ELTE-s kutatók kimutatták, hogy az afrikai és ausztrál bennszülöttek csíkos testfestésének valóban van parazitaellenes hatása.

Horváth Gábor, Pereszlényi Ádám, Kriska György – valamint egy svéd biológus, Susanne Åkesson –segítségével magyarországi terepkísérletekben kimutatták, hogy egy barna embermodell bögölyvonzóképessége jelentősen lecsökken csíkos testfestés hatására.

A kutatók arról számoltak be, hogy a barna bábu tízszer olyan vonzó volt a bögölyök számára, mint egy fehér csíkos barna, illetve egy drapp bábu kétszer több bögölyt vonzott, mint a csíkos. Így a csíkos testfestés bögölytaszítása e díszítési mód egyik áldásos parazitaellenes mellékhatása, minimalizálva ezen élősködő legyek általi zaklatást és a közvetítésükkel terjeszett kórokozók miatti fertőzéseket.

A testfestés igen elterjedt az afrikai, ausztrál, pápua új guineai és észak-amerikai bennszülött közösségekben.

A barna bőrre fölvitt díszítés zömére jellemző a fehér, sárga, szürke vagy drapp csíkokból álló mintázat. Ahol a testfestést alkalmazó emberek többsége él, ott bőségesen fordulnak elő bögölyök is, amelyek vérszívás céljából gyakran támadják meg az emberek fedetlen bőrét. Így nagyobb az esélye annak is, hogy súlyos betegségek kórokozóit terjesztik.

Az Afrika, Ausztrália, Pápua Új-Guinea és Észak-Amerika bennszülött törzsei között népszerű testfestés, testdíszítés célja általában a dekoráció, az érzelemkifejezés, a személyazonosság vagy egy adott csoportba tartozás jelzése. A festett mintázat elsősorban hagyományok útján alakul ki, de egyéb szerepe, haszna is lehet, például hőszabályozás vagy rejtőzködés.

A szín, a fényintenzitás, az alak, a mozgás és a szag mellett a fény lineáris polarizációja is kulcsszerepet játszik a bögölyök vonzásában. A nagy polarizációfokú, tetszőleges polarizációirányú fény kizárólag a vérszíváshoz gazdaállatot kereső nőstény bögölyöket vonzza, míg a vízszintesen poláros fény a vizet kereső hímeket és nőstényeket egyaránt.

A magyar terepkísérletekben homogén sötétbarna, fehér csíkos sötétbarna és drapp műanyag, ember alakú és nagyságú bábukat használtak. A kutatók az álló és fekvő ragadós bábuk segítségével csapdázott paraziták számát vizsgálták és képalkotó polarimetriával mérték a bábuk polarizációs mintázatait.

A homogén barna bábu és a fehér csíkos barna bábu barna felületrészei erősen polárosak voltak, a drapp báburól visszavert fény jóval kevéssé volt poláros, míg a fehér csíkokról visszaverődő fény lényegében polarizálatlan volt. A visszavert fény polarizációiránya folyamatosan változott a bábuk felületének görbületével. A barna bábu fekvő helyzetben főleg vízszintesen poláros fényt tükrözött, míg álló pózban zömében ferde vagy függőlegesen polárosat.

Amikor a ragadós bábuk álltak, kizárólag nőstény bögölyöket fogtak.

Ekkor a barna bábu által csapdázott bögölyök száma 72 százalék, a drapp 18,5 százalék míg a fehér csíkos barna bábu csak 9,5 százalék volt. Amikor a bábuk a földön hason vagy hanyatt feküdtek, hím és nőstény bögölyöket egyaránt fogtak. Ekkor szintén a barna bábu volt a legvonzóbb (83-90,4%) és a fehér csíkos barna bábu a legkevésbé vonzó (2,6-5,8%). A nőstény: hím arány a hason, illetve hanyatt fekvő barna bábunál 1,8/2,1 volt, míg ugyanezen arányok a drappnál 2,5/3,5 és a fehér csíkosnál 2,5/3,5 voltak.

