Szerintük az „amiként ott fenn, úgy alant” elv alapján a mindennapok történései valójában az égi jelenségek földi kivetülései. Még ma is talány, hogy az égitesteket nevezték-e el az istenekről, avagy éppen fordítva a bolygók és azok asztrológiai jellege sűrűsödött istenalakká.

 

Szombathelyen viszont van egy kiállítás és előadássorozat (2019.03.31-ig) az Iseum Savariense-ben, ami arra tesz kísérletet, hogy érzékeltesse azt a sajátos jelenséget, ahogy az ókor embere kereste és meg is találta helyét ebben a hatalmas, izgalmas, térben és időben végtelen kozmikus világban.

 

Január 24-én csütörtökön 17.00 órától Németh György ELTE, Ókortörténeti Tanszékéről tart előadást Az elátkozott kocsihajtó. Az antik mágia szöveges emlékei címmel. Az ókori görögök és rómaiak számos olyan problémájukat, amelyek megoldásához nem állt rendelkezésükre megfelelő törvényes eszköz, a mágia segítségével próbálták meg elrendezni. A varázsigéknek csak akkor lehetnek régészetileg megfogható emlékei, ha azokat egy-egy tárgyra, többnyire ólomból készült átoktáblára írták fel. Az előadás bemutatja az évszázadok során készült antik átoktáblák változatos, de mindenképpen sötét világát.

Február 7-én csütörtökön 17.00 órától Lassányi Gábor a BTM Aquincumi Múzeumtól tart előadást Sötét varázslatok Aquincumban „Bizony mindenki fél attól, hogy borzalmas ráolvasásokkal megátkozzák” – írta Idősebb Plinius közel kétezer évvel ezelőtt. Azt, hogy a rómaiak Pannoniában sem voltak biztonságban a gonosz varázslatoktól, mi sem bizonyítja jobban, mint az a három, ólomlapra karcolt és sírok között elásott átokszöveg, melyet a közelmúltban Aquincumban találtak meg. Az előadás a római kori mágia e különleges, tiltott területét, a rontó varázslatokat mutatja be, valamint azokat a védőeszközöket, amelyekkel az ártó erőket akarták távol tartani maguktól az emberek.

Február 21-én csütörtökön 17.00 órától Bartha Andrea az MTA Nyelvtudományi Intézetétől tart előadást Abrasax Savariában. Átoktáblák az ókori Szombathelyről címmel. Savaria sírjaiból és az Iseum területéről három apróra összehajtott ólomlemezke került elő az elmúlt években. A rajtuk olvasható latin és görög nyelvű szövegek az ókori világ minden részén ismert és használt mágia írásos emlékei. Közvetlen betekintést nyújtanak a savariai hétköznapok reménytelen helyzeteibe, ahol elkeseredett emberek csak az alvilági erők közbenjárásában bízhattak – akár magánéleti ellenfeleikkel szemben, akár a római államot megtestesítő katonák vagy hivatalnokok ellenében. 

Március 7-én csütörtökön 17.00 órától Sosztarits Ottó az Iseum Savariense-től tart előadást A csillaghit emlékei Pannoniában címmel A bolygóisteneket megjelenítő szobrocskák, csillagképeket megjelenítő gyűrűkövek és más apró tárgyak az égitestekhez kötődő vallási képzetek jellegzetes emlékei. Az Iseum Savariense időszaki kiállításán látható leletek alapján bepillantást nyerhetünk a rómaiak hitvilágának e jellegzetes, de a mai emberek számára alig-alig ismert területébe.     

Március 21-én csütörtökön 17.00 órától Nagy Levente a PTE, Régészeti Tanszékéről tart előadást A Mithras-kultusz asztronómiai és asztrológiai háttere címmel. A Kr. u. 2. század elején meglepetésszerű gyorsasággal terjednek el a római birodalomban egy új vallás emlékei: a feliratokon Mithrasnak, a Legyőzhetetlen Napnak nevezett isten misztériumai. Titkos beavatási szertartásai a rómaiak többsége számára ismeretlenek voltak, csak a beavatottak ismerhették meg a titkos tudást a világmindenség működéséről, az emberi lelkek sorsát irányító Mithras valódi természetéről. Írott forrásaink, felirataink, a szentélyek ábrázolásai és az ókori asztrológia segítenek nekünk abban, hogy megfejthessük és újra felfedezhessük Mithras és a Mithras-hívők titkait, jobban megértsük az ókori ember vallási elképzeléseit.