A szőlőtőkék alatti mikroszkopikus élővilág


A szőlőtőkék alatti mikroszkopikus élővilág
Olvasási idő: 2 perc

A talajművelési gyakorlat módosíthatja a szőlőtőkék alatti mikroszkopikus élővilágot.

Triviális, de kevéssé kutatott és ismert megállapítás a fenti gondolat. A szőlőtermesztők által megválasztott talajművelési gyakorlatok befolyásolhatják a szőlő gyökérzeténél élő, mikroszkopikus élőlényközösségek összetételét és ezáltal a talajegészség állapotát. Ezt a kérdéskört járta körül Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem Georgikon Campus fiatal kutatója, aki kollégáival a Szent György-hegy három szomszédos szőlőültetvényén végzett talajbiológiai vizsgálatokat.

A kutatók a szőlősorok alól vett mintákban talajlakó fonálférgek jelenlétét mérték fel. Ezek egyedszámukat tekintve az állatvilág messze legnépesebb csoportját alkotják. Fajgazdagságuk és széles tűrőképességük miatt pedig csaknem bármilyen környezeti állapot mellett képesek megélni. Egy grammnyi talajban akár száznál több is lehet belőlük.

A mostani vizsgálat során nemcsak az volt fontos, hogy milyen mennyiségben vannak jelen, hanem az is, hogy a fonálférgek milyen táplálkozási csoportba sorolhatók. Egyes növényi táplálkozású fajok ugyanis megsebezhetik a szőlő gyökérzetét, ami gomba- vagy vírusfertőzést, vitalitáscsökkenést és végső soron terméskiesést vagy akár tőkepusztulást is okozhat.

A kutatók a sebzéseken keresztül potenciálisan bejutó és károsító gombák jelenlétét is vizsgálták a gyökérzónában.

Ezzel azt szerették volna megtudni, hogy ezek fajösszetételére és arányára hatással van-e a talajfelszínen alkalmazott gazdálkodási forma. A három vizsgált szőlőültetvény kizárólag az ott folytatott talajművelési eljárások tekintetében különbözött. Minden más körülmény, így a meteorológiai és talajtani sajátosságok, valamint a szőlőtőkék életkora és az ültetett fajták is egyformák voltak. E feltételek meglétével lehetett biztosítani, hogy a fonálférgek és gombák jelenlétében tapasztalt különbségek valóban az eltérő művelési eljárások okozta hatásokra legyenek visszavezethetőek. A három Balaton-felvidéki szőlőültetvény egyikén intenzív, a másikon alacsony intenzitású, extenzív mechanikai talajművelést alkalmaztak, a harmadik terület pedig felhagyott volt, csupán kaszálást végeztek rajta.

A kapott eredmények szerint minél intenzívebb volt a talajbolygatás mértéke, annál jobban csökkent az egyedszám és annál magasabb szintet mutatott a fonálférgek közül a baktérium-fogyasztók aránya. De évszakos eltérések is megmutatkoztak. A gombaközösségek tekintetében ugyanakkor az derült ki, hogy azok diverzitása a felhagyott ültetvényben volt a legmagasabb. Az intenzíven művelt területen pedig a legalacsonyabb. Emellett az intenzitás növekedésével emelkedett a talajban a kórokozó gombatörzsek aránya az egész közösséghez viszonyítva.

Mindez arra enged következtetni, hogy az intenzív talajbolygatás nyomán azon gombatörzsek aránya mutat növekedést, melyek károsíthatják a szőlőtőkéket.

A növénykárosító fonálférgek száma azonban nem csökkenthető hatékonyan csupán a művelési eljárás megváltoztatásával.



Previous A koronavírus hazai változatai
Next Okos tojás, vegetáriánus zöldségszalámi, speciális takarmány

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük