Puli Holdi Vízszimatoló


Puli Holdi Vízszimatoló - Honey, I Shrunk the NASA Payload Challenge, the Sequel
Olvasási idő: 3 perc

Óriási elismerést kapott a világ vezető űrügynökségétől (NASA) a Puli.

Pacher Tibor, a Puli Space vezetője amellett, hogy nagyon boldog és büszke, úgy érzi megérdemelték a sikert. Egyet kell értenünk vele. Hihetetlen közösségi munkával, küzdelmes tíz évvel a hátuk mögött érték el ezt az eredményt. A mérőeszközt megalapozó alkalmazott tudományos munkát a holdi környezetről és hatásairól (részecskesugárzási, poros plazma és hőtani környezet) már évekkel korábban elkezdték. Most érett be a munka gyümölcse. A NASA támogatásának köszönhetően egy holdi mérőeszközt tudnak fejleszteni, ami legkorábban 2022-ben valóban eljuthat a Holdra a NASA által.

A holdi erőforrások felderítésére alkalmas eszközök kategóriájában egyedül a Puli vízsszimatolója került be a 4 díjazott közé a 2. fordulóban. A „Drágám, összepréseltem a NASA hasznos terhét kihívás” folytatásán („Honey, I Shrunk the NASA Payload Challenge, the Sequel„) a NASA-t lenyűgözték a Puli Holdi Vízszimatoló (Puli Lunar Water Snooper) mérőeszköz tervei. Akárcsak mi, ők is izgatottan várják a NASA és a Puli Space közötti együttműködést a következő 1 éves fejlesztési időszakban.

A NASA 225 ezer dollárral támogatja a vízszimatoló mérőeszköz fejlesztését, valamint műszaki oldalról is segíti a Puli Space Technologies céget.

Az utóbbi évtizedekben, több Hold körül keringő űrszonda mérései alapján is megerősítették a kutatók, hogy nagy mennyiségű víz található a Hold felszínén jég formájában, főleg a sarkvidékeken. Így akár 40 ezer négyzetkilométernyi területen találhatók úgynevezett “jégcsapdák”, azaz potenciális jéglelőhelyek ~1 km és ~1 cm közötti méretskálán. Ezek lokális felderítése több szempontból kiemelt fontosságú, hiszen továbbra sem tudjuk milyen koncentrációban, térbeli eloszlásban és formában van jelen a vízjég a holdkőzetekben.

A Hold felszínét folyamatosan bombázza a kozmikus sugárzás. Ennek hatására a holdkőzetből (regolit) különböző energiájú, semleges töltésű neutronsugárzás lép ki. Ezt a másodlagos neutronsugárzást remekül lehet a regolit felszín alatti összetételének meghatározására használni (körülbelül 1 méter mélységig), különös tekintettel annak hidrogén (így vízjég) tartalmára. Ahogy ezt már korábbi, Hold körüli pályáról végzett mérések is tették.

"<yoastmark

A Puli Holdi Vízszimatoló három, nagy felületű, professzionális CMOS képalkotó szenzor segítségével nemcsak a kozmikus részecskéket, de speciális bevonatuknak köszönhetően a neutronokat is képesek detektálni (számlálni), amikor azok átrepülnek rajtuk. Így, pár négyzetméteres terület fölött, a különböző detektált részecskék számából azonosítható a hidrogén jelenléte. Illetve mérhető annak lokális mennyisége a holdi talajban.

"<yoastmark

A műszer extrém kis tömege (kevesebb mint 400 gramm). Méretei (kisebb mint 10 x 10 x 5 cm) különösen alkalmassá és bevethetővé teszik, hogy akár egy kis (pár kilogrammos) holdjáró rover hasára rögzítve nagyobb területek vízjég eloszlását térképezze fel. A közeljövőben nagyfelbontású holdi vízjég-lelőhely térképeket lehet készíteni a Puli vízsszimatolójának méréseiből. Elősegítve ezzel a hatékony és gazdaságos vízjég kitermelést. Ami gyakorlatilag nélkülözhetetlen előfeltétele hosszabb távon az emberes küldetéseknek, illetve letelepedésnek a Holdon.

A vízfelhasználás terén elsősorban a rakéta üzemanyagként (hidrogén + oxigén) való hasznosítására kell gondolni.

Mert az üzemanyagot a legnehezebb és a legdrágább az űrbe szállítani, például a Holdról való visszatérés érdekében. Ebből adódóan a nagyobb űrügynökségek és Holdat célba vevő magáncégek is nagy figyelmet fordítanak a Holdon található erőforrásokra és azok helybeli felhasználására. Azért is fontos e technológiák és eszközök fejlesztése, hogy ne kelljen odaszállítani azt, ami helyben is megtalálható, kinyerhető vagy előállítható.

A NASA innovációs versenyének célja a holdi erőforrásokat felderítő, sugárzást mérő űreszközök miniatürizációja és költséghatékonnyá tétele volt. A kihívás folytatásában az első kör 14 díjazottja vehetett részt, melyből végül 10 csapat adott be pályamunkát. Itt kellett részletesen bemutatni hogyan valósulnak meg az elképzelések a gyakorlatban, a következő egy év során. Tehát az anyagban benne volt a részletes projektterv, költség- és kockázatelemzés, csapat és partnerek bemutatása, előzetes mérnöki tervezés az extrém holdi körülményekre, a tervezett mérés tudományos kidolgozása, megerősítése szimulációkkal, modellekkel, analízisekkel. Bizonyítani kellett, hogy a Puli Space Technologies szűk egy éven belül három darab működő, holdi éles bevetésre kész példányt (flight model) meg tud tervezni, legyártani és elküldeni a NASA JPL-nek 2022. január 28-ig tesztelésre.

A sikeres tesztek után, a NASA ideális esetben mind a 4 elkészült nyertes eszköz 1-1 példányát tervezi elküldeni a Holdra az elkövetkező CLPS (Commercial Lunar Payload Services) küldetései során.

Egy régi álom válik valóra, de a munka nagy része még hátra van. Irány a Hold!



Previous A tüdőgyulladást okozó SARS-CoV-2 vírus a beteg felső légútjaiból származik
Next Magyarországon először kimutatott kártevők

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1 × öt =