Összességében, a barna bábu tízszer vonzóbb volt a bögölyök számára, mint a fehér csíkos barna (szignifikáns különbség), a drapp bábu kétszer olyan vonzó volt, mint a fehér csíkos barna (nem szignifikáns), míg a barna bábu több mint ötször több bögölyt vonzott, mint a drapp (szignifikáns).

Mindebből megállapítható, hogy a barna emberi bőr fehér csíkos festésének egyik pozitív hatása, hogy jelentős vizuális védelmet nyújt a vérszívó bögölyök ellen. Mivel szignifikánsan kevesebb bögöly támadja meg az ilyen testfestésű barna bőrű embereket, mint a homogén sötét barnákat. A barna emberek fehér csíkos testfestése feleannyi bögölyt vonz, mint egy homogén drapp test.

A csíkos testfestés tehát erős vizuális védelmet nyújt a vérszívó bögölyök ellen.

Ezért nem elképzelhetetlen, hogy bizonyos testfestések összefüggésben állhatnak a barna bőr veszélyes élősködő rovarok elleni védelmével. Kezdetben társadalmi és kulturális szempontok vezettek a közösségeket és egyéneket azonosító szimbólumok, mint például a személyes dísztárgyak és testfestések alkalmazásához, nem pedig a bőr parazita rovaroktól való védelmének szándéka. De az is bizonyos, hogy a csíkos testfestést alkalmazók hamar megtapasztalták e díszítés paraziták ellen védő áldásos hatását.

A testfestés, a testdíszítés általában része a társadalmi tevékenységeknek.

Ha csak a bögölyök elleni védekezés lenne a célja, akkor a sötét bőrű embereknek érdemes lenne állandóan befesteniük magukat. A namíbiai Himba törzs pásztorkodással foglalkozó nő tagjai a testükre kent, vajban elkevert porított okkerrel és gyógynövényekkel védekeznek a napsütés, a levegő kiszárító hatása és a vérszívó rovarok ellen. Ez is alátámasztja, hogy az afrikai bennszülöttek tudatában lehetnek testfestésük parazitaellenes hatásának.

A csíkos testdíszítés bögölyűző hatása nagyon hasznos, mert a gazdakereső nőstény bögölyök a harapásaikkal elviselhetetlen módon zaklatják az embereket. Vérszívásukkal számos veszélyes, esetenként halálos betegség kórokozóit és különböző parazitákat (például tularémia, sertés kolera, filária, lépfene, Lyme-kór) juttathatnak az emberbe.

Mivel a bögölyök egész évben nagy tömegben vannak jelen Afrika trópusi területein, Ausztráliában és Pápua Új-Guinea-ban, ezért a testfestés, testdíszítés bögölyvédő hatása gyakorlatilag egész évben működik e régiókban.

A bögölyök vízhez kötődnek, mert lárváik vízben vagy iszapban fejlődnek.

Eképpen tömegesen fordulhatnak elő azon területeken, amelyek néhány 10 kilométeres körzetében vizes élőhelyek vannak. A testfestést használó afrikai bennszülöttek élettere és a bögölyök eloszlása között pozitív korreláció áll fenn. Ezek a paraziták mindenhol megjelennek, ahol kisebb nagyobb víztesteket találnak a közelben.

Ugyanakkor Közép-Ausztrália sivatagos, bennszülöttekkel lakott legtöbb részén a bögölyök viszonylag ritkák. Számos nem sivatagos régióban viszont, ahol az ausztrál és afrikai emberek testfestést használnak, a bögölyök tömegesen fordulnak elő. A csíkos testfelszíni mintázat véd a vérszívó cecelegyek ellen is, amelyek Afrika számos területén honosak. A cecelegyek (a nőstények és a hímek is vérszívók, míg a bögölyöknél csak a nőstények szívnak vért) fejlődésükben nem kötődnek vízhez, ezért a sivatagos területeken is megjelennek. Ezért tehát a fehér csíkos testfestés nemcsak a bögölyöket, hanem a cecelegyeket is távol tartja, ami Afrikában egy további előnye a testdíszítésnek. Ami azért is jó hír, mert a csíkok, mint azt korábbi cikkünkből tudjuk hűtésre nem alkalmasak.