Az ELTE Innovatív Kutatója Díja 2018


Az ELTE Innovatív Kutatója Díját 2018-ban Málnási Csizmadia Andrásnak és feltalálótársainak ítélték oda, a "Miozin izoformák gátlására alkalmas vegyületek" című találmány és annak szabadalmi bejelentése alapján.
Olvasási idő: 2 perc

Az ELTE Innovatív Kutatója Díját 2018-ban Málnási Csizmadia Andrásnak és feltalálótársainak ítélték oda,

a „Miozin izoformák gátlására alkalmas vegyületek” című találmány és annak szabadalmi bejelentése alapján. A Motor Farmakológia Kutatócsoport a motorfehérjéket mint potenciális gyógyszercélpontokat vizsgálja, és a motorfehérjékre ható gyógyszer-hatóanyagokat fejleszt. A csoport vezetője Prof. Málnási Csizmadia András, vezető innovátora Dr. Gyimesi Máté. A benyújtott szabadalommal kapcsolatos feltalálótársak még Pénzes Máté és Végner László.

 

2011-ben, hasonló névvel projektcéget alapítottak, amely sikeresen értékesíti az eddig kifejlesztett hatóanyagokat a világ vezető kutatócsoportjai és gyógyszeripari cégek számára több mint 40 országban. A projektcég Kelet-Európában elsőként nyerte meg az ERC innovációs pályázatát 2014-ben. Jelenlegi, a miozin gátlásán alapuló stroke-kutatásuk a legnagyobb, egyetemi berkeken belül zajló, államilag támogatott gyógyszerfejlesztési projekt. A Motor Pharmacology a kutatók és tanácsadók sajátos összefogása a kutatás preklinikai fázisában, motorfehérjéket célzó gyógyszerfejlesztési koncepciójuk egyedülálló. A konzorciumi partnerek saját befektetése eddig 101,3 millió Forint, mely jól mutatja a projekt sikerébe vetett bizalmukat.

A miozin motorfehérje-család tagjai fontos gyógyszercélpontok, mert kulcsszerepet játszanak a vázizom, a simaizom és a szívizom összehúzódásában, a sejtek osztódásában és mozgásában, az idegsejtek nyúlványnövekedésében, ezáltal az agyi plaszticitás kialakításában, illetve az idegrendszer regenerációs folyamataiban. Az iszkémiás stroke alatt történő érelzáródást speciális műtéti eljárással modellezték. Ezt követően a kezelendő állatok a sérült agyterületre speciális hatóanyagot kapnak, míg a kontroll csoport hordozó anyagot kapott. In vivo képalkotási módszerekkel (MRI, SPECT) kimutatták, hogy a kezelt állatokban a sérült agyterületen az agyi vérkeringés mértéke megnövekedett, az agyi ödéma mérete jelentősen csökkent. A kezelt állatoknál jelentős neurológiai és általános tüneti javulás volt észlelhető.

Jelenleg tökéletesítik a hatóanyag sérült agyterületre juttatását, hogy a jelenleg elterjedt (trombektómia) műtétek közben a gyógyszer beadható legyen. Ez lenne a világon az első, stroke utáni regenerációt elősegítő gyógyszer. A kifejlesztett és szabadalmaztatott hatóanyag a nem-izom miozin két motorfehérje gátlásán keresztül képes serkenteni az idegrendszeri plaszticitást, regenerációt, valamint a sérült agyterület vérellátását.

Stroke után az izmok nem kapják meg a megfelelő impulzusokat az agyból, emiatt a betegek átmeneti vagy tartós izomgörcsökben szenvednek. A jelenlegi piacon lévő izomrelaxánsok a központi idegrendszerre hatnak így számos komoly mellékhatással (szívelégtelenség, paralízis) rendelkeznek. Kifejlesztett hatóanyagunk kizárólag a vázizom motorfehérjére, a miozinra hat, így optimális tulajdonságokkal rendelkezik egy mellékhatásoktól mentes hatóanyag fejlesztésére. Ez a gyógyszer megoldást jelent a sclerosis multiplex-, stroke-, vagy más gyógyszerek által okozott izomgörcsök enyhítésére.

Az utóbbi évtizedekben sok hatóanyagot próbáltak kifejleszteni a stroke utáni regenerációi elősegítésére, ezek a próbálkozások sorra elbuktak.



Previous Gyümölcs-zöldségfeldolgozó diploma
Next Ingyenesen látogatható a Louvre

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

17 + kettő =