek nem helyettesítik, de kiegészíthetik a jelenlegi védekezési intézkedéseket, amelyek a folyamat első szakaszának kialakulását – a felső légutak megfertőződését – igyekeznek megelőzni.
Az első, jellemzően enyhe tünetek, mint a köhögés, vagy a szaglás és az ízlelés elvesztése – felső légúti fertőzésre utalnak. Ha a betegség súlyosbodik, akkor ezek a tünetek a tüdőgyulladást egy héttel előzik meg. A vírusok pedig a beteg felső légútjaiból lekerülhetnek a tüdőbe. Ez az egy hét nagyon értékes idő arra, hogy ne jussunk el a súlyosabb, tüdőgyulladást okozó második fázisba. Ennek tudatában a vigyázzunk magunkra és másokra is új értelmet nyer!
No Comment