A stroke tünetei – nehéz felismerni


A stroke tüneteit nehéz felismerni és ez nagy probléma. Tudatosan kell odafigyelni a jelekre bénulás és azonnali segítséget kell hívni!
Olvasási idő: 2 perc

Az első gyanús jelnél mentőt kell hívni a stroke betegekhez, hogy legyen esély a maradandó károsodás elkerülésére.

Azonban mindezt nehezíti, hogy az esetek 80 százalékában nem jár fájdalommal az agyi vérellátásban bekövetkező zavar. A civilizációs ártalmak által befolyásolt népbetegségek közül a legtöbb maradandó károsodást a stroke okozza. A kényelmesebb életmód is hozzájárul népbetegségek kialakulásához. Amelyek listáján a szívinfarktust követően az agyi infarktus, a stroke okozza a legtöbb halálesetet és ez vezeti a tartós rokkantságot okozó megbetegedések listáját. Számos, életmóddal összefüggő rizikófaktor növeli a stroke kialakulásának veszélyét, így például az elhízás, a mozgásszegény életmód vagy a dohányzás. A klasszikus kardiovaszkuláris megbetegedések is emelik a kockázatot. Ilyenek a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az idősödő társadalomban egyre elterjedtebb pitvarfibrilláció, azaz szívritmuszavar. Melynek esetén például ötször nagyobb az esélye a stroke-nak – hangsúlyozta dr. Gunda Bence Barna, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika adjunktusa.

A későn észlelt stroke-on, vagyis akut agyi érkatasztrófán átesett betegek gyakran nem tudnak később aktív életet élni, vagy újra munkába állni, sőt sok esetben tartós ápolásra szorulnak, például a bénulás miatt.

A stroke tünetei:

A stroke leggyakoribb tünete a féloldali, hirtelen jelentkező bénulás, végtaggyengeség. Például valaki nem tudja megemelni az egyik karját, vagy nem tud ráállni az egyik lábára. A száj egyik szélének félrehúzódása, lefittyedése, a beszédzavar, az elkentnek hangzó beszéd, a látás féloldali elvesztése, a féloldali zsibbadás vagy érzéketlenné válás is fontos tünet. Ezeken kívül vannak más nehezebben észrevehető tünetek is, ilyen a szédülés, koordinációs zavar, az egyensúlyzavar és a kettőslátás is.

Ilyenkor néha a beteg sem tudja pontosan elmondani mit érez. Az ilyen jellegű tünetek esetén mindig érdemes a legrosszabbat feltételezni és egyből mentőt hívni. Még mindig jobb ezt feleslegesen megtenni, mint utólag megállapítani egy stroke-ot vagy emiatt a bénulás lehetőségét kockáztatni. Mert az sokszor már nem, vagy hosszas rehabilitációt követően és csak részlegesen kezelhető – hívta fel a figyelmet dr. Gunda Bence Barna.

A stroke tünetei nagyon fontos előjelek. Legtöbb tünetet maga a beteg is észreveszi, de van olyan eset, amikor a környezetnek kell odafigyelnie. Ha ugyanis a stroke-ban a jobb agyfélteke egy bizonyos része érintett, akkor eltűnik az érintett személyek úgynevezett betegségbelátása, vagyis egyszerűen nem veszik észre magukon a súlyos tüneteket, akár például a féloldali bénulást. Előfordul, hogy a beteg meg sem tudja mozdítani a bal lábát vagy kezét, de ez nem tudatosul benne, ha a panaszokról kérdezik, legfeljebb annyit mond, hogy fáj a feje, de ezek a ritkább esetek.

A teljes gyógyításra csak egy nagyon szűk, néhány órás időszakban van lehetőség.

Sajnos a legtöbb esetben nem ismerik fel időben az emberek, ugyanis a betegség kialakulása az esetek 80 százalékában – amikor érelzáródás történik – nem jár fájdalommal, mint például a szívinfarktus. A tüneteket, például a zsibbadást sokan azzal magyarázzák, hogy elaludták az érintett testrészüket. A stroke betegségek ötöde egyébként úgynevezett ébredési stroke, azaz a reggeli felkeléskor észlelik a tüneteket. Ami azért nehéz helyzet, mert nem tudni, hogy az éjszaka során mikor alakult ki az agyi vérellátás zavara.

Az érelzáródáskor a keringés helyreállítása a kezelés lényege, amelyre kevés idő áll rendelkezésre. Elsődleges az intravénásan, infúzió formájában adott vérrögoldó kezelés. De ha egy nagyobb ér záródik el, akkor ezen felül endovaszkuláris kezeléssel, azaz katéteres eljárással is igyekeznek eltávolítani a vérrögöt. A vérrögoldó kezelésnek négy és fél óra, a katéteres vérrög eltávolításnak pedig hat óra az úgynevezett időablaka, amelyen belül alkalmazható az eljárás.

A stroke kezelését akár 24 óráig is kiterjeszthető idejűvé és jobban személyre szabottá teszik az olyan korszerű képalkotó technológiák, mint például az MR. Amely segítségével több információ alapján tudnak dönteni az orvosok a megfelelő terápia kiválasztásáról.



Previous Nukleáris világtérkép, avagy atom a világban
Next ITER, út az energia jövőjébe

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük