A Magyar Tudományos Akadémia új irányai


A Magyar Tudományos Akadémia új irányai
Olvasási idő: 2 perc

Hamarosan tisztújítás lesz a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).

A 2017 májusában megválasztott Lovász László matematikus az MTA mostani elnöke 2020 májusában már nem lehet újra elnök, hiszen kitölti a maximálisan lehetséges kétszer hároméves ciklusát. A tudományos közéletben jártasak szerint az elnöki poszt mellett számos más, például az alelnöki és a főtitkári tisztségeket is új akadémikus tölthetik be.

A jelenlegi választott főbb tisztségviselők a következők:

Lovász László
az MTA rendes tagja, az Akadémia elnöke

Török Ádám
az MTA rendes tagja, az Akadémia főtitkára

Barnabás Beáta
az MTA rendes tagja, az Akadémia főtitkárhelyettese

Freund Tamás
az MTA rendes tagja, az Akadémia alelnöke

Bokor József
az MTA rendes tagja, az Akadémia alelnöke

Vékás Lajos
az MTA rendes tagja, az Akadémia alelnöke

Az Elnökség az Akadémia döntéshozó testülete. Tagjai az elnök, az alelnökök, a tudományos osztályok elnökei, a hazai területi bizottságok elnökeinek egy – önmaguk közül választott – képviselője, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Közgyűlés által választott három akadémikus és a Közgyűlés által választott három nem akadémikus közgyűlési képviselő, továbbá az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa (AKVT) jelölése alapján a Közgyűlés által választott három kutatóintézeti igazgató alkotja.

A három alelnök, a három választott akadémikus, a három választott nem akadémikus közgyűlési képviselő és a három intézeti igazgató tag közül egy-egy képviseli a matematikai és a természettudományokat, az élettudományokat, valamint a bölcsészet- és társadalomtudományokat.

Amiért most ilyen korán sokan foglalkoztak a soron következő akadémiai elnökválasztással az az, hogy az akadémiai osztályoknak szokatlanul korán, október 29-én meg kell nevezniük jelöltjeiket az összes elöljáró tisztségre. Többen Freund Tamás neurobiológust, az MTA jelenlegi alelnökét, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatóját tartják esélyesnek az elnöki posztra.

Ám mindegy is ki lesz az elnök, kik lesznek a vezetők, mert elég nehéz időszak vár majd rájuk. A legfontosabb kérdés, amit már az elnökválasztás előtt el kell dönteni az a stratégia. Hogyan vigye tovább az Akadémia Széchenyi örökségét a kutatóhálózat elvesztése után? Az is kérdés, mik a várható új feladatok, és hogyan alakulnak a társadalmi mellet más szervezeti kapcsolatok (pl: magyar tudományos élet, újonnan megalakult Eötvös Loránd Kutatási Hálózat). A december 2-ai rendkívüli közgyűlés célja Lovász László szerint ez lesz, amellett hogy az alapszabályt a törvényi környezethez kell igazítani.

Mi lesz az MTA mint brand és márka sorsa?

Az akadémiától elcsatolták a kutatóintézeteket ez okozza a legnagyobb problémát. De talán van generációs probléma is, amit megkockáztatunk, hogy későn ébredve kezdtek el kezelni. És ekkor még egy árva szót sem ejtettünk a nőkről.

Vajon mennyire szól ez az egész probléma a pénzről?

 



Previous Óriási mágneses plazmapulzusok Napunk légkörében
Next 10 perc alatt feltölthető lítiumion-akkumulátor

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.