Az NSF–DOE Vera C. Rubin Obszervatórium megkezdte a valaha készült legnagyobb és minden eddiginél részletesebb kép készítését az Univerzumról.
2026. június 30. egy új korszak kezdetét jelzi a csillagászatban és az asztrofizikában. A Vera C. Rubin Obszervatórium tíz évre tervezett Legacy Survey of Space and Time (LSST) programja keretáben a chilei obszervatórium minden eddiginél részletesebben térképezi fel a déli égboltot. A kutatásban és a a világegyetem legnagyobb égboltfelmérése során meghatározó szerepet vállalnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói is.
A Rubin Obszervatórium egy amerikai kormányzati létesítmény, amelyet az NSF NOIRLab és az Energiaügyi Minisztérium (DOE) SLAC National Accelerator Laboratory közösen üzemeltet. A NOIRLabot a Csillagászati Kutatások Egyetemi Szövetsége (AURA) irányítja. A magyar részvétel öt kutatóegységéből kettő az ELTE-hez tartozik. A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói közösen biztosítják Magyarország tudományos részvételét. De a nemzetközi együttműködésben a hazai csillagászati kutatások egyik fontos műhelye, a szombathelyi ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium is részt vesz.
A Vera C. Rubin Obszervatórium a világ legnagyobb digitális kamerájával van felszerelve, amely néhány naponta újra feltérképezi a teljes déli égboltot, így egyedülálló időgyorsításos (time-lapse) felvételt készít a változó Univerzumról. A tízéves program során több milliárd égitest megfigyelése és több billió mérési adat feldolgozása válik lehetővé, új távlatokat nyitva a sötét anyag, a sötét energia, a galaxisfejlődés, a változócsillagok, valamint a Naprendszer kutatásában.
Az LSST programhoz kapcsolódó nemzetközi együttműködésben 43 ország kutatói vesznek részt.
„A Rubin Obszervatórium LSST kamerája 3200 megapixeles: egyetlen felvételének teljes felbontású megjelenítéséhez körülbelül 1500 nagyfelbontású (HDTV) televízióra lenne szükség. Ennyi, 120 cm-es TV-vel több mint egy teljes kosárlabdapályát lehetne lefedni. Azonban az LSST nem egyszerűen fényképezi az eget, hanem tíz éven át újra és újra végigpásztázza a déli égboltot: ez lesz az Univerzum valaha készült legnagyobb időfelvétele, kozmikus filmje” – foglalja össze a kutatás jelentőségét Frei Zsolt, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézet professzora.
Az ELTE kutatóinak tudományos érdeklődése kiterjed a változócsillagok és gyorsan változó asztrofizikai jelenségek vizsgálatára, a Naprendszer kis égitestjeinek kutatására, valamint az Univerzum nagyléptékű szerkezetének és fejlődésének tanulmányozására. A Rubin a következő években életre kelti az Univerzumot, és a felfedezések kincsesbányáját nyitja meg. Pulzáló csillagokat, szupernóva-robbanásokat, galaxisok múltbeli állapotát, a sötét energia és a sötét anyag rejtélyeire utaló nyomokat, valamint olyan teljesen új jelenségeket fog feltárni, amelyeket még soha nem láttunk.
Egyes kozmikus folyamatok lassan, kiszámíthatatlanul vagy hihetetlenül ritkán zajlanak le, ezért elengedhetetlen ez a tízéves felmérés.
Azzal, hogy a Rubin egy évtized alatt mintegy 800-szor visszatér minden egyes pontjára az égboltnak adatai mélyreható, időben gazdag képet nyújtanak a tudományos közösség számára. Az adatok fontosak a halvány égitestek feltérképezéséhez, a mozgó objektumok rögzítéséhez és az univerzum gyorsuló tágulásának tanulmányozásához.
„Az LSST nemcsak távolra lát, hanem sokszor is néz ugyanarra az égterületre. Ezért azonosítani fogja azoknak a kis égitesteknek (kisbolygók, üstökösök, távoli jeges törpebolygók, Föld közelében elhaladó égitestek) a sokaságát, amelyeket eddig nem is vettünk észre. Vagy, ha észrevettük, az egyszeri vagy egész szórványos megfigyelésekből nem ismertük föl, hogy sok objektum egy-egy megfigyelését látjuk, vagy egy objektum többszöri megfigyelését – ami már sikeres fölfedezést jelent” – mondta Szabó M. Gyula, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium vezetője.
A világ összes távcsöve együtt eddig nagyjából másfél millió kis égitestet azonosított a Naprendszerben.
A Rubin már a próbaüzem ideje alatt 2104 új aszteroidát talált, alig több mint tíz óra alatt. (Másfél hónap alatt 11 ezret.) A teljes LSST-felmérés első éveiben pedig várhatóan néhány éjszakánként tízezres nagyságrendben fedez majd fel újakat. Minden éjjel mintegy tíz terabájtnyi adatot gyűjt és akár hétmillió automatikus riasztást is kibocsát az égbolton észlelt változásokról. Ami ma még rejtve van vagy csak pillanatokra villan fel az égen, azt az LSST jó eséllyel észre fogja venni.
Frei Zsolt azt is elmondta, hogy az ELTE Fizika és Csillagászat Intézetének kutatócsoportja jelenleg a legnagyobb galaxisok morfológiai elemzésére alkalmas szoftver kifejlesztésén dolgozik. Az LSST tízéves felmérésének végén körülbelül húszmilliárd galaxist fogunk látni a Rubin-adatokban. Ezek közül csaknem százezer olyan nagy és részletgazdag lesz a képeken, hogy valódi morfológiai vizsgálatra is alkalmas lesz. Spirálkarokat, küllőket, torzulásokat, kölcsönhatási nyomokat lehet majd bennük keresni.
Szabó M. Gyula úgy véli, hogy az LSST megfigyelési stratégiája illeszkedik ehhez a feladathoz, ezért arra számítanak, hogy például a Földre potenciálisan komoly veszélyt jelentő égitestek túlnyomó részét az LSST meg fogja találni. Csapata a kutatásban egy olyan algoritmussal vesz részt, amely az automata detektálási küszöbnél halványabb állapotban is megtalálja egy-egy mozgó égitest detektálásait, hozzájárulva a pályák minél korábbi és minél pontosabb meghatározásához. Egy másik kutatási irányuk az üstökösök aktivitásának (anyagtermelésének) részletes megfigyelését tűzte ki célul. Akkor, amikor az aktivitás a Naptól még relatíve távol, éppen elindul.
A magyar kutatóközösség számára a világegyetem legnagyobb égboltfelmérése azért is különösen fontos, mert 2026 szeptemberében Budapest ad otthont az LSST Europe konferenciasorozat nyolcadik rendezvényének.
No Comment