Önvezető autó – ma ötlet, holnap valóság


Önvezető autó – ma ötlet, holnap valóság

A vezetéstámogatásnak különböző szintjei vannak.

Az Autóipari Mérnökök Közössége hat szintjét (0-5) különbözteti meg az önvezető autóknak, amiből az 5. szint az olyan teljes szintű önvezetés, amely minden körülmények között, az emberi beavatkozás lehetősége nélküli vezetés.

A szeptember végi Bosch nyílt nap tudományos szempontból is sok érdekességet tartogatott az arra ellátogatóknak. A Bosch magyar leányvállalata, többek között önvezető és vezetőt támogató autó- és biciklifejlesztésbe (nyomaték ráerősítővel ellátott bicikli), valamint gyártásba kezdett bele, amely a tudomány és a technológia egyik kézzelfogható csodája. Ez pedig lassan, de biztosan a hétköznapi életet is érinteni fogja.

A cég jelenleg főleg luxus és sportautókba tervez különböző vezetést segítő eszközöket. Különösen olyan elektromos, valamint hibrid autókra koncentrálnak, amelyek szerintük a jövőt jelentik.

Az önvezető, vezetőt támogató autók, pláne az elektromos autók nem tegnap jelentek meg a piacon. Ma már az egyszerű halandó is találkozhat a legújabb fejlesztésekkel, mint például a nanotechnológiai innovációk beépítése az autóiparba, valamint a radar és a kamerarendszer egyidejű beépítése az autókba. Ez utóbbi arra szolgál, hogy az autó érzékelje és felismerje a környezetét, ezáltal segítve a vezetőt a haladásban.

Be kell ismernem, hogy laikusként határozottan értékeltem a látványos és tudományos nyílt napot, de elsőre nem volt minden teljesen világos számomra.  Ezért jártam utána néhány kérdéskörnek.

Elsőként annak, hogyan hasznosítható az autóiparban a nanotechnológia. A nanotechnológiai megoldások beépítése többek közt az egyes részegységek teljesítményét, minőségét és megbízhatóságát is emeli. Ilyen a vezérlő számítógépeké és a környezetet érzékelő szenzoroké is. 

Azt talán valamennyien tudjuk, mi is az az elektromos autó és mi az a hibrid, de azt talán már kevesebben, mi a különbség a vezetőt segítő és az önvezető autó között.

Az önvezető vagy szakszóval autonóm járművek három főbb csoportra oszthatók: 1. parkolást segítő rendszerek, 2. a sofőr munkáját segítő és az önálló autópályás haladást megvalósító járművek és a 3. minden helyzetben önállóan működni képes járművek.

Parkolást segítő rendszert már szinte valamennyi modern autó kínál, aminek a célja – talán magyarázni sem kell – a parkolás feladatát megoldani vezetői beavatkozás nélkül, vagy bizonyos típusoknál a vezető segítésével beparkolni. Az ilyen rendszerek alapvető működése elég egyszerű. Általában szonárral és kamerarendszerrel működnek, és ezek jeleit dolgozza fel automatikusan a vezérlő számítógép.

Az autópályás közlekedés sokszor hosszú és monoton. A sofőrök koncentrációja csökken, a megtett kilométerek számával arányosan, ezért egyre több olyan gyártó lép be a piacra, akik segíteni szeretnének a sofőröknek, egy-egy hirtelen helyzet megoldásában.

A forgalomban lévő autók jelenleg csak segítik a vezetőt az autópályás közlekedésnél.

Habár technikailag megoldott, hogy teljesen átvegyék ezt a feladatot, hazánkban eddig jelenleg csak tesztvezetéseket tartottak.

Egy mai középkategóriás autó alapfelszereltségei közé tartozik többek közt az adaptív tempomat, az az a sávelhagyásra figyelmeztető vagy sávtartó elektronika és az automatikus vészfékrendszer is. Az adaptív tempomat egy radarrendszer, aminek egyik érzékelője távol, a másik az autó közvetlen közelében vizsgálja a felmerülő akadályokat és azok sebességét.

A nyílt napon szerencsém volt megnézni a radar szimulációs tesztelését, egy igen érdekesre sikerült bemutató keretében. Amint az autó megközelít egy előtte haladó gépjárművet a rendszer ezt érzékeli és lelassít. Az akadály észlelésekor figyelmezteti a sofőrt majd, ha nem történik reakció automatikusan vészfékezésbe kezd, hogy elkerüljön egy lehetséges balesetet.

Bosch nyílt nap Önvezető autó – ma ötlet, holnap valóság

A Bosch legújabb, jelenleg még csak tesztelés alatt álló autóinál, a kormány különböző színekkel kezd vibrálni, valamint beszél is a sofőrhöz, tehát fény és hangjelzést bocsát ki azért, hogy a vezető lassítson.

A sávtartó rendszer működése hasonló elven működik, annyi eltéréssel, hogy képes apró kormánymozdulatokat tenni annak érdekében, hogy a kocsi ne hagyja el a forgalmi sávot. A fejlesztők véleménye szerint ezek az önműködő funkciók a legbiztonságosabban az autópályán vehetők igénybe.

A legösszetettebb és legnagyobb kihívást az önvezető autók jelentik.

A rendszer alapját egy nagy pontosságú lézeres távolságmérő biztosítja, amely az autók tetejére van felszerelve, de az autó különböző pontjain számos további kamera is segíti a környezet feltérképezését. Ez a kamerarendszer segíti a vezető tájékozódását is. Többek közt olyan képet ad a vezetőnek, mintha az autót felülről vették volna fel. A sofőr egy képernyőn látja, mi zajlik az autó mögött, előtt és mellett. Ez a nagyfelbontású kamera, amely a lámpák és a táblák felismerésében is szerepet játszik.

A már előbb említett lézeres távolságmérő adatait összevetik egy nagy pontosságú térkép adatbázisával, hogy a gépjármű vezérlése tisztában legyen az adott területen érvényes közlekedési szabályokkal. Ezen kívül további két-két radar is megtalálható az autó elején és hátulján, ami az autópályás közlekedésben segíti a járművet.

Elengedhetetlen még egy GPS-érzékelő is, amely az autó helyzetét néhány méteres pontossággal tudja meghatározni. Továbbá szükség van egy térképre is, ugyanis az autonóm járművek útvonalát minden esetben fel kell térképezni. A cég munkatársai egy vagy több alkalommal végig haladnak az új, tervezett útvonalon, amit felvisznek az autó rendszerébe így az egyre nagyobb ismert területet tud bejárni. Az ilyen elven működő autó pontosabb és gyorsabb felmérésre képes, mint az emberi sofőrök.

Ugyanakkor vannak olyan tesztelések, amiket érdemesebb szimulációkkal elvégezni, mert az gyorsabb, olcsóbb és pontosabb. Ugyanis számítógéppel valamennyi lehetséges valóélet által alakuló szituációra fel lehet készülni, míg egy-két tesztvezetés során ez nem lehetséges.

Habár jelenleg teljesen önvezető autók még nincsenek forgalomban, az új technológia az emberi sofőrök megsegítésében, életük könnyebbé tételében és a közlekedés biztonságának növelésében is jelentős szerepet játszhat, az ez irányba történő fejlesztésekkel együtt.

 

 

 



Previous Kevésbé magányosak a kislányok, ha jó kapcsolatuk van az apjukkal
Next Újra Kutatók Éjszakája szeptember 28-29-én

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.