A Caenorhabditis elegans egy fonálféreg (nagyon változatos féregcsoport), csak egy milliméter hosszú, ám az egyik legfontosabb állat a tudomány számára. 

Ötven éven keresztül ez a féreg volt az egyik olyan lény, amelyben a fejlődés és öregedés biológiáját a legtöbbször vizsgálták. Nagyrészt azért, mert ezt az állatot nagyon könnyű tenyészteni laboratóriumban. De azért is, mert a génjeivel nagyon könnyű manipulálni. Ami azért is nagyon érdekes, mivel fejlődésének mérföldkövei nagymértékben megegyeznek a többi állatéval. A Caenorhabditis elegans fonálférgek, meglepő módon sokat tudnak mondani nekünk az emberi test működéséről.

Az öregedés nagyon összetett jelenség, amelynek okai és következményei nagyon változatosak. Például összekapcsolódik a mitokondriumok károsodásával, de a DNS oxidációjával is. Az öregedés következménye, hogy növekszik például a demencia vagy a látásvesztés valószínűsége.

De valójában az öregedés a legtöbb emberi betegség és természetesen a halál legnagyobb kockázati tényezője.

Egy nemzetközi kutatócsoport tett egy lépést előre annak megértésében, hogy milyen mechanizmusok szabályozzák e fonálférgek hosszú élettartamát. A tudósok, Jarod A. Rollins (molekuláris biológus) a Maine (USA) MDI Biológiai Laboratóriumának és Jianfeng Lan, a Nanjing Egyetem (Kína) tudósának együttes irányításával felfedezték, hogy két szinergista módon működő sejtút módosítása révén a C. elegans élettartama ötszörösére növekszik. Az emlősökkel összehasonlítva ezek az egyszerű kis lények általában csak két vagy három hétig élnek, ami ideálissá teszi őket különféle gének és anyagcsere útvonalak tanulmányozásához, amelyekben az emberekhez hasonlítanak. Az élettartam hosszabbítása olyan volt, mintha egy ember 400 vagy 500 évet élne.

A tanulmánya arra összpontosított, hogy megmagyarázza a mitokondriumokban, az állati és növényi sejtek energiagyáraiban, zajló különféle sejtutak hogyan befolyásolják a hosszú élet időtartamát. Valójában az elmúlt évtizedben egyre több kutatás kapcsolta össze az öregedést a sejtorganellumok szabályozásának kudarcaival. Ezenkívül különféle vizsgálatok folynak olyan gyógyszerekkel, amelyek megváltoztathatják e sejtvonalak némelyikét az élettartam növelése és az egészséges állapot fenntartása érdekében.

Ebben az esetben a kutatók azt vizsgálták, hogy két út megváltoztatása miként éri el a többszörös és nagyobb hatékonyságot. Jarod A. Rollins szerint az egy meg egy ebben az esetben nem egyenlő kettővel, hanem az egy meg egy egyenlő öttel. Az eredmények azt mutatják, hogy a leghatékonyabb öregedésgátló kezelések kidolgozásához a hosszú élettartamú hálózatokat kell tanulmányozni, nem pedig az egyes útvonalakat. Így a kutatás a C. elegans kettős mutánsának kifejlesztésére összpontosított, amelyben két sejtpályája módosult. Külön az egyik (úgynevezett IIS) 100%-kal növelte a féreg hosszú élettartamát, míg a második (TOR elnevezésű) 30%-kal. Mindkettő egyidejű megváltoztatásával a fonálféreg hosszú élettartamának nem a várható 130%-os növekedését sikerült elérni, hanem az 500%-kal javult.

Tavaly a kutatók meg tudták hosszabbítani egy egér élettartamát, és telomereik meghosszabbításával csökkenthetővé vált a rák esélye. Ebben az évben humán klinikai vizsgálatban vizsgálják a metformin gyógyszert, amely a 2. típusú cukorbetegség széles körben alkalmazott kezelése, és amely késlelteti az életkorral összefüggő betegségek, például a rák, a szív- és érrendszeri betegségek és az Alzheimer- kór kialakulását.

A népesség szerkezete elöregedik. Az élet hosszabbodik az Eurostat előrejelzései szerint és a 80 éves vagy annál idősebb emberek százalékos száma megduplázódik 2080-ra.