Új csúcsműszer a világ legnagyobb távcsőrendszerénél


Az első fotonok a MATISSE interferométeréből
Olvasási idő: 2 perc

Megint közreműködtünk valami újban és izgalmasban továbbá az eszköz is kifogástalanul működik.

Először észleltek csillagfényt az Európai Déli Obszervatórium új berendezésével az észak-chilei Paranal Obszervatóriumban. A MATISSE a világ legnagyobb teljesítményű, közép-infravörös hullámhosszokon működő interferometrikus berendezése, amely az obszervatórium négy távcsövének fényét kombinálja. Ez lehetővé teszi, hogy a 3-13 mikrométeres tartományban a valaha készített legélesebb képeket állítsa elő.

Az alkalmazott nagy felbontású képalkotással és színképelemzéssel a galaxisok középpontjában lévő szupernagy tömegű fekete lyukak vidékét és a fiatal csillagok körül található bolygókeletkezési területeket lehet majd vizsgálni.

A nagy létszámú, mérnökökből és csillagászokból álló fejlesztőcsoport 12 évig dolgozott a műszeren Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Hollandiában és az ESO-ban.

A legelső mérések újabb titkokat fedtek fel a vörös szuperóriás Betelgeuse-ről, melyről feltételezik, hogy belátható időn belül szupernóvaként fog felrobbanni. Az új adatok szerint a csillagnak a különböző hullámhossztartományokban mérve más és más a mérete. Az ilyen adatok lehetővé teszik majd a csillagászok számára, hogy mélyrehatóan tanulmányozzák az óriási csillag környezetét és anyagkibocsátási folyamatait. 

A MATISSE négy távcsőből jövő fényt kombinál, amelyek lehetnek a főteleszkópok

(Unit Telescopes, UT) vagy a segédtávcsövek (Auxiliary Telescopes, AT), és amelyek együtt alkotják a színképelemzésre és képalkotásra egyaránt alkalmas VLTI (Very Large Telescope Interferometer) rendszert. A több távcsőből, de ugyanarról az objektumról jövő fény interferencia-mintázatot hoz létre, amely információt hordoz az égi objektum megjelenéséről, ebből pedig rekonstruálható az objektum képe.

Az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben 2003-ig visszanyúló hagyományai vannak az infravörös interferometriának, lehetővé téve a legnagyobb térbeli felbontást igénylő kutatási irányok hazai művelését. Ez az aktivitás 2011-ben bővült ki az akkor már tervezési fázisban lévő MATISSE műszerprojektben való magyar műszaki részvétellel. A feladatok között szerepeltek hőtani szimulációk az abszolút nulla fok közelében működő motorok által okozott hőterhelésre vonatkozólag, valamint egy műszeregység kalibrációs kamerájának megtervezése és legyártása. A Csillagászati Intézet modellezte a műszer biztonságos mozgatásához szükséges szállítóelemek paramétereit is, hogy a szállítási műveletek során várható mechanikai igénybevétel ne lépje túl azt a határt, amely már a műszer károsodásához vezetne. Az Intézet munkatársai részt vettek a műszer felhasználói szoftverének kialakításában és fejlesztésében is.

A magyar hozzájárulás elismeréseként a Csillagászati Intézet garantált megfigyelési lehetőséget kapott a MATISSE műszeren, amelynek keretében a kutatók egy időnként heves kitöréseket mutató fiatal csillag, az FU Orionis korongjának legbelső területeiről fognak képet alkotni.

 



Previous 127 millió éves madárfióka világítja meg a madarak evolúcióját
Next Világháborús amerikai repülőgép-hordozó roncsaira bukkantak

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

5 × 1 =