Az élővilág nem három, hanem csak két nagy doménre osztható.

Legalábbis Szöllősi Gergely, az ELTE fizikusa és Tom Williams, a Bristoli Egyetem munkatársa új módszerű és kiterjesztett génelemzés során erre találtak bizonyítékot. Ami az eddigieknél pontosabb megoldást kínál az első sejtmaggal rendelkező élőlények, az eukarióták eredetére is. Az élet kialakulása óta az evolúció történetének talán legnagyobb eseménye az eukarióta sejt kialakulása. Ugyanis a növényektől az állatokig a szemmel látható komplex többsejtű élőlények mind egy már sejtmaggal rendelkező, ősi eukarióta leszármazottai. Ahhoz, hogy megértsük azt az evolúciós ugrást, amely az ősi eukariótához vezetett, tudnunk kell, pontosan ki kinek a rokona. Szöllősi Gergely, az ELTE fizikusa és kutatótársai elhatározták, hogy megpróbálják feltárni a legősibb sejtek eredetét. Íme az élet eredetének feltárása.

A tankönyvek Carl Woese 1970-es évekbeli úttörő munkája nyomán 3 fő csoportra (doménre) osztják az élőlényeket.

1. Az eukarióták sejtmaggal rendelkező élőlények (ide tartozik minden komplex többsejtű a zöldmoszatoktól a kék bálnákig). 
2. A baktériumok sejtmag nélküli élőlények (páratlanul sokféle csoport a kórokozóktól a joghurt élőflórájáig)
3. Az archaeák pedig sejtmag nélküli élőlények, amelyek jellemzően extrém környezetben élnek, a folyamatosan forrásban lévő vulkanikus tavaktól a Holt-tengerig.

Egy másik elmélet szerint,

amelyről eddig ritkán olvashattunk tankönyvekben, azonban csak két domén létezik, mivel az eukarióták valójában az archaeákból fejlődtek ki.

Szöllősi Gergely és kutatótársai egyrészt a hagyományos, pár tucat génből álló adatokat elemezték újra az evolúciós folyamatok komplexitását jobban megragadó kifinomult statisztikai modellekkel. Másrészt kiterjesztették vizsgálataikat a ma már rendelkezésre álló több mint 3000 génre. Az eredmények egybehangzóan a tankönyveket átíró második elméletet támogatták. Az eukarióták az archaeákból fejlődtek ki. 

Az analízisek abban is egyetértettek, hogy ősi felmenőinket a közelmúltban tengerfenéki hévforrásokban felfedezett Asgard archaeák között találjuk. Egy ősi Asgard archaea gazdasejt fogadott be egy baktériumot, a ma minden eukarióta sejt parányi erőműveként működő mitokondrium ősét. Ezek együtt alakították ki a biológiai komplexitás ma ismert sokszínűségét.

Az volt a cél, hogy többféle adathalmazt elemezzünk, illetve az adatok komplexitását jobban reprodukáló elemzési módszereket használjunk. Az eredményeink szerint egyértelműen két domén van – mondja Szöllősi Gergely, az ELTE TTK Fizikai Intézet Biológiai Fizikai Tanszék adjunktusa.

Az első, Asgard archaea gazdasejt és egy baktérium egyesülésével létre jött, eukarióták olyan jelentőségteljes mérföldkövet fémjeleznek, amely alapvetően alakította át a Földön lévő élet evolúciós pályáját.

Az eukarióta eredetével kapcsolatos kutatások még messze nem fejeződtek be.

Szöllősi Gergely János 2016-ban nyerte el az Európai Kutatási Tanács (ERC) Starting Grant támogatását, és kutatócsoportját az ELTE Fizikai Intézetében alapította meg. Az ELTE fizikusai a Bristoli Egyetem és a Lyoni Egyetem kutatóival működnek együtt evolúciógenetikai kutatásokban. Az ELTE-n nagy teljesítményű, több mint ezer CPU-maggal rendelkező számítógépet üzemeltetnek, így a csoport hazai részlege főleg a modellépítésen és az adatelemzésen dolgozik, a paleobiológiai centrum pedig Bristolban van. A kutatócsoport olyan modelleket dolgoz ki, amelyekkel az egyre több adat egyre hatékonyabban elemezhető.